Címke: dráma

A Sötétség Angyala 2. – Írta: Ahsoka1994

Másfél évvel vámpírrá válása után Lejla úgy érzi, élete ismét a normális kerékvágásba került – a körülményekhez képest. Arra minden esetre nem számít, hogy élete ismét fenekestül fel fog fordulni, egy újabb vámpírvadászokkal való találkozás után. A lány hirtelen ugyanis arra ébred, hogy átaludt öt évet, és közben kitört egy újabb háború a vámpírok és vámpírvadászok között, melyben ezúttal harmadik fronton feltűnik a vámpírok eddig száműzetésben élő alfaja is, hősnőnk magánéletét pedig megbonyolította egy „másik nő” megjelenése.
Azonban talán nincs minden veszeve, hiszen a színfalak mögül feltűnik egy titakzatos segítő is.

Adatok:

Műfaj: Vámpíros, Dráma, Romantikus
Játék: Sims 4
Korhatár: 12
Figyelmeztetés: Vámpírok, erőszak, gyilkosság, vér, szexualitás, diszkrimináció
Megjelent: 2018.11.14.

Epizódok:

2013. szeptember 13. Egy szorgos péntek estének ígérkezett. Másfél éve voltam tagja a klánomnak. Bár eleinte akaratom ellenére történt átalakulásom, hamarosan úgy éreztem, ez volt a legjobb dolog, ami valaha történhetett velem. És, bár nem volt mindig minden tökéletes, érzéseim még ennyi idő távlatából se változtak. Még egy vámpírvadász lányaként ...
Bővebben
Végül magamhoz tértem. A saját szemszögemből nem telt el semennyi idő, ám mégis elég megviselten éreztem magam. És érősen kínzott az erős szomjúság, talán annyira, mint eddig még soha. Mégis, mennyi idő telt el? - Tényleg te vagy az! – hallottam egy ismerős hangot – Te jó ég! Hogy vagy? ...
Bővebben
A következő este volt, de napközben nem aludtam sokat. Túlságosan el voltam foglalva azzal, hogy hol sírtam, hol dühöngtem. Még soha, de soha nem csalódtam ennyire senkiben. És ami a legjobban fájt, az az volt, hogy a számomra legfontosabb személy volt. Most viszont felkeltem, és megnéztem az e-mailjeimet. Mint ahogy ...
Bővebben
Egy bár pultjánál ücsörögtem legcsinosabb ruhámban, egy pohár víz társaságában. Ez volt az egyetlen dolog az étlapon, amit még az én elhalt gyomrom is lent tud tartani. Úgy döntöttem, adok egy esélyt Kata javaslatának. Bár minden procikám tiltakozott ellene, úgy döntöttem, találok magamnak egy alkalmi partnert. Ki tudja, mi lesz ...
Bővebben
Eljött a következő este, én pedig a rozoga raktári ágyon ébredtem. Feltételezem, egy leselejtezett kórházi ágy lehetett. Minden esetre meglehetősen réginek tűnt, és csak reménykedni tudtam lenni, hogy nem nézte ki magának néhány poloska. Amiből következett, hogy nagyon szerettem volna találni Eriknek valami jobb otthont, vagy legalább is egy jobb ...
Bővebben
– Az unokatestvéremről beszélsz, és van neve is! – kiáltotta vissza Kitti Vivienne-nek. Erik és én csak a háttérben ácsorogtunk, szótlanul. Elvégre Kitti már önmagában átváltott védelmező anyatigris üzemmódba. Ki is merne az útjába állni? Viv, mint kiderült. - Picinyem – kezdte szokásos, lekezelő hangján. Feláll a szőr a hátamon, ...
Bővebben
Az utóbbi időben Lujza egy állatmenhelyen dolgozott, úgyhogy oda beszéltük meg a találkozót. Amint beértem, rögtön több száz kutya ugatása köszöntött. Valószínűleg egyedül érezték magukat ketreceikben, és már várták, hogy valaki örökbefogadhassa őket. Legszívesebben hazavittem volna mindet, de közben volt egy megrázó gondolatom is. Bár nem éreztem olyan módon csábítónak, ...
Bővebben
Végül véget ért a nyár a rövid éjszakáival együtt, hála a jó égnek. Szeptember volt, pár nappal az eltűnésem tényleges évfordulja után. Ez különös érzéssel töltött el, mintha utolértem volna önmagamat. Vagy az idő rendes múlását. Nem mintha lenne már olyan. Tekintve például azt, hogy Erik 1995-ben, Kitti pedig 1999-ben ...
Bővebben
Egy üres parkban voltam Erikkel és Kirával. Már majdnem egy órája kerestük Vivienne-t, aki rejtélyes módon eltűnt. Hárman voltunk kitűnő szaglással, a hölgynek viszont nyoma se volt sehol. A magam részéről viszont nem is akartam megtalálni. - Ennek semmi értelme! – kiáltottam el magam hirtelen. - Szöszi, még csak 46 ...
Bővebben
Megérkeztem az állatmenhelyhez. Nem tudtam, mire számítsak: mit fogok találni? Az a lövés a telefonban nem volt valami bizalomgerjesztő, mégis furdalt a kíváncsiság. Mi történt? Ki lőtt le kit? Ki volt az a titokzatos pénzelő, akit Lujza említett? Az összes kérdésemre nem kaptam választ. Az áldozatot azonban hamar megtaláltam ...
Bővebben

