The Torenos 2. – A bosszú játéka – Írta: Dettyke

Preston Toreno tizennyolc éves korában a keresztapja által ráruházott állítólagos hatalom csapdájából győztesként került ki, ám apja, a nagy befolyással rendelkező modern maffiavezér, Leonardo Toreno keze még a bebörtönzését követően is messzire elért. A gengszter vérdíjat tűzött ki áruló fia fejére, aki a túlélés érdekében Hank Gordon különleges ügynökhöz fordult segítségért. Az FBI-os kapcsolatait kihasználva tudomást szerzett egy újabb ellene irányuló merénylet terveiről, ami végül lehetővé tette, hogy Preston halálának megrendezésével egyszer s mindenkorra a fiók mélyére kerüljön a Toreno-akta. Azonban tizenkét évvel később a múlt megismételni látszik önmagát. Preston immáron családapaként kénytelen szembesülni tinédzserkori döntésének súlyával, miközben Hank Gordon utódja, Dorian Wayne különleges ügynök és Leo is titkolt személyazonosságát, a Herceget akarja. Minden óvintézkedés ellenére óriási hibát követ el, aminek következtében egyik pillanatról a másikra a bosszú játékában találja magát.

Merényletek, alkuk, szövetségek, árulások. Torenóék visszatérnek. Egy végső összecsapásra.

 

***

Adatok:

Műfaj: akció, dráma
Készült: Sims 2
Korhatár: 12 éven aluliaknak nem ajánlott!
Figyelmeztetés: erőszak, gyilkosság, erotikus tartalom, vulgáris nyelvezet
Megjelent: 2013. szeptember 13.
Befejeződött: 2014. március 31.

 

***

“Szeretném Neked megköszönni az élményt, amit nyújtottál nekem. Szeretném megköszönni továbbra a fiókod mélyén rejlő Preston Torenónak is, amiért váratlanul előbukkant a fejedből, és amiért elmesélte az izgalmas, fordulatos kalandjait.” – Marcello

“Három szó, ami a leginkább jellemzi TT2-t: Zseniális. Kegyetlen. Szívszorító.” – Etti

“Már az első évad is kiemelkedő volt, de ez a második felülmúlta az elsőt.” – manó09

“Ha könyv lenne biztos nagy kedvencem lenne (nem mintha most nem az lenne.)” – S.Dóri

“Egyszerűen süt erről a történetről az, hogy szereted ezt a témát, érdekel, és ez nagyon jót tesz neki. Engem annyira nem izgat ugyan a téma, de lenyűgöz a szövegből áradó rejtett, láthatatlan lelkesedés, és életszerűség, amivel elhiteted, hogy a dolgok, amelyekről írsz, valóban úgy vannak, és nem is kételkedem sehol semmiben.” – ManyóÓ

“Nem vagyok egy túlzottan akció párti mégis ez a tale lett a kedvencem az oldalon.” – Lexy

“Szeretném minden elismerésemet kifejezni, mert fantasztikus volt az egész tale. Bár az első pár fejezet után bevallom, nem gondoltam, hogy ennyire túlszárnyalod az első évadot, de bőven túlléptél rajta – minden tekintetben.” – DeeDee

“Itt ülök, bőgök, mindjárt holnap, azt hiszem ez mindent elárul.” – NoAngelBrigi

“Nevettem. Rettegtem. Sírtam. S most – fájó szívvel – leszálltam erről az érzelmi-hullámvasútról. Szédülök.” – Gabett

 

***

Epizódok:

