Címke: 16+

Tintavér

A Brightwood gimi falai már rengeteg szerelemnek és veszekedésnek voltak tanúi, de az idei év valamiért más. Nem a diákok különlegesebbek, mint máskor – inkább a 2018/2019-es tanév különleges, mert most itt vannak ők. Az ő szerelmeiket és viszályaikat most követhetik nyomon azok a bizonyos falak, ők most keresik a megoldásokat, most ármánykodnak, félnek, hazudnak és most élnek. Legyen szó egy projekt megvalósításáról, az iskolaújság jövőjéről, a szeretteik védelméről vagy épp egy elfeledettnek hitt klub felélesztéséről – ők itt vannak. És itt is lesznek. Legyél részese a kalandnak, amelynek során a diákok megküzdenek az előttük álló akadályokkal, egymással és legfőképp saját magukkal, megtanulják felismerni és elfogadni a saját érzéseiket, és talán a végén elég bátorságuk lesz ahhoz, hogy megoszthassák a bennük kavargó dolgokat másokkal is!

***

Megjelent: 2018. március 02.
Írta: Bellatrixy (1-20. epizód), Ruby, Thea, TimMac
Illusztrálta: Matt
Műfaj: gimis dráma, romantikus, slice of life
Korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott!
Figyelmeztetés: trágár nyelvezet, vér, erőszak, felkavaró témák, erotikus tartalom

***

Epizódok:

Ethan Akadnak olyan reggelek, amikor minden arra próbálja figyelmeztetni az embert, hogy aznap nem érdemes felkelnie. Mikor Ethan ébresztője megszólalt, nyoma sem volt a korábban megszokott energikus ébredésnek, épp csak az egyik lábát dugta ki a takaró alól, hogy a hideget megérezve vissza is rántsa azonnal. Fárasztó volt egyszerre nyomni ...
Bővebben
Kitty A szerkesztőség ajtaján kilépve megpróbálta nem forgatni a szemét azon, ahogy Gina kínosan mosolyogva toporgott az ajtót záró Adrian mellett. Annyira egyértelmű volt, hogy még Rob is kiszúrta szilveszterkor; egyetlen embernek nem tűnt még fel: a főszerkesztőjüknek. Vagy csak nagyon nem akarta észrevenni – mindig jól elbeszélgetett a lánnyal, ...
Bővebben
Liam Csak előre és hátra. Előre. És hátra. Mintha hintáznál. Úgy tagold a szavakat. Mintha egy hintában mennél előre-hátra. Ez majd ritmust ad a beszédedhez. Előre és hátra. És most nem volt más hátra, mint előre. Mikor belépett a vitakör termébe, a hintás hasonlatba úgy próbált kapaszkodni, mintha bármelyik pillanatban ...
Bővebben
Robert Amikor leadta a megtépázott, jobb napokat is látott füzetet Mr. Bradley-nek a téli szünet előtti utolsó írókör végén, tudta, hogy onnan már nem volt visszaút. Mert biztos volt benne, hogy a tanár lelkiismeretesen végig fogja olvasni mindannyiuk munkáját – így el fog jutni az ő kusza, de rettentő őszinte ...
Bővebben
Morgan A fegyelmi bizottság ítélete egyértelműen kimondta, hogy tanulmányainak folytatása az iskola tanácsadójának véleményén múlik. Ahogy közeledett a téli szünet utáni első tanítási nap, Morgan gyomra úgy szűkűlt egyre kisebbre, ahányszor a nagy beszélgetésre gondolt. Sosem volt még dolga Angela Winddel, és bár első pillantásra nem tűnt vérszomjasnak, azért mégis ...
Bővebben
Bradley Azt hitte, a nagycsaládos karácsony után maguk mögött hagyhatják a kínos pillanatokat, amik a fürdőszobás incidenst követték. Azonban Jennifer is velük tartott vissza, Brightwoodba, ahogy Michelle előre be is jelentette, a kínos pillanatoknak pedig így nem szakadt vége. Furcsa volt a nőt ebbe a közegbe áthelyezve látni. Főleg mivel ...
Bővebben
Clara Brightwood nem volt különösebben nagy város, de ahhoz éppen elegen éltek benne és a környékén, hogy szüksége legyen egyletekre. Méghozzá meglepően sokra – volt külön a hobbikertészeknek, a borszakértőknek, a művészeknek, az irodalmároknak, a városszépítőknek, a hagyományokhoz ragaszkodó, kézimunkázó idős hölgyeknek, na, meg természetesen ott volt az alfa és ...
Bővebben
Spencer Karácsony reggele már kiskora óta az egyik kedvenc napja volt az egész évben. Ő ébredt aznap leghamarabb, és kivonult a nappaliba, hogy a kanapén heverésszen. Fél szemmel az ajándékokat leste, amelyek a fa alatt és körül tornyosultak, közben telefonját nyomkodta. Utálta a társkereső oldalakat. De sajnos az ember melegként ...
Bővebben
Bradley Amint belépett az ajtón, ismét kisebbségi komplexusa lett, mint minden egyes alkalommal, mikor nővérével vagy annak férjével találkozott. A hatalmas lakás, amely lenyűgöző panorámával rendelkezett, valamint a fenséges illatok, amik a konyhából terjengtek az előszobába… ő valószínűleg ezek közül semelyiket nem fogja elérni ebben az emberöltőben. - Sziasztok, meghoztam ...
Bővebben
Robert A karácsony, ahogy minden ünnep, szent és sérthetetlen volt a Springer-házban. De komolyan, a házuk kívülről ilyenkor úgy nézett ki, mint amire ráhányt egy karácsonyi csillámpóni. Természetesen ilyenkor is érvényes volt az örök szabály: nekik kellett a leglátványosabb, legtöbb égősort kombináló dekorációt felmutatniuk a környéken. Elvégre mit gondoltak volna ...
Bővebben
Kitty Sosem vitték túlzásba az ünnepi dekorálást. Az anyja kínosan ügyelt arra, hogy mindig ízlésesen díszítse fel a fát és a lakást – náluk tehát a giccses rénszarvasos szobrok és a többszínű, összevissza tekergő fényfüzérek szóba sem jöhettek. Két lehetőség volt: vagy hideg fényű, fehér égősort akasztottak az udvarra, odabent ...
Bővebben
Liam Mondhatni eléggé izgult. Két pletyka is elérte őt gyors egymásutánban. Az első, hogy Spencer titokban Bradley-vel jár, meglehetősen elrugaszkodott volt. Ez a pletyka terjesztőit természetesen nem gátolta meg abban, hogy mindenféle titkos légyottokra való utalást feltételezzen a fiú és a férfi minden egymással váltott párbeszéde mögé. Aztán az első ...
Bővebben
Ethan Az út hosszú volt, a Sheffieldbe közlekedő busz pedig kényelmetlenül összerázta, de erről szinte azonnal meg is feledkezett, amint lepattant róla a fegyintézetről elnevezett megállónál. Persze, nem ő volt az egyetlen leszálló, egész tömeg tartott a tömlöc felé, ahol családtagjaik raboskodtak. Egy szegény kiskrampó talpig öltönybe varrva pörgött előtte ...
Bővebben
Morgan Oh, az a csók! Az az este! Csak az járt a fejében. Az azonban percről percre változott, hogy mit is érzett ezzel a nem várt fordulattal kapcsolatban. Egyszer kínt, amiért megtörtént, és amiért ezzel egyébként is tornyosuló problémáit sikerült hatványra emelnie, másszor pedig csak vigyorgott, mint a tejbetök, ahogy ...
Bővebben
Rose Spencer West neve sokáig nem mondott neki semmit – aztán azon a végzetes előadáson, az elsőn, amit a színjátszósok az ő vezetése alatt bemutattak, a fiú kezelte a kamerát. És borzalmas munkát végzett. Jó, azt mostanra már Rose is kénytelen volt belátni, hogy iskolai viszonylatban nem volt kifejezetten rossz ...
Bővebben
Loading...