Tintavér

A Brightwood gimi falai már rengeteg szerelemnek és veszekedésnek voltak tanúi, de az idei év valamiért más. Nem a diákok különlegesebbek, mint máskor – inkább a 2018/2019-es tanév különleges, mert most itt vannak ők. Az ő szerelmeiket és viszályaikat most követhetik nyomon azok a bizonyos falak, ők most keresik a megoldásokat, most ármánykodnak, félnek, hazudnak és most élnek. Legyen szó egy projekt megvalósításáról, az iskolaújság jövőjéről, a szeretteik védelméről vagy épp egy elfeledettnek hitt klub felélesztéséről – ők itt vannak. És itt is lesznek. Legyél részese a kalandnak, amelynek során a diákok megküzdenek az előttük álló akadályokkal, egymással és legfőképp saját magukkal, megtanulják felismerni és elfogadni a saját érzéseiket, és talán a végén elég bátorságuk lesz ahhoz, hogy megoszthassák a bennük kavargó dolgokat másokkal is!

***

Megjelent: 2018. március 02.
Írta: Bellatrixy (1-20. epizód), Ruby, Thea, TimMac
Illusztrálta: Matt
Műfaj: gimis dráma, romantikus, slice of life
Korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott!
Figyelmeztetés: trágár nyelvezet, vér, erőszak, felkavaró témák, erotikus tartalom

***

Epizódok:

Ethan Akadnak olyan reggelek, amikor minden arra próbálja figyelmeztetni az embert, hogy aznap nem érdemes felkelnie. Mikor Ethan ébresztője megszólalt, nyoma sem volt a korábban megszokott energikus ébredésnek, épp csak az egyik lábát dugta ki a takaró alól, hogy a hideget megérezve vissza is rántsa azonnal. Fárasztó volt egyszerre nyomni ...
Bővebben
Kitty A szerkesztőség ajtaján kilépve megpróbálta nem forgatni a szemét azon, ahogy Gina kínosan mosolyogva toporgott az ajtót záró Adrian mellett. Annyira egyértelmű volt, hogy még Rob is kiszúrta szilveszterkor; egyetlen embernek nem tűnt még fel: a főszerkesztőjüknek. Vagy csak nagyon nem akarta észrevenni – mindig jól elbeszélgetett a lánnyal, ...
Bővebben
Liam Csak előre és hátra. Előre. És hátra. Mintha hintáznál. Úgy tagold a szavakat. Mintha egy hintában mennél előre-hátra. Ez majd ritmust ad a beszédedhez. Előre és hátra. És most nem volt más hátra, mint előre. Mikor belépett a vitakör termébe, a hintás hasonlatba úgy próbált kapaszkodni, mintha bármelyik pillanatban ...
Bővebben
Robert Amikor leadta a megtépázott, jobb napokat is látott füzetet Mr. Bradley-nek a téli szünet előtti utolsó írókör végén, tudta, hogy onnan már nem volt visszaút. Mert biztos volt benne, hogy a tanár lelkiismeretesen végig fogja olvasni mindannyiuk munkáját – így el fog jutni az ő kusza, de rettentő őszinte ...
Bővebben
Morgan A fegyelmi bizottság ítélete egyértelműen kimondta, hogy tanulmányainak folytatása az iskola tanácsadójának véleményén múlik. Ahogy közeledett a téli szünet utáni első tanítási nap, Morgan gyomra úgy szűkűlt egyre kisebbre, ahányszor a nagy beszélgetésre gondolt. Sosem volt még dolga Angela Winddel, és bár első pillantásra nem tűnt vérszomjasnak, azért mégis ...
Bővebben
Bradley Azt hitte, a nagycsaládos karácsony után maguk mögött hagyhatják a kínos pillanatokat, amik a fürdőszobás incidenst követték. Azonban Jennifer is velük tartott vissza, Brightwoodba, ahogy Michelle előre be is jelentette, a kínos pillanatoknak pedig így nem szakadt vége. Furcsa volt a nőt ebbe a közegbe áthelyezve látni. Főleg mivel ...
Bővebben
Clara Brightwood nem volt különösebben nagy város, de ahhoz éppen elegen éltek benne és a környékén, hogy szüksége legyen egyletekre. Méghozzá meglepően sokra – volt külön a hobbikertészeknek, a borszakértőknek, a művészeknek, az irodalmároknak, a városszépítőknek, a hagyományokhoz ragaszkodó, kézimunkázó idős hölgyeknek, na, meg természetesen ott volt az alfa és ...
Bővebben
Spencer Karácsony reggele már kiskora óta az egyik kedvenc napja volt az egész évben. Ő ébredt aznap leghamarabb, és kivonult a nappaliba, hogy a kanapén heverésszen. Fél szemmel az ajándékokat leste, amelyek a fa alatt és körül tornyosultak, közben telefonját nyomkodta. Utálta a társkereső oldalakat. De sajnos az ember melegként ...
Bővebben
Bradley Amint belépett az ajtón, ismét kisebbségi komplexusa lett, mint minden egyes alkalommal, mikor nővérével vagy annak férjével találkozott. A hatalmas lakás, amely lenyűgöző panorámával rendelkezett, valamint a fenséges illatok, amik a konyhából terjengtek az előszobába… ő valószínűleg ezek közül semelyiket nem fogja elérni ebben az emberöltőben. - Sziasztok, meghoztam ...
Bővebben
Robert A karácsony, ahogy minden ünnep, szent és sérthetetlen volt a Springer-házban. De komolyan, a házuk kívülről ilyenkor úgy nézett ki, mint amire ráhányt egy karácsonyi csillámpóni. Természetesen ilyenkor is érvényes volt az örök szabály: nekik kellett a leglátványosabb, legtöbb égősort kombináló dekorációt felmutatniuk a környéken. Elvégre mit gondoltak volna ...
Bővebben
Kitty Sosem vitték túlzásba az ünnepi dekorálást. Az anyja kínosan ügyelt arra, hogy mindig ízlésesen díszítse fel a fát és a lakást – náluk tehát a giccses rénszarvasos szobrok és a többszínű, összevissza tekergő fényfüzérek szóba sem jöhettek. Két lehetőség volt: vagy hideg fényű, fehér égősort akasztottak az udvarra, odabent ...
Bővebben
Liam Mondhatni eléggé izgult. Két pletyka is elérte őt gyors egymásutánban. Az első, hogy Spencer titokban Bradley-vel jár, meglehetősen elrugaszkodott volt. Ez a pletyka terjesztőit természetesen nem gátolta meg abban, hogy mindenféle titkos légyottokra való utalást feltételezzen a fiú és a férfi minden egymással váltott párbeszéde mögé. Aztán az első ...
Bővebben
Ethan Az út hosszú volt, a Sheffieldbe közlekedő busz pedig kényelmetlenül összerázta, de erről szinte azonnal meg is feledkezett, amint lepattant róla a fegyintézetről elnevezett megállónál. Persze, nem ő volt az egyetlen leszálló, egész tömeg tartott a tömlöc felé, ahol családtagjaik raboskodtak. Egy szegény kiskrampó talpig öltönybe varrva pörgött előtte ...
Bővebben
Morgan Oh, az a csók! Az az este! Csak az járt a fejében. Az azonban percről percre változott, hogy mit is érzett ezzel a nem várt fordulattal kapcsolatban. Egyszer kínt, amiért megtörtént, és amiért ezzel egyébként is tornyosuló problémáit sikerült hatványra emelnie, másszor pedig csak vigyorgott, mint a tejbetök, ahogy ...
Bővebben
Rose Spencer West neve sokáig nem mondott neki semmit – aztán azon a végzetes előadáson, az elsőn, amit a színjátszósok az ő vezetése alatt bemutattak, a fiú kezelte a kamerát. És borzalmas munkát végzett. Jó, azt mostanra már Rose is kénytelen volt belátni, hogy iskolai viszonylatban nem volt kifejezetten rossz ...
Bővebben
Loading...

