The Torenos – A hatalom csapdájában – Írta: Dettyke

A történet Preston Torenóról szól, hogy miként változott meg az élete egyetlen éjszaka alatt. Váratlanul felbukkan rég nem látott apja, aki nem éppen a törvényes üzleteiről híres, azonban bizonyítékok híján a rendőrség és az FBI sem tud mit kezdeni vele. Főhősünket megfenyegeti, így kénytelen engedelmeskedni és segíteni neki. Pár órával később Preston a rendőrségen találja magát, és mivel az előélete hagy némi kívánni valót maga után, belemegy az alkuba, miszerint terhelő bizonyítékot szerez apja illegális tevékenykedéseiről.
A 17 éves srác élete egyik pillanatról a másikra a feje tetejére áll, és az amúgy sem könnyű tinédzser évek nem mindennapi problémákkal párosulnak.

 

***

Adatok:

Műfaj: ifjúsági, akció, dráma
Készült: Sims 2
Korhatár: 12 éven aluliaknak nem ajánlott!
Figyelmeztetés: erőszak, halál
Megjelent: 2009. február 18.
Befejeződött: 2009. augusztus 31.

 

***

“Tini problémák, gonosz apák, fájdalom, félelem és egy könyvbe rejtett titok. Kötelező olvasmány!” – Etti

“Ez a történet a példa arra, hogy egy kamaszos, szerelmes, középiskolás kezdettel rendelkező sztori is kinőheti magát és válhat az oldal egyik legizgalmasabb történetévé. Dráma, meglepetés, harc a világért… Benne van minden érzelem, amit csak el lehet képzelni egy kamaszfiú szemével, és még annál több is.”
– NoAngelBrigi

“Egy magával ragadó történet, amelyben minden benne van: tinik, főgonosz, szerelem, halál, barátság, ellenségek és fordulatok. Mindenképpen ajánlom!” – Su Wol

“A történetet rengeteg meglepő fordulat, drámai esemény és fantasztikus momentum tarkítja. Kiváló ifjúsági és akciós olvasmány.” – Amy96

 

***

Epizódok:

- A nevem Preston Toreno. És ez az én történetem. - Azt hiszem, jobb lesz, ha leülünk. Egy kicsit hosszú. - De nyugi, nem a születésemtől kezdődik! Egyből a lényegre térek, és majd fokozatosan beavatlak a korábban történt események részleteibe. - Na, így még kényelmesebb. Szóval, a történetem a gimiben ...
Bővebben
Másnap reggel a suli előtt találkoztam Zoéval. A szokásos pacsi után elmesélte a tegnapja minden percét, én pedig jó baráthoz méltóan türelmesen végighallgattam. Nem történt vele semmi különleges, mégis úgy tudta előadni a dolgokat, ahogyan senki más. Óriási tehetsége volt a sztorizáshoz. - Hű, ez nem semmi! - reagáltam a ...
Bővebben
A bünti után az udvarra siettem. Zoe, mint mindig, most is ott várt rám. Újra sütött a nap. Senki nem mondta volna meg, hogy október vége van. Rohanni akartam Zoéhoz, de Will megállított. - Ugye tudod, hogy ezzel még nincs vége? Ki foglak csinálni! – fenyegetett. - Azt majd meglátjuk! ...
Bővebben
Ott tartottunk, hogy a két pasas magával vitt azzal a bazi nagy terepjáróval. Legalább másfél órát kocsikáztunk át a városon a kivilágított utcákon. Nem igazán tudtam hova is megyünk. Nem sűrűn jártam a város ezen részein. Mindenesetre elég jómódú környéknek tűnt. Már kezdtem magam halálra unni, mikor vettünk egy hirtelen ...
Bővebben
Nem tehettem mást, beszálltam a rendőrautóba. Nem igazán értettem mi folyik itt. Kicsit frusztrált a dolog, de legalább nem kellett gyalogolnom, és nem áztam el még jobban. A rendőrkapitányságra érve rögtön a kihallgatószobába vittek. Rám zárták az ajtót, majd pár perccel később bejött egy FBI ügynök. Bemutatkozott, majd megkérdezte, hogy ...
Bővebben
Miután elindultunk a rendőrségről, hatalmas vihar kerekedett. Zuhogott az eső, dörgött az ég, cikáztak a villámok. Borzalmas idő volt. És ha mindez, még nem lett volna elég, ott volt nekem Trent, aki minden egyes szavával az agyamra ment. A lakásba beérve Damon szobájába tartottam. Nagy meglepetésemre azonban Zoét találtam ott ...
Bővebben
Hajnali öt körül járhatott az idő, mikor hazaestünk. Mindenki nálam aludt. Zoe mellettem - na nem gondolni semmi rosszra! -,  Trent a kanapén, az ikrek meg a földön. Ashtonnak már úgyis mindegy volt, azt sem tudta, hol van. Hét órakor arra ébredtem, hogy valami rezeg a párnám alatt. A telefonom ...
Bővebben
A sikertelen randi után egy magányos éjszaka következett. A magányos éjszaka után pedig egy újabb iskolai nap. Hurrá. Angol óra: alvás. Még túl korán van. Töri: kit érdekel az a sok halott pasas? Aludjunk tovább! Fizika: padon fekvés, de már nyitott szemmel. Matek: felébredős, az órán aktívan résztvevős. Biosz: a ...
Bővebben
Nagy nehezen sikerült összeszednem magam. Földbe gyökerezett lábbal álltam Damon teste felett. Csak ekkor tudatosult bennem, hogy soha többé nem fogja reggelente összenyalni az arcomat, nem fogja behozni az újságot, nem rágja szét a cipőmet, nem futunk, nem labdázunk, nem tévézünk együtt. Elment. És nem fog visszajönni. Erőt vettem magamon, ...
Bővebben
Az elkövetkezendő hetekben egyfajta menetrend alakult ki az életemben. Délelőtt suli, délután Leo, este Raquel. És ez így ment minden hétköznap. A hétvégek annyiban különböztek, hogy a hétköznap elhanyagolt barátaimmal koncerteztem. A Leo-üggyel nem sokat haladtam. Ráadásul a beígért kémkedés is bekövetkezett. Bárhová mentem valaki folyton a nyomomban volt. Még ...
Bővebben
Az ikrek nem fogadták túl jól a híreket. Különösen Ash. Nem tudott beletörődni abba, hogy vége a bandánknak. Napokig duzzogott, és bár titkon örült Zoe sikerének, nem mutatta ki. Zoe ideje nagy részét a stúdióban töltötte. Suli előtt és után egyből oda vette az irányt. Késő estig haza se ért ...
Bővebben
- Isten hozott! – vezetett be apám egy szobába. – Remélem, tetszik. Igen, tudom, hogy a történtek után ez fura, de beköltöztem hozzá. Persze, nem végleg, csak egy kis időre. Most, hogy mindenki elment, ráadásul Raquellel össze is vesztem, nem éreztem túl jól magam egyedül a lakásban. Mellesleg az ünnepek ...
Bővebben
Hogy milyen volt a szilveszterem? Nos, egyedül ültem a bárpultnál az Éjfélben. Ez egy előkelő szórakozóhely volt az apám tulajdonában, így nem csoda, hogy a pénzes nagyemberek és elkényeztetett gyerekeik törzshelyévé vált. Csak bámultam a pultot és iszonyatosan szemétnek éreztem magam, hogy lefeküdtem Beccával. Lelkiismeret-furdalásom volt. Vagy, ahogy Miss Cicababa ...
Bővebben
Amilyen hirtelen érkezett meg a tél, olyan hirtelen távozott is. Február közepétől igazi tavaszi idő köszöntött ránk. Több órás napsütés, rügyező fák, madárcsicsergés. A gyönyörű időjárásnak köszönhetően mindenki aktivizálódni kezdett. Aki csak tehette, szabadidejét a friss levegőn töltötte. Csak egy gyagyás bámulta kedvetlenül a tévét a sötét szobában. Még mindig ...
Bővebben
Nem feledkeztem meg információszerzésről a rendőrség irányába. Többé-kevésbé teljesítettem kötelességemet, szolgáltattam adatokat, de nem lényegeseket. Ideiglenesen megfelelt nekik, és így legalább nem veszélyeztettem senkit. Csináltam is valamit, meg nem is. Mivel Zoe turnézott, Ephram szinte mindig Danielle-lel lógott, Ashton meg Becca után koslatott, tele voltam szabadidővel, amit rendszerint apámnál töltöttem ...
Bővebben
Március 24-e életem egyik legfurcsább napja volt. Aznap töltöttem be a tizennyolcadik életévemet, és különös események övezték minden percemet. Francia órán kezdődött az egész. A házi feladatot ellenőriztük. Igen, jól sejted. Az enyém nem volt kész. Javítás közben firkáltam le a jó megoldásokat. mialatt Mr. Greene a padsorok között sétálgatva ...
Bővebben
Fél tíz körül érkeztem a klubhoz. A bejárat előtt tolongó és az előtérben álldogáló tömegtől alig tudtam bejutni a barátaimhoz, akiknek a megtalálása egy újabb, szinte lehetetlen küldetésnek bizonyult. Negyedóra bolyongás után a bárterem egyik sarkában sikerült Danielle-re és a veszekedő Miller tesókra lelnem. - Sziasztok! – kiáltottam feléjük közeledve ...
Bővebben
Kétutcányi töprengés után úgy döntöttem, ideje hazamenni. Lefordultam balra, hogy a parkon át lerövidítsem az utat. Nem volt túl jó ötlet egyedül bóklásznom abban a fenyegetően csöndes, olykor-olykor bagolyhuhogással fűszerezett, sötét, márciusi éjszakában. A szemem reflexszerűen cikázott a hangok irányába. Kezdtem úgy érezni magam, mint egy horrorfilm szereplője. Hirtelen fényszórók ...
Bővebben
Hatalmas puffanás. Ez az, amire emlékszem. Aztán fejfájósan ébredtem egy szobában, ahol két férfi a kora reggeli híradót nézte. Kikászálódtam az ágyból, végigtapogattam a zúzódásaimat, majd megvizsgáltam az ablaküvegben visszatükröződő arcomat. Nem ismertem magamra. Megálltam a kanapé mögött és csatlakoztam a tévézőkhöz. A lövöldözésről volt szó. A parknál történteket térfigyelő ...
Bővebben
- Fegyvert eldobni! Nemzetbiztonság! – kiáltotta az előttem álló két ügynök a gengszterek felé, de ők mit sem törődtek ezzel. Ugyanúgy rájuk, illetve egymásra szegezték fegyvereiket, és csak az alkalomra vártak, hogy a riválisok figyelme lankadni kezdjen. Az égen helikopterek jelentek meg. Az egyikből kommandósok ereszkedtek le, a másik pedig ...
Bővebben
Fogalmam sincs hány napot tölthettem abban a rideg, bútorozatlan, ablak nélküli szobában, de a történtek után már nem is nagyon érdekelt. Nem bíztam abban, hogy ép bőrrel megúszom ezt a felhajtást. Mert ha nem Leo, akkor valaki más tesz el láb alól. Egyszerűen nem tudtam felfogni, hogy tehette ezt velem ...
Bővebben
Miután picit lecsendesedett a környék és újra szabad lett a városba vezető út, elindultunk a barátaimmal. Természetesen megint a csomagtartóban utaztam, de addigra már egészen hozzászoktam a gondolathoz. Több helyen is igazoltattak a zsaruk, de valaki odafentről ideiglenesen a mi oldalunkra állt. Hallottam, ahogy lányok azon paráznak, nehogy minket is ...
Bővebben
- Ciao, Preston! Ha ezt a videót látod, akkor valószínűleg már halott vagyok. Annak viszont örülök, hogy itt vagy. Boldog 18. születésnapot! Az elmúlt években nem volt felhőtlen a viszonyunk, és ez sokkal inkább az én hibám, mint a tiéd. Remélem, meg tudsz bocsátani! - Emlékszel, hogy kiskorodban mindig szuperhős ...
Bővebben
Zseniális ötletemnek hála, és persze a barátaimnak, fel se tűnt a felvigyázóimnak, hogy leléptem egy időre. A lemez már jó pár napja a tulajdonomban volt, de nem használtam. Még csak meg se néztem, mi van rajta. Egyrészt azért, mert a bébicsőszök a nyakamba lihegtek, másrészt megígértem Hanknek, hogy összeszedem a bizonyítékokat ...
Bővebben
A repülőtérre érkezve kiszálltam az autóból, és egy mély lélegzetet vettem. Feszült voltam. Tudtam, hogy a sors játékszere vagyok, bármiképp is alakuljon a találkozás. Fürge léptekkel vonultam be a váróterembe, ahol Leo és az emberei tartózkodtak. Amint beléptem az ajtón, minden szem rám szegeződött. Apám felállt, és elindult felém. Az ...
Bővebben
- Megölted? Megérdemelte volna. Hogy lehet valaki ennyire gonosz?! Remélem bosszút álltál! - Elég nagy büntetést kapott. - Megölted? Na, apa, mondd már! - Nem vagyok gyilkos. Csak kapott egy golyót a jobb combjába. És baromira élveztem, hogy fájdalmat okoztam neki. Két káromkodás között megfenyegetett, hogy ezt még nagyon megbánom, ...
Bővebben