 

***

Főszereplők

Ethan Flynn

Kitty Parnell

Liam Walters

Morgan Valentine

Robert Springer

Trevor Bradley

Mellékszereplők

Adrian Black

Agatha Flynn

Angela Wind

Annalise Flynn

Bryce Daugharty

Cameron Dickens

Cassandra Summers

Clara Springer

Collin Foster

David Dietrich

Duncan Pratter

Eric Layton

Fay Mayford

Frank Parnell

Gil Grimes

Gina Carter

Giselle Hauser

Gloria Espinosa

Grace Parnell

Hillary Rose

Jared Murphy

Jenna Rhodes

John Springer

Joseph Flynn

Julian Dalton

Lennie Valentine

Linus Valentine

Maggie Valentine

Margaret Springer

Michael Springer

Miles Livingstone

Olivia Ross

Russel Black

Sidney Applewhite

Spencer West

Toby Shultz

Tyler Brody

Wes Whitlock

 

The Last One Standing – Az utolsó – Írta: TimMac

Nancy Hoover egy tipikus kertvárosi háziasszony volt. Feladta a karrierjét a családért: pipa. Hozzáment egy jól kereső férfihoz, aki… fogjuk rá, hogy jól néz ki, aztán gyereket szült neki: pipa és pipa. Engedte, hogy bezárják őt a háziasszonyok és családanyák unalmas mókuskerekébe: szintén megvolt. Kacérkodott más férfiakkal is: melyik ellaposodott házasságban élő, magára hagyott fiatal feleség ne tette volna? A többi pedig már hadd maradjon az ő magánügye… Viszont Nancy Hoover egy dologban különbözik a sztereotipikus feleségektől. Képes volt felhívni magára a figyelmet. De aztán nem telt sok időbe, míg mindenki rájött: ez a történet nem Nancy Hoover-ről szól.

 

***

Adatok:

Műfaj: dráma, thriller, krimi
Készült: Sims 3
Korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott!
Figyelmeztetés: vér, erőszak, gyilkosság, szexuális utalások​
Megjelent: 2017. március 24.
Befejeződött: –

 

***

Epizódok:

Négy évig tartott, de azt hittem, örökre szól. Megbántott, és nagyon mérges vagyok rá. Nem tudom, örüljek-e, hogy végre vége van. De egy biztos. El akarom felejteni őt. És mindentől megszabadulok, ami tőle van. *          *          * ​- Szia, szünetelsz? – kérdezte a hosszú fekete hajú Abby Primory, mikor a ...
Bővebben
​Sophie egy számára idegen ágyban ébredt, egy számára azelőtt ismeretlen élményt követően. De úgy érezte, nem bánta meg, hogy megtették ezt a lépést a kapcsolatukban. Némán a mellette fekvő, még mindig mélyen alvó Matt-et vette szemügyre. Azon gondolkozott, hogy vajon el tud-e menni a fürdőszobába, és visszaér-e mielőtt a fiú ...
Bővebben
Brandon Leigh aznap – tőle szokatlan módon – későn érkezett meg a munkába – nem mintha amúgy bárki számon kérte volna, a szinte vezető pozícióban dolgozó férfitól, hogy mennyi időt tölt az irodában. Mikor reggel felkelt, émelygés fogta el, és a hasa is görcsölni kezdett. Tudta, hogy a stressz okozza ...
Bővebben
– Apa, apa! – kiabált Grace lelkesen, amint apja benyitott az ajtón. Rohant is elé, már amennyire ilyen idős korában az ember rohanni tud. Will pedig tárt karokkal fogadta. – Szia, kincsem! – mosolyodott el Will, Grace üdvözlésén. Ölébe vette kislányát, úgy indult a nappaliba. Fia, Ashton, épp a számítógép ...
Bővebben
Patrick Wilson a börtön egyik cellájában üldögélt, és próbált nem törődni azzal, hogy a szomszédos cellában lévő férfi méregeti őt, még ha ennyire feltűnően is tette. Egész éjszaka nem aludt: képtelen volt rá a kemény deszkapadon. A narancssárgán virító, durva ruha dörzsölte a bőrét, és minden mozdulat fájdalommal járt. Magában ...
Bővebben
​Sarah Drew a nappaliban üldögélt, és jó formán semmit nem csinált. Először eltűnt a fia. Aztán az iskolából felhívták őt, és sűrű bocsánatkérések közepette közölték, hogy Ashtonnak nyoma veszett. Mintha ezt lehetséges lenne megbocsátani. Egyértelmű volt, hogy intézkednie kell ez ügyben. Viszont miután vonalat bontott a rendőrséggel való konzultációja után, ...
Bővebben
Kathryn Turner berakta a sütőbe a hatalmas csirkét, amit a hentes csakis barátjának, Dean számára rakott félre. Az időzítő beállításával bajlódott, mikor csöngettek az ajtón. Morgott egy sort arról, hogy sosem tudja kiszámítani, mikor fog férje hazaérni, majd elindult az előszoba felé. Meglepődött, mikor aztán mégsem férje lépett be az ...
Bővebben
Kathryn Turner aznap délután gyalog indult be az őrsre. Elérkezettnek látta az időt, hogy beismerje, tényleg nem egy szupervírus tört utat magának, hiszen egy egész éjszaka telt el azóta, hogy elméletileg megfertőződött, és azóta sem tűnt el. Pedig, ha számításai helyesek voltak, akkor Tom barátjának a feltételezett „elkapási időtől” számítva ...
Bővebben
Kathryn Turner csak órákkal később tudta le a feladatát, és sikerült mindenkit elszállásoltatnia egy-egy sátorban a park területén. Amerre nézett, mindenhol sátrakat látott, melyek tarkábbá varázsolták az amúgy sem színtelen környezetet. Az utolsó pár ember eligazítása után felkapott végre ő is egy sátrat, és helyet próbált keresni magának, ahol felverheti ...
Bővebben

 

Egy angyal bakancsban – Írta: ManyóÓ

A változás sosem egyszerű. Különösen akkor nem, ha azokra sem számíthatunk, akiknek támogatniuk kellene benne. Nem csoda tehát, hogy mikor ránk tör elsöprő erővel, szorosan kapaszkodunk az első emberbe, aki felénk nyújtja a kezét, és biztonságot ígér.
Nia Scrub élete minden tekintetben jól indult. Hatalmas családi házban nőhetett fel gondoskodó szülők mellett, majd pedig bekerült a környék egyik legjobb iskolájába. A folytatás már nem volt ilyen felhőtlen. Családja széthullása után kapaszkodója egy szinte ismeretlen férfi lett, aki iránt hamarosan többet kezdett érezni, mint addig bárki iránt. Mégis miatta került még mélyebbre. Hiszen, amikor kiderült, hogy az imádott férfi bajban van, elhatározta, hogy az élete árán is megvédi őt.