 

***

Főszereplők

Ethan Flynn

Kitty Parnell

Liam Walters

Morgan Valentine

Robert Springer

Trevor Bradley

Mellékszereplők

Adrian Black

Agatha Flynn

Angela Wind

Annalise Flynn

Bryce Daugharty

Cameron Dickens

Cassandra Summers

Clara Springer

Collin Foster

David Dietrich

Duncan Pratter

Eric Layton

Fay Mayford

Frank Parnell

Gil Grimes

Gina Carter

Giselle Hauser

Gloria Espinosa

Grace Parnell

Hillary Rose

Jared Murphy

Jenna Rhodes

John Springer

Joseph Flynn

Julian Dalton

Lennie Valentine

Linus Valentine

Maggie Valentine

Margaret Springer

Michael Springer

Miles Livingstone

Olivia Ross

Russel Black

Sidney Applewhite

Spencer West

Toby Shultz

Tyler Brody

Wes Whitlock

 

Üldözöttek hazája 2. – Írta: Sookie

Albine-nak és társainak új bonyodalmakkal kell megküzdeniük, amikor a váratlanul felbukkanó Emerson kancellár új kihívások elé állítja őket. Végül útra kelnek egy biztonságosnak tűnő hely felé, de a kezdetben nyugodt utat nem várt helyzetek nehezítik, amelyek akár a csapat életét is tönkre tehetik. Az sem biztos többé, hogy megbízhatnak-e egymásban, sem az, hogy mindannyian az út végére érnek-e majd, és még csak nem is sejtik, hogy közben egy minden eddiginél nagyobb veszély leselkedik rájuk.

 

***

Adatok:

Műfaj: dráma, akció
Készült: Sims 2
Korhatár: 12 éven aluliaknak nem ajánlott!
Figyelmeztetés: gyilkosság, erotikus tartalom, trágár kifejezések
Megjelent: 2016. szeptember 30.
Befejeződött: 2016. január 11.
Kiegészítő részletek

 

***

Epizódok:

– Üdvözlöm Ashmore kisasszony! Emerson alakja lassan bontakozott ki a fák közül. Amikor Albine tekintete találkozott a férfi barna szemével, megfagyott az ereiben a vér. Szörnyű gondolatok száguldottak át az agyán egy pillanat alatt. Aimes elárulta? Idevezette az apját? Itt vannak a katonák? Ijedten pillantott Aimes arcára, majd eszébe jutottak a faházban ...
Bővebben
Albine kutató szemmel vizsgálta az előtte ülő Emerson arcát. Ugyanúgy méregette, mint amikor először látta meg az erdőben. Gyanakvóan és bizalmatlanul. Amikor Jamal szólt neki, hogy Emerson csak és kizárólag neki hajlandó elmondani, amit tud, egy pillanatra megdöbbent. Nem akart beszélni, és főként nem akart kettesben maradni a kancellárral. A ...
Bővebben
​A következő egy hét alatt, a faházban lakók élete a feje tetejére állt. Azzal, hogy úgy döntöttek, tényleg maguk mögött hagyják a házat, olyan dolgok kerültek előtérbe, amik addig jelentéktelennek tűntek, és a fontos dolgok már nem tűntek annyira lényegesnek. Rendszerezték a rendelkezésre álló fegyvereket, előkészítették a legszükségesebb eszközöket, és ...
Bővebben
​Az első pár nap eseménytelenül telt. Az erdő közeli területeinek már minden négyzetcentiméterét ismerték, így mindig a legmegfelelőbb útvonalat választották. Napközben talpon voltak, és rövid pihenőkkel ugyan, de folyamatosan haladtak. Éjszakánként pedig olyan helyre húzódtak, amiről tudták, hogy biztonságos. Rejtett tisztások, sziklákkal körbeölelt kis tavak. Az elmúlt évek alatt már ...
Bővebben
​Albine végignézte, ahogy Jamal az egyik kezével, egyetlen mozdulattal kicsavarja az ismeretlen férfi kezéből a kést, majd a nadrágja övébe csúsztatja. Közben ujját folyamatosan a ravaszon tartotta, a férfi arcára célozva. – Leülni! – Jamal határozott hangjára a férfi ellenkezés nélkül leült a fűbe, majd a fegyverrel intett az ismeretlen ...
Bővebben
​Mikor az ólmos fáradtság Albine-ra telepedett, szinte azonnal engedett a nyugtató sötétség csábításának. De akármennyire is vágyott a pihentető álomra, csak lebegett valahol álom és valóság között, mint aki túl fáradt ébren maradni, de túlságosan fél elaludni. Fogalma sem volt mennyit alhatott – már ha egyáltalán valóban elaludt –, amikor ...
Bővebben
​– Adj egy pisztolyt… Jamal szívverése a duplájára emelkedett, és fogalma sem volt mit tegyen. Lopva Schmidt arcára pillantott, de a tipródó arc látványától csak felkavarodott a gyomra, így inkább elfordította a fejét. Nem akarta látni, ami következik. Fogalma sem volt mi járhat a katona fejében, és fogalma sem volt ...
Bővebben
Albine hosszú órák óta mozdulatlanul ült, tekintetét egyetlen pontra függesztve. Az egyik bokor alatt megbújó, összetákolt kis csapdát nézte egy rejtett helyről, és az járt a fejében, hogy egy évvel azelőtt, nem kellett egy erdőben, egy fa alatt kuksolnia arra várva, hogy egy ártatlan kis állat a csapdájába szaladjon. Először ...
Bővebben
​Aimes zsebre dugott kézzel sétált, lehajtott fejjel, és minden útjába eső kőbe belerúgott, aztán nézte, ahogy arrébb bucskázik az avarban. Annyira nagyon szerette volna elterelni a gondolatait, de a naphosszat tartó gyaloglás kifejezzen nem segített ezen. Mert mégis mi mást lehetne csinálni az órákig tartó szótlan menetelések közepén, mint hagyni, ...
Bővebben
– Mi másról hazudtatok még? Olyan csönd lett a tisztáson, hogy még egy elszaladó mókust is meghallottak volna. Albine szíve hevesen vert, ahogy a fegyverrel Abel mellkasára célzott. De senki nem mozdult. Senki sem szólalt meg. A következő pillanatban egy követhetetlenül gyors mozdulattal Henley előrelépett, megragadta a pisztolyt, és egy ...
Bővebben
​Albine kicsit zavart, de elszánt szavait figyelmesen hallgatta mindenki, ahogy köré gyűltek a tisztás szélén másnap reggel, távol a két, még mindig megkötözött idegentől. Ki döbbent volt, ki értetlen, ki kételkedő, miközben ő összefoglalta a lehetőségeiket. Aztán ahogy kimondta a döntését, nyugtalan csönd telepedett közéjük, és mintha megállt volna az ...
Bővebben
​Albine szótlanul lépdelt az erdei ösvényen. Ahogy az éjszakát felváltotta a nappal, ők már messze jártak. Általában mindig megvárták a napfelkeltét a továbbindulással, de akkor még az éjjel tovább indultak. Egyszerre hagyták hátra a problémát, és mégis súlyos terheket cipeltek magukkal. Megváltozott valami, és ezt mindannyian tudták. Hosszú éveken át ...
Bővebben
Albine még idejében érzékelte a veszélyt, és egy gyors mozdulattal kifordult Abel alól. Bár érezte, ahogy a kés felsérti a bőrét, de a hirtelen rátörő rémülettől szinte nem is érzékelte a fájdalmat, amit a vágás okozott az oldalán. Abel újra felé kapott a késsel, de újra elvétette. Albine próbálta kiszabadítani ...
Bővebben
​Albine futott. A sötét erdőben alig látta, hogy merre szalad, és a kiálló gallyak és tüskék felhorzsolták a bőrét. Fogalma sem volt már, mi elől rohant, de tudta, hogy nem állhat meg. Ha megteszi, meghal. A közelben egy bagoly huhogott, mire ijedten kapta oda a fejét. Nem vette észre a ...
Bővebben
​Aimes szívverése a duplájára emelkedett, ahogy mozdulatlanul bujkált egy bokor takarásában. Mellette Jamal ült, kezében fegyver, ujja a ravaszon, arcán elszántság tükröződött. Óvatosan kipillantott, és tekintetével Liyát kereste, aki egy távolabbi fa mögött talált menedéket. Mikor találkozott a tekintetük, a lány csak szótlanul megrázta a fejét, jelezve neki, hogy maradjon ...
Bővebben
Albine töprengve bámult bele az előtte elterülő, mély szakadékba. Olyan magasan voltak, hogy látta a fák tetejét, és ahogy lengedeztek a gyenge szélben, mintha csak lassú táncot lejtettek volna odalent. Fogalma sem volt róla, mióta álldogálhatott ott egymagában. Jó ideje már, hogy nem érzékelte az idő múlását. A napok csak ...
Bővebben