A Narden Állami Büntetésvégrehajtási Intézet rácsvárosában megszólalt a létszámellenőrzést jelző csengő. A cellák feletti jelzőlámpák színt váltottak, a rácsok automatikusan kinyíltak. Az elítéltek kiléptek szűk helyiségeikből, és a folyosón végigfutó, fehér vonal mentén szokás szerint felsorakoztak. A börtönben raboskodók száma több mint kétezer fő. És ezek bizony nem piti tolvajok, ...
Bővebben
Hank Gordon fájó szívvel nézett körbe az immáron üres irodában. Az egész napja ráment, hogy kiürítse a helyiséget, ami harminchét éven keresztül szolgált második otthonaként, és aminek minden négyzetcentimétere emlékeket őrzött. A kávéfolt a falon, ami egy brutális sorozatgyilkos utáni kilátástalannak tűnő nyomozás stresszében keletkezett, és amit végül az ügy ...
Bővebben
A forgatáson káosz uralkodott. Mindenki fáradt és nyűgös volt, köszönhetően a bandának. A stáb iszonyatosan berágott a fiúkra, a rendezőt már úgy kellett leszedni az együttes frontemberéről. Ha nem avatkoznak közbe, a helyszínen megfojtotta volna. De alig, hogy lehámozták róla, a srác ismét Raquelt fogdosta, akitől végül egy akkora pofont ...
Bővebben
Preston kényelmesen a karfára támaszkodott, csak bal kézzel tartotta a kormányt. Ötórányi autóút után végre megpillantotta kedvenc városának toronyházait, és mérhetetlen boldogság töltötte el. Ez volt számára a nap fénypontja: ahogy jóleső izgatottsággal térhet haza a családjához, akikért rajongott. Jókedve percről percre nőtt, alig várta már, hogy magához ölelhesse gyönyörű ...
Bővebben
A Hotel Azura grandiózus épülete mögött, a lezárt magánparkoló bejáratánál egy negyven év körüli férfi járkált fel s alá, miközben idegesen pillantgatott az órájára. Várt valakit. Pontosabban valakiket. Már biztosan elszívott volna egy fél doboz cigarettát, jegyezte meg magában, ha a szeretője, Ethan kedvéért nem szokott volna le évekkel ezelőtt ...
Bővebben
A hajnali négy óra még mindig ébren találta Prestont. Majd az öt is. Csak hánykolódott az ágyban, jobbra-balra forgolódott, zavart volt és ideges. Felzaklatták az előző esti hírek. Toreno szabadlábon! - visszhangzott újra és újra a fejében. To-re-no. A név hallatán félelemhullámok söpörtek végig a belsejében. Rossz előérzete támadt. Talán attól ...
Bővebben
Michael Fletcher minden reggel pontosan hét óra harminc perckor hagyta el az otthonát, és mindig ugyanazon az útvonalon haladt hófehér Mercedesével az irodába. Először kikanyarodott a köznyelv által csak Milliomos Sorként emlegetett hosszú, kertvárosi utcából, megkerülte a környék legkedveltebb pihenőhelyét, a Hope Parkot, majd a Faraday csomópontot elérve kelet felé ...
Bővebben
Hank Gordon ott ült az íróasztala mögött, a fejét egy aktakupacra fektetve. Az elmúlt hat éjjel aligha aludt összesen tizenkét órát, pedig az emberi szervezetnek szüksége van pihenésre. De Toreno szökése óta képtelen volt nyugodtan álomra hajtani a fejét. Úgy érezte, nem engedhet meg magának akkora luxust, mint az alvás, ...
Bővebben
Miután megbizonyosodott bátyja épségéről, Preston leült a laptopjához, és USB-porton keresztül egy telefonnak tűnő készüléket csatlakoztatott hozzá. Néhány jelszó és parancs begépelése után a hordozható számítógép képernyőjén kódolt adatok végeláthatatlan sokasága jelent meg. Automatikus ellenőrzés futott a nap huszonnégy órájában, de kézzel is bármikor be tudott pillantani az adatok áramlásába ...
Bővebben
- Ashton és Ephram Miller? - Megvannak. - Raquel Simone? R-a-q-u-e-l Simone. - Megvan. Hé, nézd csak ezt a képet! Az nem...? - De igen. Hannen! Toreno nagyon fog örülni. - Ki van még? - Zoe Sullivan. - Hát, egyik sem igazán hasonlít rá. - Keress rá másik oldalon! Valamelyiken ...
Bővebben
Abban a pillanatban, ahogy az ébresztőóra számlálója átváltott 5:35-re és ütemesen pittyegni kezdett, Preston kinyúlt a valóságba rángató, apró szerkezet felé, és olyan vehemenciával ejtette rá a kezét, hogy az azonnal a szőnyegen landolt. Nem törődött vele. Aznap nem. Átfordult a másik oldalára, magára húzta a takarót, és rögtön vissza ...
Bővebben
Az asztalnál, egy teljes szélességében kinyitott újság mögött Leonardo Toreno ült gondtalanul. Kényelmesen hátradőlt a székben, félperces időközönként pedig bele-belekortyolgatott a gőzölgő kávéjába, miközben szép sorban haladt egyik cikkről a másikra. - Vissza kell fognod magad! - közölte a Flynn társaságában megérkező Collizzi a címlappal. Az olvasó férfi erre leeresztette ...
Bővebben
Valamivel háromnegyed hat előtt hajtottak fel a kocsibejáróra. Maxime egész úton a születésnapi bulijáról faggatta édesapját: mikor tervelték ki, kik lesznek ott, milyen tortát kap, és a többi. Preston próbált kitérni a válaszadás alól, de nem minden esetben járt sikerrel. Mielőtt azonban befordultak volna az utcájukba, megígértette lányával, hogy Oscar-díjas ...
Bővebben
Fölemelte a fegyvert, és célzott. Mereven tartotta kezében az új Glock modellt, és meghúzta a ravaszt. A pisztoly rövid, éles ugatással válaszolt. A závár visszaugrott a helyére, kiköpve a töltényhüvelyt, a Glock pedig akkorát rúgott a kezében, mintha haragudna rá. Még mindig határozottan tartotta a fegyvert, és újból meghúzta a ...
Bővebben
Hayes szombat este tért vissza a fővárosba, ugyancsak olyan könnyedén, mint ahogy azt megelőző nap távozott. Nem keltett gyanút senkiben. Tökéletesen tudta, miként válhat teljesen érdektelenné a járókelőkkel szemben, még annak ellenére is, hogy tele vannak az utcák a portréját ábrázoló körözési plakátokkal: ha beleolvad a nagyváros folyton rohanó, arcnélküli ...