 

***

Adatok:

Műfaj: dráma
Készült: Sims 2
Korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott!
Figyelmeztetés: alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, erőszak, gyilkosság
Megjelent: 2009. december 16.
Befejeződött:  2010. június 7.

 

***

“Nincs benne semmi fantasztikus, misztikus dolog csak a valóság. De egyszerűen szívhez szóló volt. Azt hiszem ez a legjobb szó rá.” – xEperkex

“Gyönyörű, kerek, tanulságos történet. Mindenki csak tanulhat belőle.” – Doresz

“Még meg kell emésztenem a történetet, mert rám igen nagy hatást gyakorolt, és szerintem ezt kell csinálnia egy jó sztorinak.” – Etti

“A végén sírtam is, de közben, és örültem, hogy nem akkor olvastam el, amikor még ment, mert kitépkedtem volna az idegeimet.” – Lizania

“Annyit tudok erre írni, hogy tökély.” – Bori

 

***

Epizódok:

Nos, ez volnék én, élet és halál között. A nevem Nia, és ő pedig az apám, Matthew Scrub. Nem tudom, mióta fekhetek itt, de biztos, hogy régóta. Nem sokat érzékelek abból, ami körülöttem történik, de tudok magamról; és tudom, hogy mindenről én tehetek, gyenge voltam és szörnyen naiv. Rengeteg hibát ...
Bővebben
A szüleim tipikusan azon emberek közé tartoznak, akik minden jelentéktelen eseményt meg akarnak ünnepelni valahol. Akkor a Second Home volt a szerencsés hely. Hurrá. Egy a tipikus éttermek közül, amiket a drága szüleim úgy imádnak! Na, jó, akkor még én is szerettem az "olyan"helyeket. Hangulatos hely volt, és már jól ...
Bővebben
Hát így reagáltak a szüleim. Anyámmal madarat lehetett volna fogatni, apám meg... nos ő nem volt meggyőződve arról, hogy jó ez így. És én? Én azt hiszem, csak anyám miatt akartam oda járni, de ezt akkor még magamnak sem vallottam be... Szóval túl voltam a felvételin és elkövetkezett hosszú idő ...
Bővebben
Három hónap telt el anyáék veszekedése óta, de még mindig feszült volt a hangulat közöttük, apa meg volt győződve arról, hogy minden rendben van, és ezt anyával és velem is próbálta elhitetni, sikertelenül. A suliban pedig közeledett az évvége. Már csak pár hét volt hátra a ballagásig és persze ezerrel ...
Bővebben
Ballagás után sem változtak a dolgok, majdnem minden reggel veszekedésre ébredtem, de akkora már szinte teljesen megszokottnak számított, mindig összekaptak valami apróságon, de aztán rögtön kibékültek. Eltelt így egy pár hét, majd anyám felvetette a nyaralás lehetőségét.  Persze ő igen. Neki ilyesmire is volt ideje. Jó. Nekem is lett volna ...
Bővebben
Utazásunk első fő célja a reptér volt, ugyanis repülővel gondoltunk Ciprusra menni, azonban a reptér sajnos a városban volt. Ajánlottam anyámnak, hogy menjünk ki busszal, ugyanis nem tudjuk majd a kocsit hova tenni, de mivel ő már mindent előre megszervezett, nem így lett. Azt mondta, abban a bizonyos "úgyis nekem ...
Bővebben
Egy hét múlva már nagyon izgatott voltam. Teljesen becsomagoltam és anya vizsgáján is átmentem. Mindig ellenőrizni szokta, hogy raktam-e mindent. Már csak 10 óra volt hátra az indulásig és nagyon izgultam. Nem bírtam aludni, úgyhogy másnap reggel olyan voltam, mint egy hulla. Megreggeliztem és már jött is a busz. Persze ...
Bővebben
A tábor után gyorsan eltelt az a néhány hét, ami még hátra volt a nyárból. Megtudtam, hogy Deby...nos elütötte egy autó és, bár élt, sajnos deréktól lefelé lebénult és kezelésre volt szüksége, ezért a családjával elköltöztek. Sírtam egy sort, de megnyugtattam magam, hogy legalább él. Ha nem is a közelben ...
Bővebben
A következő találkozás barátságosabban zajlott, Amy meghívott minket hozzájuk egyik pénteken egy kisebb összejövetelre, ahol, - az ő szavait idézve - "lányos dolgokról fogunk csacsogni". Nem igazán értettük Nickyvel, hogy miért pont ránk esett a választása, de azért elmentünk: Az anyukája nyitott ajtót, aki elég érdekes jelenség volt. És tényleg ...
Bővebben
Másnap, anya esti látogatása után, a reggel ugyanúgy indult, mint szokott. Reggeliztem, aztán suliba indultam. Nem igazán sikerült odafigyelnem az órákon, igaz, hogy tanítás se volt, merthogy valamit ünnepeltünk. Folyton azon járt az eszem, hogy mit mondott anyu: "Ígérem holnaptól minden más lesz"- Mit akarhatott ezzel? Nem hiszem, hogy ennyire gyorsan el ...
Bővebben
A történtek után körülbelül két héttel, már össze is csomagoltunk. A bútorok nagy részét a házzal együtt adtuk el. Csak a legfontosabb dolgainkat vittük magunkkal. Még szegény Millit is le kellett passzolnunk a nagymamámhoz. Nem volt sok cuccunk, mégis, apának ki kellett hívatnia a környék legnagyobb költöztető kamionját. Pontban 11.02-kor ...
Bővebben
Három hónappal később minden megváltozott. Felújítottuk a lakást. Egész normális lett. A szobámat feketére óhajtottam csináltatni, illett a spleen-szerű hangulatomhoz. Apát kirúgták, és egy másik cégnél kapott új munkát, így nem dolgozhatott otthon.  Én meg délutánonként, vagy suli helyett a parkban ültem és néztem ki a fejemből.  Apával sokat romlott ...
Bővebben