 

***

Köszönetnyilvánítás

Egy év kemény munka áll mögöttem, de most már megpihenve szeretném megköszönni a barátaimnak a sok segítséget és támogatást, amit kaptam tőlük. Mert nagyon sokszor voltam nagyon mélyen, de ők mindig mellettem álltak, és nem engedték, hogy feladjam.
Köszönöm azoknak, akik szántak pár percet arra, hogy megfogalmazzák a véleményüket, és mindenki másnak is, akik elolvasta. Valamint köszönöm szépen az oldalnak a nekem szavazott bizalmat, és Marcellonak a munkáját.
Remélem, tudtam némi örömet csempészni a szürke hétköznapokba a történetemmel. 🙂

 

Vérvörös gyémánt – Írta: Sookie, Illusztrálta: DeeDee

A sorozatgyilkossággal vádolt Amanda Reyes-t három nappal ezelőtt bizonyítékok hiányában szabadon engedték előzetes letartóztatásából, ahol az elmúlt három évet töltötte. „Mindannyiunk számára megrázó három év volt, de Miss Reyes ártatlansága vitathatatlan. Épp ideje volt, hogy erre a bíróság és a nyomozók is rájöjjenek” – nyilatkozta dr. Mendez, Miss Reyes ügyvédje…

Evan kikapcsolta a TV-t, majd fejét gondterhelten temette kezeibe. A jobb szemöldöke mellett lüktető fájdalmat érzett, ami egyre csak erősödött. Három nap óta másról sem hallott, csak a nőről. Amandáról. A démonról. Az ő démonáról… Az ő Amandájáról.

 

***

Adatok:

Műfaj: thriller, dráma
Készült: Sims 2
Korhatár: 12 éven aluliaknak nem ajánlott
Figyelmeztetés: nincs
Megjelent: 2015. 07. 10.
Befejeződött: 2015.08.01.

 

***

Epizódok:

Három évvel korábban Evan zavartan, gondolataiban merengve, hideg tekintettel ült a fotelben a hálószobájának nyugodt sötétjében. Miközben a gondolatai valahol egészen máshol jártak, tekintetével a takaró alatt nyugvó Amanda alakját fixírozta. Azt sem tudta, hogy ért haza. Az egyik pillanatban még a sikátor falai között állt tanácstalanul, a következőben már ...
Bővebben
Három évvel korábban Evan fáradtan lépett be lakásának ajtaján, majd egyesével bezárt minden egyes zárat az ajtón. Jó pár hónapja még inkább figyelt erre. A munkájával járó stressz rányomta a bélyegét a mindennapi életére is. Néha azt érezte, mintha az a sok szörnyűség, amivel nap mint nap találkozik, haza is követné ...
Bővebben
Evan szíve hevesen vert, ahogy a kihallgató szoba közepén lévő asztal mellett ült. Izzadt a tenyere, cikáztak a gondolatai és néha legszívesebben felpattant volna a székről és körbe rohanta volna a háztömböt, hogy levezesse a feszültséget. Ezzel szemben Amanda maga volt a megtestesült nyugalom. Csak ült a széken, kezeit az ...
Bővebben
- A sorozatgyilkossággal vádolt Amanda Reyes-t három nappal ezelőtt bizonyítékok hiányában szabadon engedték előzetes letartóztatásából, ahol az elmúlt három évet töltötte. „Mindannyiunk számára megrázó három év volt, de Miss Reyes ártatlansága vitathatatlan. Épp ideje volt, hogy erre a bíróság és a nyomozók is rájöjjenek” – nyilatkozta dr. Mendez, Miss Reyes ...
Bővebben

 

The Torenos 2. – A bosszú játéka – Írta: Dettyke

Preston Toreno tizennyolc éves korában a keresztapja által ráruházott állítólagos hatalom csapdájából győztesként került ki, ám apja, a nagy befolyással rendelkező modern maffiavezér, Leonardo Toreno keze még a bebörtönzését követően is messzire elért. A gengszter vérdíjat tűzött ki áruló fia fejére, aki a túlélés érdekében Hank Gordon különleges ügynökhöz fordult segítségért. Az FBI-os kapcsolatait kihasználva tudomást szerzett egy újabb ellene irányuló merénylet terveiről, ami végül lehetővé tette, hogy Preston halálának megrendezésével egyszer s mindenkorra a fiók mélyére kerüljön a Toreno-akta. Azonban tizenkét évvel később a múlt megismételni látszik önmagát. Preston immáron családapaként kénytelen szembesülni tinédzserkori döntésének súlyával, miközben Hank Gordon utódja, Dorian Wayne különleges ügynök és Leo is titkolt személyazonosságát, a Herceget akarja. Minden óvintézkedés ellenére óriási hibát követ el, aminek következtében egyik pillanatról a másikra a bosszú játékában találja magát.

Merényletek, alkuk, szövetségek, árulások. Torenóék visszatérnek. Egy végső összecsapásra.