Bővebben
Gondolataiba mélyedve vágott keresztül a parkon. Lábai olyan egyenletes ütemben érintkeztek a díszkőburkolattal, mintha egy dob ütötte volna a ritmust a fejében. Angel most is hűségesen loholt mellette. Elhaladtak egy kosárpálya mellett, ahol néhány korán kelő fiatal gyakorolta a ziccert. Nagyjából ismerte őket. Játszott már párszor velük, ha ideje éppen ...
Bővebben
Hirtelen néma csend lengte be Sun Hill sétálóutcáját. A járókelők egy pillanatra ledermedtek, tekintetük egyetlen emberre összpontosult. Egy férfira, akinek fájdalmas kiáltását senki nem tudta figyelmen kívül hagyni. Ott térdelt a tér közepén, reményvesztetten. Szeméből egymás után gördültek ki a könnycseppek és vándoroltak lefelé sietősen az arcán, hogy aztán az ...
Bővebben
Arra ébredt föl, hogy rettenetesen fáj a feje. Lassan felemelte a kezét, és masszírozni kezdte a homlokát, hátha enyhíti egy kicsit a fájdalmát. De olyan erős migrén gyötörte, hogy még a szemét is nehezére esett nyitva tartania. Már éppen szólni akart a férjének, hogy hozzon neki valami gyógyszert, mikor halk ...
Bővebben
Hayes idegesen dobolt ujjaival a híd korlátján. De nem a Center Plazában történtek miatt. Onnan minden probléma nélkül távozott. Az sem zaklatta fel különösképpen, hogy véletlenül sikerült belenéznie egy üzlet biztonsági kamerájába. Ahogy az sem, hogy celebet csináltak belőle. Fél órával ezelőtt egy félreeső padon üldögélt a távolba révedve, mikor ...
Bővebben
A 17:30-as értekezletet az FBI-igazgató kérésére Dorian Wayne ezúttal a hetedik emeleti tárgyalóteremben bonyolította le. A kiemelt eseten dolgozó ügynökökön kívül jelen volt még Gareth Walsh igazgató, valamint Ian Barlow igazgatóhelyettes is, aki annak idején Hank Gordon oldalán részt vett a szervezett bűnözés elleni harcban. Ő volt az, aki személyesen ...
Bővebben
Hayes teljesen letaglózva állt a pult előtt. Elrabolta őket. A feleségét és a kislányát is. Pontosabban a saját menyét és unokáját. És ez csakis az ő hibája. Ha akkor Sun Hillben nem leplezi le Prestont... Ritkán fordult elő vele, hogy nem volt képes uralkodni az érzelmein, hiszen többek között ezen ...
Bővebben
Egy újabb késő estébe nyúló munkanap. Fáradt volt és a szokásosnál is nyűgösebb. Alig várta, hogy felérjen a lakásába, és egy forró fürdőt vegyen. Az mindig segített neki ellazulni, megszabadulni a nyomasztó stressztől. Talán kinyit majd egy palack vörösbort is, és felteszi valamelyik jazz lemezét. Bepötyögte az ajtót nyitó számkombinációt, ...
Bővebben
Toreno idegesen dobolt ujjaival a konyhapulton, míg arra várt, hogy a kávé lefőjön. Egyre nehezebben viselte a bezártságot, noha még mindig nagyobb és komfortosabb tere volt, mint a Nardenben. Ezt értékelte is, de mégsem volt szabad. És ez hiányzott neki a legjobban, hogy oda mehessen, ahová csak akar, és amikor ...
Bővebben
Hayes tett egy kis kitérőt, mielőtt visszament volna a földalatti rejtekhelyre. Bár gyűlölte a fegyvereket, szükségét érezte legalább egynek a beszerzésére, ha tényleg meg akarja menteni Zoet és Maxime-et. Márpedig nem volt hajlandó lemondani erről a tervéről. Még Norelle kedvéért sem. Nem lenne képes tükörbe nézni, ha azzal a tudattal ...
Bővebben
Dorian Wayne első dolga a landolást követően az volt, hogy visszakapcsolja a mobiltelefonját. Ellenőrizte az üzeneteit, és visszahívta Grant Yasuit. Mire kiért a repülőtérről a Sun Hill-i kollégákhoz, már mindenről tudott. Izgatottságában, hogy végre szemtől szemben találkozhat a Herceggel és kifaggathatja, egész úton a lábaival dobolt a szolgálati jármű padlóján. Ahogy elérték ...
Bővebben
Zoe könnyei patakokban folytak le az arcán, elfojtott zokogása lassan zihálásba csapott át. Erősnek kellett volna lennie, tartania magát a lánya előtt, de képtelen volt rá. Átölelte, szorosan a karjai közé zárta, de ennél többre most nem tellett tőle. Nem tudta megvigasztalni. Se őt, se saját magát. Még mindig visszhangzott ...
Bővebben
Mikor a halottasházban megpillantotta a rideg fémasztalon fekvő kedvesét, minden erőlködése ellenére vigasztalhatatlan zokogásban tört ki. És onnantól kezdve már nem érdekelte, hogy mit gondol róla Wayne, vagy hogy mi lesz a karrierjével, mindez többé nem számított. És soha nem is kellett volna, hogy számítson, de képtelen volt leküzdeni a ...
Bővebben
Mire befejezte a telefonálást a bátyjával és a barátaival, Roxie egy komplett menüt állított össze félkész ételekből. Preston gyomra görcsben volt az esti találkozó miatt, így vajmi keveset evett a sajttal töltött pulykamellből és a rizsnek is csak a fele hiányzott, viszont a leves legalább jól esett neki. Megköszönte a ...
Bővebben
Farkasszemet nézve álltak egymással szemben a lenyugvó Nap utolsó sugarainak fényében. A kialakult feszült csöndben szinte hallani lehetett az omladozó falak között tartózkodók szapora szívverését. Különösen apáét és fiáét. Tizenkét év telt el, mióta utoljára látták a másikat, de úgy érezték, mintha csak tegnap lett volna, hogy a Sawyer magánrepülőtér ...
Bővebben
Az osztályteremben mindenki lélegzetvisszafojtva figyelte az ősz hajú tanár úr szigorú tekintetét. Az anyag leadása után maradt még vissza tíz perc az órából, ami tökéletesen alkalmas volt egy utolsó felelet meghallgatására. Legalábbis ő úgy vélte. Az pedig, hogy a diákok mit gondoltak, nem számított. Meg volt győződve róla, hogy ha ...
Bővebben