Reggel egy parkban ébredtem. Szörnyen fájt a fejem és nem emlékeztem semmire, úgy az ötödik pohár valamitől eshetett ki minden.  Valószínűleg Will vitt oda, mert ott volt velem. Mi lett volna velem nélküle? Elég... öhmm... hogyismondjam?... közeli kapcsolatba kerültünk. Csak reméltem, hogy nem csináltam hülyeséget... Meg akartam kérdezni mi történt, ...
Bővebben
Másnap még iskolában is voltam. Kezdem túlzásba vinni, ez már a második volt a héten és még csak szerda volt. Egész jól éreztem magam. Végre elfelejthettem a gondjaimat. Persze nekik se semmi éjszakájuk lehetett. Igazából jobban örültem, hogy Will vigyázott rám. Annyira jó volt az a pár nap. Úgy éreztem, ...
Bővebben
Miután kiöntöttem neki a lelkemet, mély hallgatás vette kezdetét. Útközben kapott egy telefonhívást, és körülbelül egy óra múlva befordultunk egy parkolóba. Ja, bocs. Nem lehetett valami felkapott hely, mert még neve sem volt. Viszont az ajtóban egy nagydarab őr állt. Amikor beléptünk, rögtön Clay elé állt. Azt gondoltam, tényleg néhány ...
Bővebben
A házban egy pingvin fogadott minket. "Kisasszony"- meg van ez őrülve. Clay elég otthonosan mozgott. Simán odament az asztalhoz és beszélgetni kezdett. Persze az apja háza volt. Csak én éreztem magam furcsán. Amikor befejezte a - megjegyzem igen késői - ebédet, beinvitált minket a nappalijába. Itt aztán Clay-jel kezdett beszélgetni ...
Bővebben
Reggel nyolc körül érkeztünk meg a szigeten lévő reptérre. Ez ott olyan dél körülinek számított. Az idő nagyon kellemes volt. Deon mondta, hogy szerencsések vagyunk, mert tavasszal a legjobb ellátogatni ide, vagy lehet, hogy szándékosan rakták márciusra a tárgyalásokat. A nyaraló körülbelül ötször akkora volt, mint a mi lakásunk és ...
Bővebben
A parti napján ki-ki a maga módján kezdett el készülődni. Clay a parton süttette a hasát, Deon próbált valami elegáns fuvart szerezni, én meg a hajamat próbáltam olyan állapotba hozni, amivel megjelenhetek egy ilyen elegáns fogadáson. Sikertelenül. Egy hónap alatt teljesen kezelhetetlenné vált a sok tengervíztől, fésületlenségtől és balzsamhiánytól. Beszereztem ...
Bővebben
Másnap reggel korán bementem az iskolába, hogy ne kelljen összefutnom senkivel. Bejött. Én voltam a legelső.  Egyébként nyelvórám volt, így nem kerülhettem el a találkozást Zorával és Lille-el.  Mindig ők szoktak először érkezni, de fél órával még úgy is korábban ott voltam. Úgyhogy próbáltam kitalálni, hol is tarthattak a könyvben ...
Bővebben
Meg kell, hogy mondjam, nem kellemes dolog két hónapon keresztül folyamatosan tanulni. Ráadásul az én speciális helyzetemre hivatkozva már évvégén le kellett tennem az összes vizsgát, mert ugye nem szeretnék elrontani a nyári szünetemet. Így tanulnom kellet életem minden egyes szabad percében. Amikor hazaértem az iskolából. Hétvégén. Az ebédszünetekben, a ...
Bővebben
Tehát úgy döntöttem, hogy nem szólok Claynek az üzenetről. Helyette még aznap délután felkerestem BG-t. Csakhogy a club, ahol legutóbb beszéltünk vele, bezárt, viszont ki volt rakva egy új cím. Azt gondoltam próba szerencse. És bejött. Nem álltak gorillák az ajtóban, úgyhogy csak simán benyitottam. Annyira belemerült a munkába, hogy ...
Bővebben
Fél nyolc körül léptem ki az utcára. Sietnem kellett, mert egy órával később találkoztam Clay-jel. Vacsorázni vitt. Még megviselt voltam, de nagyjából tiszta volt a fejem. Reméltem nem vesz észre semmit. Fekete szemfesték és alapozó. Mintha mi sem történt volna. Sokáig ültünk ott és kicsit többet ittam, mint akartam. Vagyis ...
Bővebben
Egész éjszaka lelkiismeret furdalásom volt. Kezdtem komoly elgondolkodni, hogy megéri-e egyáltalán, amit csinálok, ha már Clay-jel is így viselkedem. Ezért másnap reggel felhívtam, hogy találkozzunk. Annyira rendes volt, pedig nem érdemeltem meg. Muszáj volt megölelnem. Pedig nem is lehetett volna jobb. Először elvitt túrázni. Nem volt nagy hegy, amit megmásztunk, ...
Bővebben
Mikor megláttam a tűt és a sivár, sötét, földalatti szobát tudtam, hogy ez nem kísérlet lesz. Hogyan is képzelhettem, hogy megmenthetem Clay-t? Honnan gondoltam, hogy az én aprócska áldozatom kiválthat bármit is? Kezdettől ezt tervezték. Először csak szórakoznak egyet, aztán megölnek és darabokban küldenek vissza Deon-nak vagy Clay-nek, vagy ha ...
Bővebben
A nevem Clay Earl és ez most az én történetem. Itt állok annak a lánynak a temetésén, akit szeretek. Nem hittem, hogy a dolgok idáig fajulnak. Az én hibám volt, hogy ez történt. Csak az enyém... Életem legszebb napja volt az, amikor először találkoztam Niával. Tudtam, hogy Will odavan érte, ...
Bővebben
Amikor magamhoz tértem egy kocsi belsejében feküdtem majdnem a legrondább ruhában, ami valaha rajtam volt. Szörnyen fájt a fejem és voltak kisebb gondjaim a mozgással is, de mindezek ellenére pozitívumként éltem meg, hogy egyáltalán élek. Clay mellettem volt. Tíz perc múlva teljesen rendben voltam. Na jó, azért nem teljesen... Kaptam ...
Bővebben

 