 

***

Adatok:

Műfaj: akció, dráma
Készült: Sims 2
Korhatár: 12 éven aluliaknak nem ajánlott!
Figyelmeztetés: erőszak, gyilkosság, erotikus tartalom, vulgáris nyelvezet
Megjelent: 2013. szeptember 13.
Befejeződött: 2014. március 31.

 

***

“Szeretném Neked megköszönni az élményt, amit nyújtottál nekem. Szeretném megköszönni továbbra a fiókod mélyén rejlő Preston Torenónak is, amiért váratlanul előbukkant a fejedből, és amiért elmesélte az izgalmas, fordulatos kalandjait.” – Marcello

“Három szó, ami a leginkább jellemzi TT2-t: Zseniális. Kegyetlen. Szívszorító.” – Etti

“Már az első évad is kiemelkedő volt, de ez a második felülmúlta az elsőt.” – manó09

“Ha könyv lenne biztos nagy kedvencem lenne (nem mintha most nem az lenne.)” – S.Dóri

“Egyszerűen süt erről a történetről az, hogy szereted ezt a témát, érdekel, és ez nagyon jót tesz neki. Engem annyira nem izgat ugyan a téma, de lenyűgöz a szövegből áradó rejtett, láthatatlan lelkesedés, és életszerűség, amivel elhiteted, hogy a dolgok, amelyekről írsz, valóban úgy vannak, és nem is kételkedem sehol semmiben.” – ManyóÓ

“Nem vagyok egy túlzottan akció párti mégis ez a tale lett a kedvencem az oldalon.” – Lexy

“Szeretném minden elismerésemet kifejezni, mert fantasztikus volt az egész tale. Bár az első pár fejezet után bevallom, nem gondoltam, hogy ennyire túlszárnyalod az első évadot, de bőven túlléptél rajta – minden tekintetben.” – DeeDee

“Itt ülök, bőgök, mindjárt holnap, azt hiszem ez mindent elárul.” – NoAngelBrigi

“Nevettem. Rettegtem. Sírtam. S most – fájó szívvel – leszálltam erről az érzelmi-hullámvasútról. Szédülök.” – Gabett

 

***

Epizódok:

A Narden Állami Büntetésvégrehajtási Intézet rácsvárosában megszólalt a létszámellenőrzést jelző csengő. A cellák feletti jelzőlámpák színt váltottak, a rácsok automatikusan kinyíltak. Az elítéltek kiléptek szűk helyiségeikből, és a folyosón végigfutó, fehér vonal mentén szokás szerint felsorakoztak. A börtönben raboskodók száma több mint kétezer fő. És ezek bizony nem piti tolvajok, ...
Bővebben
Hank Gordon fájó szívvel nézett körbe az immáron üres irodában. Az egész napja ráment, hogy kiürítse a helyiséget, ami harminchét éven keresztül szolgált második otthonaként, és aminek minden négyzetcentimétere emlékeket őrzött. A kávéfolt a falon, ami egy brutális sorozatgyilkos utáni kilátástalannak tűnő nyomozás stresszében keletkezett, és amit végül az ügy ...
Bővebben
A forgatáson káosz uralkodott. Mindenki fáradt és nyűgös volt, köszönhetően a bandának. A stáb iszonyatosan berágott a fiúkra, a rendezőt már úgy kellett leszedni az együttes frontemberéről. Ha nem avatkoznak közbe, a helyszínen megfojtotta volna. De alig, hogy lehámozták róla, a srác ismét Raquelt fogdosta, akitől végül egy akkora pofont ...
Bővebben
Preston kényelmesen a karfára támaszkodott, csak bal kézzel tartotta a kormányt. Ötórányi autóút után végre megpillantotta kedvenc városának toronyházait, és mérhetetlen boldogság töltötte el. Ez volt számára a nap fénypontja: ahogy jóleső izgatottsággal térhet haza a családjához, akikért rajongott. Jókedve percről percre nőtt, alig várta már, hogy magához ölelhesse gyönyörű ...
Bővebben
A Hotel Azura grandiózus épülete mögött, a lezárt magánparkoló bejáratánál egy negyven év körüli férfi járkált fel s alá, miközben idegesen pillantgatott az órájára. Várt valakit. Pontosabban valakiket. Már biztosan elszívott volna egy fél doboz cigarettát, jegyezte meg magában, ha a szeretője, Ethan kedvéért nem szokott volna le évekkel ezelőtt ...
Bővebben
A hajnali négy óra még mindig ébren találta Prestont. Majd az öt is. Csak hánykolódott az ágyban, jobbra-balra forgolódott, zavart volt és ideges. Felzaklatták az előző esti hírek. Toreno szabadlábon! - visszhangzott újra és újra a fejében. To-re-no. A név hallatán félelemhullámok söpörtek végig a belsejében. Rossz előérzete támadt. Talán attól ...
Bővebben
Michael Fletcher minden reggel pontosan hét óra harminc perckor hagyta el az otthonát, és mindig ugyanazon az útvonalon haladt hófehér Mercedesével az irodába. Először kikanyarodott a köznyelv által csak Milliomos Sorként emlegetett hosszú, kertvárosi utcából, megkerülte a környék legkedveltebb pihenőhelyét, a Hope Parkot, majd a Faraday csomópontot elérve kelet felé ...
Bővebben
Hank Gordon ott ült az íróasztala mögött, a fejét egy aktakupacra fektetve. Az elmúlt hat éjjel aligha aludt összesen tizenkét órát, pedig az emberi szervezetnek szüksége van pihenésre. De Toreno szökése óta képtelen volt nyugodtan álomra hajtani a fejét. Úgy érezte, nem engedhet meg magának akkora luxust, mint az alvás, ...
Bővebben
Miután megbizonyosodott bátyja épségéről, Preston leült a laptopjához, és USB-porton keresztül egy telefonnak tűnő készüléket csatlakoztatott hozzá. Néhány jelszó és parancs begépelése után a hordozható számítógép képernyőjén kódolt adatok végeláthatatlan sokasága jelent meg. Automatikus ellenőrzés futott a nap huszonnégy órájában, de kézzel is bármikor be tudott pillantani az adatok áramlásába ...
Bővebben
- Ashton és Ephram Miller? - Megvannak. - Raquel Simone? R-a-q-u-e-l Simone. - Megvan. Hé, nézd csak ezt a képet! Az nem...? - De igen. Hannen! Toreno nagyon fog örülni. - Ki van még? - Zoe Sullivan. - Hát, egyik sem igazán hasonlít rá. - Keress rá másik oldalon! Valamelyiken ...
Bővebben
Abban a pillanatban, ahogy az ébresztőóra számlálója átváltott 5:35-re és ütemesen pittyegni kezdett, Preston kinyúlt a valóságba rángató, apró szerkezet felé, és olyan vehemenciával ejtette rá a kezét, hogy az azonnal a szőnyegen landolt. Nem törődött vele. Aznap nem. Átfordult a másik oldalára, magára húzta a takarót, és rögtön vissza ...
Bővebben
Az asztalnál, egy teljes szélességében kinyitott újság mögött Leonardo Toreno ült gondtalanul. Kényelmesen hátradőlt a székben, félperces időközönként pedig bele-belekortyolgatott a gőzölgő kávéjába, miközben szép sorban haladt egyik cikkről a másikra. - Vissza kell fognod magad! - közölte a Flynn társaságában megérkező Collizzi a címlappal. Az olvasó férfi erre leeresztette ...
Bővebben
Valamivel háromnegyed hat előtt hajtottak fel a kocsibejáróra. Maxime egész úton a születésnapi bulijáról faggatta édesapját: mikor tervelték ki, kik lesznek ott, milyen tortát kap, és a többi. Preston próbált kitérni a válaszadás alól, de nem minden esetben járt sikerrel. Mielőtt azonban befordultak volna az utcájukba, megígértette lányával, hogy Oscar-díjas ...
Bővebben
Fölemelte a fegyvert, és célzott. Mereven tartotta kezében az új Glock modellt, és meghúzta a ravaszt. A pisztoly rövid, éles ugatással válaszolt. A závár visszaugrott a helyére, kiköpve a töltényhüvelyt, a Glock pedig akkorát rúgott a kezében, mintha haragudna rá. Még mindig határozottan tartotta a fegyvert, és újból meghúzta a ...
Bővebben
Hayes szombat este tért vissza a fővárosba, ugyancsak olyan könnyedén, mint ahogy azt megelőző nap távozott. Nem keltett gyanút senkiben. Tökéletesen tudta, miként válhat teljesen érdektelenné a járókelőkkel szemben, még annak ellenére is, hogy tele vannak az utcák a portréját ábrázoló körözési plakátokkal: ha beleolvad a nagyváros folyton rohanó, arcnélküli ...
Bővebben
Gondolataiba mélyedve vágott keresztül a parkon. Lábai olyan egyenletes ütemben érintkeztek a díszkőburkolattal, mintha egy dob ütötte volna a ritmust a fejében. Angel most is hűségesen loholt mellette. Elhaladtak egy kosárpálya mellett, ahol néhány korán kelő fiatal gyakorolta a ziccert. Nagyjából ismerte őket. Játszott már párszor velük, ha ideje éppen ...
Bővebben