 

***

Köszönetnyilvánítás

Mindenekelőtt szeretném megköszönni a My Sims szerkesztőségének, Galaxyának, Mazsolának, Nanának és Tetecinek, amiért jóvoltukból ismét megoszthattam egy alkotásomat a világgal.

Hálával tartozom az én egyetlen Agent C-mnek, hogy teret és számítógépet adott a történet befejezéséhez, és azért is, mert képes elviselni művészlelkem hangulatingadozásait. Nincs nálad megértőbb társ az életben!

Hálás köszönet a világ két legjobb barátjának, Ettinek (Más, mint a többi, Más, mint a többi 2. – A bosszú hálójában) és Marcinak (A kő rejtélye, A bosszú ösvénye) a maximális támogatásért és a sok noszogatásért, a megannyi közös emlékért, az éjszakába nyúló beszélgetésekért, valamint az őszinte véleményetekért. Mi lenne velem nélkületek? 🙂

Továbbá köszönettel tartozom az értékelőknek, nagy örömet szereztetek a soraitokkal. És végül, de nem utolsó sorban a négy éven át türelmesen várakozóknak szeretnék köszönetet mondani, akiknek remélem, nem okoztam csalódást a folytatással.

Még egyszer nagyon szépen köszönöm!

 

Latest posts by Sims Addicts (see all)

Ezeket láttad már?