***

Köszönetnyilvánítás

Fájó szívvel írom meg utolsó soraimat, immár másodszorra. Az első verzióban nem szerepelt más, csak egy egyszerű köszönetnyilvánítás az olvasásért és azért, hogy kikerülhetett a történetem. Azonban ennél sokkal többel tartozom, amit a szavak nem fejezhetnek ki, de azért megpróbálom.
Köszönöm Galaxyának, Mazsolának, Nanának és Tetecinek, hogy lehetővé teszik ennek a fantasztikus oldalnak a működését. És persze, hogy az én kis mesémet leközölték, válaszoltak a leveleimre és a helyesírás-ellenőrzést. Régen azt gondoltam, hogy a My Sims egy weboldal, amire rákattintok, hogy információkhoz jussak a kedvenc játékomról. De rá kellett ébrednem, hogy nem. Sokkal több annál, inkább olyan, mint egy család, talán kicsit különös és nagy család, de úgy érzem mégis ez a legmegfelelőbb kifejezés rá.
És boldog vagyok, hogy ide tartozhatok, mert nekem az oldal valóban egy második otthont jelent. Nincs még egy ilyen közösség, mint ez és igazából a történetemnek köszönhetem azt, hogy rátaláltam. Tűnődtem rajta a megírás után, hogy talán mégsem küldöm be, de életem egyik legrosszabb döntése lett volna. Ha pedig nem jelentkezek be a fórumra és olvasom el a tale-emről szóló első értékeléseket és válaszolok rájuk, akkor most sok-sok baráttal kevesebb lennék.
Persze külön ki kell emelnem néhány embert, akik kiemelt szerepet kaptak abban, hogy ilyen formában készülhetett el a sorozatom, mert nem titok, többször kellett rajta javítást végeznem. Először is köszönöm Savanyú Cukorkának, akit imádok és, aki tartotta bennem a lelket, nem csak a történetemmel kapcsolatban, és elsőként ismerhette meg a teljes sztorit és hívta fel hibákra a figyelmem. Legalább ekkora hálával tartozom Csillagnak, aki pedig “könyörtelen” kritikákkal illetett és ezáltal rengeteg dolgot gondoltam újra, írtam át. Az ő segítségük nélkül elég érdekes dolgok, hibák születettek volna.
És természetesen azoknak is köszönöm, akik értékeltek, olvastak és támogattak. Itt írhatnék neveket, de félek, valakit kihagynék, viszont üzenem, akinek inge, vegye magára.

Még egyszer köszönöm mindenkinek!

Down – Írta: adamz

“Ez lennék én, Aaron Stoner, 18 éves fiú. Nem éppen mintadiák: dohányzom és gyakran iszom alkoholt, kétszer buktam, jelenleg is a 11. osztályt húzom, sokan piszkálnak és utálnak. Az apám már kiskoromban lelépett, anyám meg nem bírta idegekkel, hogy hetente az igazgatónak kellett nyalnia, hogy ne rúgjanak ki, így 16 éves koromban külföldre költözött. A nagybácsimnál élek egy felhőkarcoló kétszobás lakásában Bridgeport szeméttől bűzlő utcáin, de amint 18 lettem, egy részegre sikeredett szülinapi buli után arra keltem fel, hogy ő sincsen sehol. Azóta sem jött haza, gondolom lelépett ő is.”

 

***

Adatok:

Műfaj: dráma, család, barátok
Készült: Sims 3
Korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott!
Figyelmeztetés: trágár, obszcén kifejezések
Megjelent: 2015. 11. 20.
Befejeződött: 2015.12.04.

 

***

Epizódok:

 - Mi volt ma a suliban? - törte meg a kínos csendet Rebecca, a legjobb barátnőm. - Csak a szokásos. Utálom őket, legszívesebben megö.. - Aaron, hagyd! - vágott közbe. - Hányszor mondjam még? Nem éri meg velük foglalkozni, csak irigyek. Ha beszólnak, szólj vissza nekik! - Ja, persze. Adj ...
Bővebben
 A múltkori hétfői incidens után eltelt egy hét. Azon a héten nem mentem suliba, otthon feküdtem a kanapén és meleg emberek történeteit olvasgattam az interneten. Megnéztem a világhálón létező összes Coming Out* videót, mára már boldog emberek előbújásait tanulmányoztam. Régen elnyomásban éltek, ám most, hogy felvállalták, teljes mértékben boldogok. Ez ...
Bővebben
 - Köszönöm, hogy eljöttetek – mondta halkan és búbánatosan a hölgy, könnyeivel küszködve. Ám pillanatok alatt kihullottak a könnycseppek a szeméből és keserves sírásba kezdett. Jóllehet, Emma mindig is egy erős, határozott és tettre kész nő volt, de mégis mit lehet tenni ilyen szörnyű helyzetekben, amikor valaki a saját kisfiát ...
Bővebben

 

 

Jake volt – Írta: juhaszgaga

Picture

 

​A keze már fájt a jéghideg aszfalton való támaszkodástól. Egész testében remegett, de nem a csípős hidegtől, hanem a félelemtől. Rettegett mindattól, ami az elmúlt fél órában történt vele. Rettegett, hogy ez még nem ért véget. Már percek óta bujkált a szeméttárolók mögött, de még mindig lihegett.

Picture

​A sikátorban hirtelen megjelent valaki. Az árnyéka hatalmas, arcnélküli szellemként nyújtózott végig a talajon. A nő rémülten pillantott az árnyékra, és érezte, ahogy a vizelete lassan átnedvesíti a gyönyörű, kék estélyi ruháját.
***
​A város távoli fényei mit sem árultak el az ott lezajlott eseményekről. A rendőrség lezárta az összes ki- és bevezető utat, és lassan fontolgatják a hadsereg bevetését. Mindezt egy férfi miatt, aki röpke negyedóra alatt lemészárolt kilencvenhat embert az Állami Rendőrség épületében. Ezt az embert keresi most mindenki. Ezt az embert félik mindenhol.

Picture

​És ez az ember megtörten bujkál egy elhagyatott raktárépület mellékhelyiségében.
George White emlékezetébe percenként villantak beeseményláncok, amikről addig sejtelme sem volt. A rendőrség, hogy hogyan keveredett onnan ide; az egész nap egy diafilm részleteiként pergett le. Valahányszor megjelent egy újabb képkocka, egyre bizonyosabbá vált számára, mit is csinált.

Picture

Nem én voltam! Nem én csináltam ezeket, mondogatta magában, miközben a fejét a falba verdeste. Ez tűnt az egyetlen megoldásnak, hogy elterelje a gondolatainak legkisebb részét is arról, hogy mindenről ő tehet. Nem én voltam! Jake volt!
Újabb kép: az egész épület vérben ázik, miközben félbevágott holttestek, fej nélküli hullák és menekülni próbáló, torz emberi testek halmai között gázol. Érzi, hogy nem ő az, érzi, hogy másvalaki irányítja a testét. Érzi, hogy ez még csak előjátéka mindennek.

Picture

– Mi történt, testvér, elpuhultál?
George hirtelen felkapta a fejét a hangra. Senki sem volt vele, az egész mellékhelyiség üres volt, mégis pontosan tudta, ki szólt hozzá.
– Hagyj engem békén! – George a halántékát kezdte el masszírozni.
– Dehogy hagylak, dehogy is. Még csak meg se forduljon a fejedben!
– Takarodj!
– Így hálálod meg, amiért segítettem neked?
– TŰNJ EL! – kiabálta George, majd amilyen gyorsan a fejét a falba csapta, olyan hirtelen repült szét apró darabokra a mosogatótálcára helyezett, retkes hamutartó. George félelemmel a szemében nézett a tárgy hűlt helyére.