Hirtelen néma csend lengte be Sun Hill sétálóutcáját. A járókelők egy pillanatra ledermedtek, tekintetük egyetlen emberre összpontosult. Egy férfira, akinek fájdalmas kiáltását senki nem tudta figyelmen kívül hagyni. Ott térdelt a tér közepén, reményvesztetten. Szeméből egymás után gördültek ki a könnycseppek és vándoroltak lefelé sietősen az arcán, hogy aztán az ...
Bővebben
Arra ébredt föl, hogy rettenetesen fáj a feje. Lassan felemelte a kezét, és masszírozni kezdte a homlokát, hátha enyhíti egy kicsit a fájdalmát. De olyan erős migrén gyötörte, hogy még a szemét is nehezére esett nyitva tartania. Már éppen szólni akart a férjének, hogy hozzon neki valami gyógyszert, mikor halk ...
Bővebben
Hayes idegesen dobolt ujjaival a híd korlátján. De nem a Center Plazában történtek miatt. Onnan minden probléma nélkül távozott. Az sem zaklatta fel különösképpen, hogy véletlenül sikerült belenéznie egy üzlet biztonsági kamerájába. Ahogy az sem, hogy celebet csináltak belőle. Fél órával ezelőtt egy félreeső padon üldögélt a távolba révedve, mikor ...
Bővebben
A 17:30-as értekezletet az FBI-igazgató kérésére Dorian Wayne ezúttal a hetedik emeleti tárgyalóteremben bonyolította le. A kiemelt eseten dolgozó ügynökökön kívül jelen volt még Gareth Walsh igazgató, valamint Ian Barlow igazgatóhelyettes is, aki annak idején Hank Gordon oldalán részt vett a szervezett bűnözés elleni harcban. Ő volt az, aki személyesen ...
Bővebben
Hayes teljesen letaglózva állt a pult előtt. Elrabolta őket. A feleségét és a kislányát is. Pontosabban a saját menyét és unokáját. És ez csakis az ő hibája. Ha akkor Sun Hillben nem leplezi le Prestont... Ritkán fordult elő vele, hogy nem volt képes uralkodni az érzelmein, hiszen többek között ezen ...
Bővebben
Egy újabb késő estébe nyúló munkanap. Fáradt volt és a szokásosnál is nyűgösebb. Alig várta, hogy felérjen a lakásába, és egy forró fürdőt vegyen. Az mindig segített neki ellazulni, megszabadulni a nyomasztó stressztől. Talán kinyit majd egy palack vörösbort is, és felteszi valamelyik jazz lemezét. Bepötyögte az ajtót nyitó számkombinációt, ...
Bővebben
Toreno idegesen dobolt ujjaival a konyhapulton, míg arra várt, hogy a kávé lefőjön. Egyre nehezebben viselte a bezártságot, noha még mindig nagyobb és komfortosabb tere volt, mint a Nardenben. Ezt értékelte is, de mégsem volt szabad. És ez hiányzott neki a legjobban, hogy oda mehessen, ahová csak akar, és amikor ...
Bővebben
Hayes tett egy kis kitérőt, mielőtt visszament volna a földalatti rejtekhelyre. Bár gyűlölte a fegyvereket, szükségét érezte legalább egynek a beszerzésére, ha tényleg meg akarja menteni Zoet és Maxime-et. Márpedig nem volt hajlandó lemondani erről a tervéről. Még Norelle kedvéért sem. Nem lenne képes tükörbe nézni, ha azzal a tudattal ...
Bővebben
Dorian Wayne első dolga a landolást követően az volt, hogy visszakapcsolja a mobiltelefonját. Ellenőrizte az üzeneteit, és visszahívta Grant Yasuit. Mire kiért a repülőtérről a Sun Hill-i kollégákhoz, már mindenről tudott. Izgatottságában, hogy végre szemtől szemben találkozhat a Herceggel és kifaggathatja, egész úton a lábaival dobolt a szolgálati jármű padlóján. Ahogy elérték ...
Bővebben
Zoe könnyei patakokban folytak le az arcán, elfojtott zokogása lassan zihálásba csapott át. Erősnek kellett volna lennie, tartania magát a lánya előtt, de képtelen volt rá. Átölelte, szorosan a karjai közé zárta, de ennél többre most nem tellett tőle. Nem tudta megvigasztalni. Se őt, se saját magát. Még mindig visszhangzott ...
Bővebben
Mikor a halottasházban megpillantotta a rideg fémasztalon fekvő kedvesét, minden erőlködése ellenére vigasztalhatatlan zokogásban tört ki. És onnantól kezdve már nem érdekelte, hogy mit gondol róla Wayne, vagy hogy mi lesz a karrierjével, mindez többé nem számított. És soha nem is kellett volna, hogy számítson, de képtelen volt leküzdeni a ...
Bővebben
Mire befejezte a telefonálást a bátyjával és a barátaival, Roxie egy komplett menüt állított össze félkész ételekből. Preston gyomra görcsben volt az esti találkozó miatt, így vajmi keveset evett a sajttal töltött pulykamellből és a rizsnek is csak a fele hiányzott, viszont a leves legalább jól esett neki. Megköszönte a ...
Bővebben
Farkasszemet nézve álltak egymással szemben a lenyugvó Nap utolsó sugarainak fényében. A kialakult feszült csöndben szinte hallani lehetett az omladozó falak között tartózkodók szapora szívverését. Különösen apáét és fiáét. Tizenkét év telt el, mióta utoljára látták a másikat, de úgy érezték, mintha csak tegnap lett volna, hogy a Sawyer magánrepülőtér ...
Bővebben
Az osztályteremben mindenki lélegzetvisszafojtva figyelte az ősz hajú tanár úr szigorú tekintetét. Az anyag leadása után maradt még vissza tíz perc az órából, ami tökéletesen alkalmas volt egy utolsó felelet meghallgatására. Legalábbis ő úgy vélte. Az pedig, hogy a diákok mit gondoltak, nem számított. Meg volt győződve róla, hogy ha ...
Bővebben

 

***

Köszönetnyilvánítás

Mindenekelőtt szeretném megköszönni a My Sims szerkesztőségének, Galaxyának, Mazsolának, Nanának és Tetecinek, amiért jóvoltukból ismét megoszthattam egy alkotásomat a világgal.

Hálával tartozom az én egyetlen Agent C-mnek, hogy teret és számítógépet adott a történet befejezéséhez, és azért is, mert képes elviselni művészlelkem hangulatingadozásait. Nincs nálad megértőbb társ az életben!

Hálás köszönet a világ két legjobb barátjának, Ettinek (Más, mint a többi, Más, mint a többi 2. – A bosszú hálójában) és Marcinak (A kő rejtélye, A bosszú ösvénye) a maximális támogatásért és a sok noszogatásért, a megannyi közös emlékért, az éjszakába nyúló beszélgetésekért, valamint az őszinte véleményetekért. Mi lenne velem nélkületek? 🙂

Továbbá köszönettel tartozom az értékelőknek, nagy örömet szereztetek a soraitokkal. És végül, de nem utolsó sorban a négy éven át türelmesen várakozóknak szeretnék köszönetet mondani, akiknek remélem, nem okoztam csalódást a folytatással.

Még egyszer nagyon szépen köszönöm!