Egy Angyal Bakancsban

Egy angyal bakancsban – 18. Otthon, te édes

A parti napján ki-ki a maga módján kezdett el készülődni.
Clay a parton süttette a hasát, Deon próbált valami elegáns fuvart szerezni, én meg a hajamat próbáltam olyan állapotba hozni, amivel megjelenhetek egy ilyen elegáns fogadáson. Sikertelenül. Egy hónap alatt teljesen kezelhetetlenné vált a sok tengervíztől, fésületlenségtől és balzsamhiánytól.

Picture

Beszereztem néhány kelléket és elterveztem, hogy én majd szuper sérót csinálok magamnak, de csak néhány kunkort sikeredett beletenni és valamennyire helyrehozni.

Picture

Végül a fiúk lettek kész előbb, és természetesen rám kellett várni.
Clay szépen kinyalta magát. Szmoking és tökéletesen fésült haj. Nagyon jól nézett ki.

Picture

Picture

Beültünk a helikopterbe és már utaztunk is egy másik szigetre, ahol egy baromi elegáns parti fogadott minket.De Clay meg én úgy döntöttünk, hogy nem való nekünk ez a fajta buli, így felmentünk a tetőre és ott táncoltunk. Nem hittem volna, hogy egyszer ilyet mondok, de írtóra romantikus volt.

Picture

Felhallatszott a lassú, lágy zene és a csillagok ragyogtak felettünk.
Számomra akkor ott megállt az idő és azt reméltem, hogy ez örökké fog tartani.

Picture

Aztán hirtelen megcsókolt. Eddigi életem legszebb pillanata volt az akkori.
És onnan kiesett minden más, mert lényegtelen volt és már csak arra emlékszem, hogy a nyaralóban felébredek.
És ébredés után pedig nekiállhattam pakolni, mert már aznap este elutaztunk.
Az út visszafelé is kellemesen telt. Clay-jel.
Ezúttal Deon magánrepterén szálltunk le, mert ellenőrizni kellett a gépet.
Aztán búcsúzkodtunk.

Picture

Amikor beszálltam a kocsiba akkor döbbentem csak rá, hogy itthon vagyok.
Magyarázkodnom kell az apámnak, a barátaimnak, az iskolában és, ami a legrosszabb, Willnek.

Picture

“Miután befejeztem az iskolát, mi? Addig még találkozom mindenkivel, akit el szeretnék kerülni.”
Aztán mégis elindultunk hazafelé.
Egészen az ajtóig kísért, majd átölelt. És akkor a nyakába zúdítottam mindent, amitől tartottam, néhány mondatban.

Picture

Hihetetlen, hogy még ezt is elintézte. Szerzett nekem egy igazolást arról, hogy egy hónapig feküdtem kórházban, mert sürgősen veseátültetésre volt szükségem. “Vicces story, de ez van.” És miután megszöktetett az igazgatói irodából, felhívta az igazgatónőt,- apám nevében,- és elnézést kért, hogy elszöktem, de éppen akkor lettem rosszul. És minden egyes hiányzásomról szerzett igazolást a kórháztól. Ezt sosem tudom meg, hogy hogyan csinálta.
Örökké hálás leszek neki.
Viszont kizártnak tartottam, hogy Will beveszi ezt a mesét, vagy akár egyetlen barátom.
Miközben ezt megbeszéltük, hirtelen megjelent az ajtóban az, akinek egy egészen másfajta mesével tartoztam. És persze hogy a legjobbkor tudott kijönni.

Picture

Motyogtam egy ‘ Szia apát!’, majd elköszöntem Clay-től.

Picture

Ha nem tudtam volna biztosan, hogy holnap újra látom, akkor nem lett volna erőm otthagyni és bemenni a házba apámmal, aki elég dühös pillantásokat vetett ránk.
De így beszéltem vele.
Illetve először berohantam a szobámba.
Pont, ahogy hagytam.
Csak én voltam más. Boldogabb.
Szörnyen lehangolt a teljes feketeség. Hogy élhettem én ott hónapokig?

Picture

Persze elkerülhetetlen volt, hogy apa meg ne keressen.
Először ordítani kezdett, hogy mit képzelek én magamról, hogy csak úgy eltűnök ilyen hosszú időre. Aztán miután látta, hogy ez nem használ, mert csak magam elé néztem, kicsit finomabb hangnemre váltott.

Picture

Ekkor jött a “hogy ő mennyire aggódott értem” típusú kirohanása, aminek az lett az eredménye, hogy benyögtem, azt, hogy “Képzelem!”, erre ő meg megint kiabálni kezdett.
Majd lenyugodott én pedig előadhattam neki a mesémet, amiből végül az igazság lett. Vagyis egy finomított változata.
Utána elég szótlan volt, de már nem volt úgy kiakadva.
Azt nem mertem elmondani neki, hogy milyen formán kaptam felmentést az iskola alól. Reméltem, hogy nem akkor akarja újrakezdeni a gondoskodó, szülőikre bejáró apaszerepet.

Picture

Nem tudtam eldönteni, hogy a kérdés volt rosszabb, – a történtek után -, vagy az én bizonytalan válaszom.
De legalább egy magyarázkodáson túl vagyok. Az első igazin.
Holnap pedig jön a legrosszabb.