Picture

– Mondom, hogy elpuhultál.
– Nem puhultam el! – kiáltott vissza George. – Meg sem kellett volna ennek az egésznek történnie. Meg sem kellett volna jelenned.
– Ha nem segítek, a halálsoron végzed.
– Te ölted meg Evát! Azt, akit szerettem. Akiért bármit megtettem volna. Miattad ítéltek volna halálra. Ha te nem vagy…
– Akkor a kis ringyód egy másik férfi karjaiban köt ki. A helyedben inkább megköszönném, amiért segítettem.
George egyszerűen nem bírta felfogni, hogy képes valaki így vélekedni egy olyan dologról, ami akárhogyan nézve is borzalmasnak tűnik. Eva talán megcsalt engem, de nem öltem volna meg. Sohasem akartam, hogy meghaljon.
– Dehogyisnem.
Aztán a rendőrség. Atyavilág, mit művelt ott Jake! Megszöktetett, miközben megölte azokat az embereket!

Picture

George sokszor eltűnődött, mióta a testvére megjelent neki, vajon mi lett volna, ha mind a ketten életben maradnak születésükkor. Ha George nem fojtja meg önhibáján kívül a saját köldökzsinórjával az ikertestvérét. Akkor is ilyen lenne huszonhárom évesen, mint most? Talán az apja nem tekintene rá úgy, mint egy gyilkosra. Akkor is teletetováltatta volna magát mindenféle borzalommal? Tetoválást mindig is akart, de nem efféléket. Ilyeneket sohasem. Akkor is megváltozott volna annyira, hogy Eva rettegjen tőle? George belegondolni sem mert, mi lett volna, ha a tulajdon testvéréből válik sorozatgyilkos a szeme láttára. A család nem bírta volna elviselni. Sem George. Még így is borzalom, hogy bennem él tovább.

Picture

Fél nap telt el a rendőrségi mészárlás óta – a sajtó így nevezte el ezt az eseményt –, de George még mindig nem tudta, mitévő legyen. Ha feladja magát, nagy valószínűséggel a testvére ismét támadásba lendül, és lemészárol rengeteg ártatlant. Öngyilkos pedig nem tud lenni. Jake nem engedi.

Picture

A raktárépület a város szélén helyezkedik el. Egy lélek sem használja azt az utat, George most mégis egy autó hangját hallotta meg. Nem egy elhaladó autó távolba vesző brűgését. Egy parkoló autó hangja ez. Valaki a raktárépülethez jött.
Csak ezt ne! George nem véletlenül választotta ezt az elhagyatott helyet, már emlékszik rá, miért is bujkál éppen itt: hogy ne bánthasson senkit. Bármennyire hatalmasis Jake, George testét nem bírja teljes mértékben uralni. De már érzi, hogy Jake ereje lassan túlnő tulajdon testén is.
A kocsi kerekei alatt ropogott a frissen lehullott hó és a kavicsok keveréke. George a fejét markolta, a hangokat akarta kiűzni, amelyek megállás nélkül ostromolták.

Picture

Jake érzi a friss hús szagát…
George tekintete homályosodni kezdett. Érezte, ahogy a végtagjai zselévé válnak, miközben a feje megállás nélkül zakatolt. Hirtelen erősebbnek érezte magát, a hangok suttogtak, és ő maga már csak engedelmeskedni tudott nekik. És testvérének.
Pár pillanat múlva már új emberként pillantott fel.

Picture

​– Ideje újra játszani – szólalt meg Jake.
***
​Az Állami Rendőrkapitányság épületében még mindig tartott a helyszínelés. Harry Allmann a hét kirendelt halottkém közül elsőként érkezett ide nem sokkal a tömegmészárlás után, és azóta megállás nélkül dolgozik.  Már az összes holttest iratait átnézte, értesítették a hozzátartozókat – a legtöbbjükkel maga Allmann beszélt és közölte a hírt –, emellett a nyomozókkal együtt próbálták kitalálni, hogy mi a fene történt itt pontosan.

Picture

Allmann értetlenül állt a történtek előtt. Tizenkilenc éve dolgozik halottkémként, de még egyszer sem látott ekkora méretű és ilyen borzalmas tetthelyszínt. A falakat vastagon beborította a vér, a padlón szinte sehol sem volt tiszta folt. Mindenfelé belsőségek, testrészek repültek szét, több testhez csak méterekkel arrébb találták meg a hozzájuk tartozó végtagokat. Mintha egy hatalmas bomba robbant volna minden ember szervezetében, ami nem történhetett meg, mivel robbanóanyagot nem találtak a helyszínelők, és semmiféle robbanás okozta roncsolódást nem találtak egy áldozatnál sem. Egész egyszerűen minden ismert fegyver nélkül… csak úgy kettévágták őket…

Picture

​Senki sem értette, mi történhetett itt. Talán Allmann kapiskálhatott valamit, de még ő maga sem volt biztos az elméletében. Abszurd az egész, még végiggondolni is fölösleges. Munkájának célja a racionális adatok által meghatározott szakvélemény, ami alapja egy gyilkosság felderítésének. De itt még csak arra sem tudott rájönni, hogy miféle lény végezhetett efféle pusztítást.

Picture

​A rendőrök az egész várost lezárták, mindenkit ellenőriznek, aki ki- és belép a város területére, emellett rendőrhelikopterek keresik a városban az elkövetőt. Egy darab elkövetőt, könyörgöm! Egy ember nem képes száz embert megölni negyed óra leforgása alatt. Allmann meg volt győződve róla, hogy a keresést vagy több emberre kell kiterjeszteni, vagy pedig az az egy ember nem ember.
Már este tizenegy órára járt az idő, amikor a rendőrség kapott egy újabb segélykérést. Egy rémült nő telefonált be a rendőrségre, aki elmondta, hogy az a férfi követi, aki elkövette a rendőrségi mészárlást. Miután gyors, pontos személyleírást adott, a rendőrség azonnal elindult a nő tartózkodási helyére.

Picture

​Épp a város egyik sikátorában bujkál.
***
​– Most mégis minek kell megállnunk itt?

Picture

​Nancy hangja dühösen szelte a levegőt, miközben kiszállt az autóból, ügyelve, hogy kék estélyi ruhája ne koszolódjon össze. Épp egy éjszakai buli helyszínére tartottak, amikor két barátja, Peter és Justin úgy döntöttek, megállnak pár percre.
– Hugyoznunk kell, bébi! – kiabálta már az épület tövéből Peter.
– Pár perc, és ott lennénk, srácok! – De ezt már nem hallották a férfiak. Vagy csak nem akarták.

Picture

Nancy egyszerűen nem értette a barátait. Én vagyok a nő, mégis ők azok, akik nem bírnak ki egy óra autóutat. Ráadásul pont most kellett itt megállniuk, amikor az egész város retteg a mészárostól!