 

***

Köszönetnyilvánítás

Szeretném megköszönni a támogatást jó barátomnak, C-nek, aki már az első néhány rész elolvasása után azt mondta, hogy folytassam, mert nagy siker lesz.

Köszönöm szépen a My Simsnek, hogy sokan megismerhették a Toreno család nem mindennapi történetét.
Galaxyának köszönöm, hogy türelmesen fogadta a részeket és nem küldött el melegebb éghajlatra, mikor már ötödször hívtam vissza és küldtem el ugyanazt az epizódot. Mazsolának Beszélgetés a Talesekről… 313. oldalán található hozzászólását köszönöm. Akárhányszor elbizonytalanodtam vagy abba akartam hagyni, előkerestem, és erőt adott a folytatáshoz.
Nanának pedig azt köszönöm, hogy nagy nehezen végül elárulta, melyik a kedvenc története. 🙂

Köszönöm Marcinak és Ettikének a sok törődést és támogatást. Valamint Ettusnak még a rengeteg ihletadó zenét is, ami sokat segített a befejező részek készítésekor. Igaz barátokra leltem bennük. Remélem, egyszer személyesen is találkozunk. 🙂

Szeretném még megköszönni a rajongóknak, akik saját honlapot is készítettek a történetnek. Álmomban sem gondoltam volna erre.

És végül, de nem utolsó sorban Axusnak is köszönöm, hogy bírta szusszal azt a rengeteg egyedi tartalmat, amit a forgatás során használtam, és kitartott a nagy vírustámadásban is addig, amíg lementettem a történetet.

Még egyszer nagyon szépen köszönöm!

 

Latest posts by Sims Addicts (see all)

Ezeket láttad már?