Picture

​Mikor ez eszébe jutott, hirtelen a barátai után pillantott. Ő az autó mellett didergett a tavaszi fagyban, Peter és Justin pedig az elhagyatott épület oldalába vizelt. Hetek óta tervezgetjük ezt a bulit, mondta Nancynek Peter, mikor a nő aggodalmát fejezte ki az induláskor, egy zavarodott faszi nem fogja tönkretenni nekünk a szórakozást. Ő mindig is félvállról vette a dolgokat, Justin pedig követte, mint valami kiskutya. Nancy pedig ott maradt egyedül, független nőként az aggodalmaival, ami csak fokozódni látszott, mikor megpillantott egy alakot az épület oldalában osonni.

Picture

​– Peter! – Nancy hangja inkább egy kismacska nyávogására hasonlított, a két férfi meg se hallotta. Le sem vette a szemét az alakról, aki a következő pillanatban, mintha tudta volna, hogy őt nézi, hirtelen megfordult, és a szemébe nézett. Nancy azonnal sikítani kezdett.

Picture

​De Jake már elkezdte a kis játékát.
***
​– Minden erőt azonnal mozgósítani! Minden szabad egység, aki a helyszín közelében tartózkodik, azonnal zárja le a környéket! Vigyázzanak magukra! Az az ember veszélyes!

Picture

​Harry Allmann csak kapkodta ide-oda a fejét, miközben az épületben tartózkodó összes rendőr egy emberként özönlött ki a főbejáraton. Csupán néhányan maradtak. Kezdők, gondolta Allmann. És én nem maradok itt. A férfiban hirtelen megjelent a kíváncsiság és az akarat szikrája. Munkája során, valahányszor egy hullát raktak le az asztalára, mindig rájött, hogy mi végzett velük. Most nem. A saját szemével akarta látni, hogy mégis ki végzett velük. És hogyan.

Picture

​Egy mellette elszaladó rendőrt gyorsan megállított.
– Hol van még szabad rendőrautó?
– Veszélyes, uram. Nem jöhet velünk!
Allmann szemüveglencséje ijesztően megvillant. Szeme szikrákat szórt a rendőrre, aki a tekintetétől összehúzta magát. Allmann menni akart, méghozzá bármi áron.

Picture

​– Még szép, hogy magukkal mehetek.
***
Jake úgy érezte, most újra kiteljesedhet. George órákon keresztül visszafojtotta, de ennek most már vége. Itt van ez a három ember, akiknek sejtésük sincs, hogy pár percen belül véget ér nyomorult kis életük. Talán mind a háromnak van otthon családja. Gyerekeik nincsenek, nem elég tökösek ehhez. De az anyjuknak biztosan hiányozni fognak. Annál jobb. Az érzés, mikor megszűnik egy fontos élet a saját kezed által, felemelő.

Picture

​Előlépett a mellékhelyiségből, és még pár méteren keresztül a fal oldalához tapadva araszolt a két vizelő férfihoz. A nő, akik szintén velük jött, az autónál vacogott a hidegben. Jake-en ugyanaz a rövid ujjúpóló volt, mint amiben megszökött a rendőrségtől. És egy csöppet sem fázott. Fűtötte a gyilkolási vágy.

Picture

Ahogy egyre közelebb és közelebb lépett a két férfihez, érezte, ahogy a kocsinál a nő figyeli őt. A tekintete vizslatta, mintha egy olyan lény elevenedett volna meg a szeme láttára, akiről nem hitte volna, hogy létezik. Jake-et szórakoztatta ez, ezért egész testével a nő felé fordult. Felismert engem. Mikor megpillantotta a rémült tekintetet, a legörbülő ajkat, és meghallotta feltörő sikolyát, Jake hangosan felkacagott. Na, ezért megérte várni!
A két férfi csak ekkor vette észre Jake-et. A rémülettől ledermedtek, minden bizonnyal ők is nézték a híreket a nap folyamán. Retinájukba beleégett az arcom. Annak az arca, aki megölt közel száz embert. Még jobb! Tisztában lesznek vele, hogy ki végez velük

Picture

​Futásnak eredtek, Jake lassú tempóban követte őket. A kocsi felé iramodtak, majd amint beszálltak, mit sem törődve azzal, hogy harmadik társuk, a kék ruhás nő nincs velük, beindították a motort. Az fájdalmas hangon felbrűgött, mintha a jármű is érezte volna a közeledő halált. A sofőr rátaposott a gázra, nem váltott hátramenetbe, nem érdekelte, hogy elgázolhatja a férfit.

Picture

​Amint megindult, a kocsi valósággal kilökte magából a két férfit. Fájdalmas puffanással értek földet. Az egyik velőtrázó sikolyt hallatott, amit borzalmas reccsenés követett. Eltört a gerince. Kitűnő! A másik kúszva próbált felállni, de amint két lábra emelkedett, azok mintha a földhöz lettek volna láncolva. Hiába erőlködött, nem bírt megmozdulni. Jake, mintha nem törődne a rúgkapáló férfival, elindult a lebénulthoz.
Jake félelmetes árnyékként magasodott a sikoltozó férfi fölé. Tekintetével fürkészte arcának utolsó rezdüléseit, mimikáját. Az életét fürkészte. Majd Jake elvigyorodott.

Picture

A következő pillanatban a férfi feje több méterrel arrébb ért földet.
Kacagása keresztülhasította az éjszaka fagyos levegőjét. Jake úgy érezte, minden egyes kioltott élettel megtisztítja az emberek világát. Az emberiség kész a pusztulásra. És itt vagyok nekik én.

Picture

​– Könyörgöm, ne bántson!
Jake hirtelen a másik férfi felé fordult, aki összegörnyedve feküdt a földön. A könnyei hosszú csíkokban folytak az arcán, a nadrágja pedig vizelettől bűzlött. Jake elindult felé, mire a férfi még jobban belekezdett a könyörgésbe.
– Kérem, ne! Ne bántson. Megteszek mindent, kérem ne!

Picture

Aztán megállt, két méterre tőle. Arcán gonosz vigyor ült, mikor a férfi felnézett rá. Jake keze lassan emelkedett, majd mutatóujjával a feje fölé intett.

Picture

A földön fekvő férfi utolsó képe ebből a világból, hogy a feje fölött lebegő autója a testére zuhan. A csontok és belsőségek szimfóniát játszottak, ahogy a jármű összelapította a férfi testét.

Picture

​Perceknek tűnő pillanatokig Jake mozdulatlanul állt a jármű előtt, amely alatt a férfi felismerhetetlenségig összeroncsolódott teste hevert. Arcán az elégedettség, az öröm foglalt helyet, miközben a gondolataiba is csak az furakodott be, hogy az utolsóval hogyan is végezzen.
​Jake megfordult, majd elindult a város felé.
***
Nancy úgy indult neki ennek az estének, hogy az éjszakai élet egyik legelőkelőbb bárjába megy, ahol aztán eleget iszik ahhoz, hogy egy férfit megismerjen. Peter régóta be akart nála vágódni, de Nancynek sohasem jött be. Justin meg meleg volt, így hát neki is lettek volna futó tervei az estére. De ki tudja, mit tett velük az a szörnyeteg.

Picture

​Most egy kuka mögött reszketett a félelemtől és a hidegtől. Egész teste leizzadt, szinte érezte, ahogy az izzadságcseppek ráfagynak csupasz bőrére. Ruhája szegélye mocskos lett, mikor lerövidítette az utat a városig. De tudta, érezte, hogy a gyilkos még így is a nyomára fog bukkanni.

Picture

​A rémülettől elfelejtette, hogy a ruhája rejtett zsebében pihen a telefonja. Mindig oda dugta el, ha ezt a ruhát vette fel. Remegő kézzel kivette, majd tárcsázta a rendőrséget. Sírva könyörgött, hogy azonnal jöjjenek érte, mert a gyilkos üldözi. A rendőrség gyors személyleírást kért Nancytől, aki tökéletesen körülírta azt, aki követi. Mindent elmondott, amit a tévéből kihagytak. Ott csak az arcot mutatták. Ez rögtön meggyőzte a rendőröket, és komolyan is vették a telefonhívását. Miután elmondta, hol rejtőzködik, letette a telefont, és halvány reménysugárként látta, hogy megmenekül.

Picture

A sikátorban hirtelen megjelent valaki. Az árnyéka hatalmas, arcnélküli szellemként nyújtózott végig a talajon. A nő rémülten pillantott az árnyékra, és érezte, ahogy a vizelete lassan átnedvesíti a gyönyörű, kék estélyi ruháját.
– Tudom, hogy itt vagy, szivi. – A férfi hangja borotvapengeként szelte végig a sikátor fagyos levegőjét. A nő zokogni kezdett a félelemtől.
– Hiába sírsz, csak erősebb leszek tőle.
Nancy még inkább rázendített. Az egyetlen dolog, amivel az életébe kapaszkodhatott volna, az a rendőrség, de ő már rég halott lesz, mire kiérnek. Összegömbölyödött, és úgy zokogott tovább.

Picture

A férfi lépteit egyre közelebbről hallotta, míg végül hirtelen abbamaradtak. Nancy tudta, hogy ott áll mellette, mégsem mert felnézni rá. Hiába élte úgy az életét, hogy bármelyik pillanatban végezhet vele akármi, a halál árnyékában mégsem mer felnézni a Kaszásra. Élni akarok, nem akarok meghalni. Huszonhat éves vagyok, ne most! Kérlek, hadd éljek még!

Picture

​A csend őrjítő volt, csak a saját zokogását hallotta. Egy perc elteltével már saját akaratából nézett a felette tornyosuló Jake villogó szempárjába.
***
A rendőri osztag alig egy percre volt már csak a sikátortól. Harry Allmann végtelenül izgult, hálát adott azért, hogy most nem ő vezette a kocsit, különben egy ház oldalfalába épülve végezte volna. Kíváncsi volt, ki vitte véghez azt a ​mészárlást, és kíváncsi volt, hogy mivel. Az egész történelem legrejtélyesebb és legbrutálisabb gyilkosát fogja perceken belül látni. Minden álma valóra válhat.
– Már ott is vannak – mutatott egy járőr a sikátor irányába. – A közelben járőröző kollégák azok.

Picture

​Allmann szinte extázisba esett. Mindjárt láthatom. Lábával dobolt a hátsó ülésen, de még így is ugrándozott volna örömében. A hab a tortán már csak az lenne, ha megkapná a gyilkos hulláját boncoláskor. Ha láthatná azt az eltorzult agyat, amelyben kilencvenhét ember megölésének tervei vannak. Vajon milyen rendellenessége lehet?

Picture

​Amint megálltak, elsőként szállt ki a kocsiból és iramodott neki, de abban a pillanatban hátrébb tolta a sofőr.
– Nagyon kérem, uram, hogy most már hallgasson a szakértőkre, és maradjon messze. Lehet, hogy fegyvere van.
Ahogy ezt kimondta, el is dördült egy fegyver.
***
​– A kurva anyádat!

Picture

​Jake azonnal a karjához kapott, amin áthatolt a golyó. Fájt, de közel sem annyira, mint normális esetben. A vér lassan bugyborékolt elő a sebből.
– Emelje fel mind két kezét, különben újra tüzelünk! – hangzott egy mély, reszelős hang többszörös hangosításban a járőrkocsi hangszórójából.
– Kapjátok be!

Picture

​Ahogy ezt kimondta, a rejtőzködő nő egy szempillantás alatt a levegőbe emelkedett. A nyakát kezdte markolászni, amit a láthatatlan kezek tartottak. Az összes rendőr megdermedt a látottaktól. Még életükben nem láttak ehhez foghatót.
– Próbáljanak még egyszer meglőni, és esküszöm, hogy ez a ribanc itt fog megdögleni!

Picture

És most vajon mihez kezdenek?, tűnődött Jake. Nem tudják megölni, túl erős ahhoz. Amint egy újabb golyó repül felé, ugyanazzal a sebességgel visszaküldi. Az előbb nem figyelt, túlságosan is a nőre koncentrált. De most már készen állt az ellentámadásra. Vagy csak egyszerűen öljem meg őket, ahogy a társaikkal tettem?

Picture

A karja még mindig zsibbadt, de már nem fájt. Kezét a sebre nyomta. A vére hosszú folyóként kanyargott végig a kézfején, szája vigyorra rándult a látványtól. Mindig is imádta a vér látványát. A sajátját, másét. A vért, ami élteti az embereket. A vért, ami mindenkiben ott csörgedez. A vért. A vért. A vért…

Picture

Olyannyira elragadta a saját, perverz gondolata, hogy csak arra lett figyelmes, mikor a mellette lebegő nő kettészakítva, élettelenül hullott a földre. Egyáltalán nem lepődött meg saját magán, inkább izgatta a látvány, amely a szeme elé tárult. A kettészakadt, világos hajú nő. Vörös ajakkal. Ugyanolyan pózban feküdt, mint egykor Eva. Az a ribanc Eva.
Az én Evám…

Picture

Amikor George a rendőrökből álló sorfalra emelte rémült, megtört tekintetét, csak elborzadt embereket látott, kiélesített fegyverekkel. Látták, mit csináltam. Látták, mi is vagyok valójában. De nem is én tettem! Jake volt…

Picture

​George észrevette, hogy egy szemüveges férfi laborköpenyben ott áll a rendőrök mögött. Szemüvege ijesztően csillogott, méregette őt. Gondolatai a látottakon pörgött. Nem rémült meg tőle, nem gondolt a legrosszabbra. Csodálkozott a látványon. Harry Allman látta, hogyan csinálta, amit csinált, és nem rémült meg tőle. A sejtése beigazolódott.

Picture

​A következő pillanatban az összes fegyver egyszerre sült el.

 

 Vége!

Írta és illusztrálta: juhaszgaga