Egy angyal bakancsban – Írta: ManyóÓ

A változás sosem egyszerű. Különösen akkor nem, ha azokra sem számíthatunk, akiknek támogatniuk kellene benne. Nem csoda tehát, hogy mikor ránk tör elsöprő erővel, szorosan kapaszkodunk az első emberbe, aki felénk nyújtja a kezét, és biztonságot ígér.
Nia Scrub élete minden tekintetben jól indult. Hatalmas családi házban nőhetett fel gondoskodó szülők mellett, majd pedig bekerült a környék egyik legjobb iskolájába. A folytatás már nem volt ilyen felhőtlen. Családja széthullása után kapaszkodója egy szinte ismeretlen férfi lett, aki iránt hamarosan többet kezdett érezni, mint addig bárki iránt. Mégis miatta került még mélyebbre. Hiszen, amikor kiderült, hogy az imádott férfi bajban van, elhatározta, hogy az élete árán is megvédi őt.

 

***

Adatok:

Műfaj: dráma
Készült: Sims 2
Korhatár: 16 éven aluliaknak nem ajánlott!
Figyelmeztetés: alkoholfogyasztás, drogfogyasztás, erőszak, gyilkosság
Megjelent: 2009. december 16.
Befejeződött:  2010. június 7.

 

***

“Nincs benne semmi fantasztikus, misztikus dolog csak a valóság. De egyszerűen szívhez szóló volt. Azt hiszem ez a legjobb szó rá.” – xEperkex

“Gyönyörű, kerek, tanulságos történet. Mindenki csak tanulhat belőle.” – Doresz

“Még meg kell emésztenem a történetet, mert rám igen nagy hatást gyakorolt, és szerintem ezt kell csinálnia egy jó sztorinak.” – Etti

“A végén sírtam is, de közben, és örültem, hogy nem akkor olvastam el, amikor még ment, mert kitépkedtem volna az idegeimet.” – Lizania

“Annyit tudok erre írni, hogy tökély.” – Bori

 

***

Epizódok:

Nos, ez volnék én, élet és halál között. A nevem Nia, és ő pedig az apám, Matthew Scrub. Nem tudom, mióta fekhetek itt, de biztos, hogy régóta. Nem sokat érzékelek abból, ami körülöttem történik, de tudok magamról; és tudom, hogy mindenről én tehetek, gyenge voltam és szörnyen naiv. Rengeteg hibát ...
Bővebben
A szüleim tipikusan azon emberek közé tartoznak, akik minden jelentéktelen eseményt meg akarnak ünnepelni valahol. Akkor a Second Home volt a szerencsés hely. Hurrá. Egy a tipikus éttermek közül, amiket a drága szüleim úgy imádnak! Na, jó, akkor még én is szerettem az "olyan"helyeket. Hangulatos hely volt, és már jól ...
Bővebben
Hát így reagáltak a szüleim. Anyámmal madarat lehetett volna fogatni, apám meg... nos ő nem volt meggyőződve arról, hogy jó ez így. És én? Én azt hiszem, csak anyám miatt akartam oda járni, de ezt akkor még magamnak sem vallottam be... Szóval túl voltam a felvételin és elkövetkezett hosszú idő ...
Bővebben
Három hónap telt el anyáék veszekedése óta, de még mindig feszült volt a hangulat közöttük, apa meg volt győződve arról, hogy minden rendben van, és ezt anyával és velem is próbálta elhitetni, sikertelenül. A suliban pedig közeledett az évvége. Már csak pár hét volt hátra a ballagásig és persze ezerrel ...
Bővebben
Ballagás után sem változtak a dolgok, majdnem minden reggel veszekedésre ébredtem, de akkora már szinte teljesen megszokottnak számított, mindig összekaptak valami apróságon, de aztán rögtön kibékültek. Eltelt így egy pár hét, majd anyám felvetette a nyaralás lehetőségét.  Persze ő igen. Neki ilyesmire is volt ideje. Jó. Nekem is lett volna ...
Bővebben
Utazásunk első fő célja a reptér volt, ugyanis repülővel gondoltunk Ciprusra menni, azonban a reptér sajnos a városban volt. Ajánlottam anyámnak, hogy menjünk ki busszal, ugyanis nem tudjuk majd a kocsit hova tenni, de mivel ő már mindent előre megszervezett, nem így lett. Azt mondta, abban a bizonyos "úgyis nekem ...
Bővebben
Egy hét múlva már nagyon izgatott voltam. Teljesen becsomagoltam és anya vizsgáján is átmentem. Mindig ellenőrizni szokta, hogy raktam-e mindent. Már csak 10 óra volt hátra az indulásig és nagyon izgultam. Nem bírtam aludni, úgyhogy másnap reggel olyan voltam, mint egy hulla. Megreggeliztem és már jött is a busz. Persze ...
Bővebben
A tábor után gyorsan eltelt az a néhány hét, ami még hátra volt a nyárból. Megtudtam, hogy Deby...nos elütötte egy autó és, bár élt, sajnos deréktól lefelé lebénult és kezelésre volt szüksége, ezért a családjával elköltöztek. Sírtam egy sort, de megnyugtattam magam, hogy legalább él. Ha nem is a közelben ...
Bővebben
A következő találkozás barátságosabban zajlott, Amy meghívott minket hozzájuk egyik pénteken egy kisebb összejövetelre, ahol, - az ő szavait idézve - "lányos dolgokról fogunk csacsogni". Nem igazán értettük Nickyvel, hogy miért pont ránk esett a választása, de azért elmentünk: Az anyukája nyitott ajtót, aki elég érdekes jelenség volt. És tényleg ...
Bővebben
Másnap, anya esti látogatása után, a reggel ugyanúgy indult, mint szokott. Reggeliztem, aztán suliba indultam. Nem igazán sikerült odafigyelnem az órákon, igaz, hogy tanítás se volt, merthogy valamit ünnepeltünk. Folyton azon járt az eszem, hogy mit mondott anyu: "Ígérem holnaptól minden más lesz"- Mit akarhatott ezzel? Nem hiszem, hogy ennyire gyorsan el ...
Bővebben
A történtek után körülbelül két héttel, már össze is csomagoltunk. A bútorok nagy részét a házzal együtt adtuk el. Csak a legfontosabb dolgainkat vittük magunkkal. Még szegény Millit is le kellett passzolnunk a nagymamámhoz. Nem volt sok cuccunk, mégis, apának ki kellett hívatnia a környék legnagyobb költöztető kamionját. Pontban 11.02-kor ...
Bővebben
Három hónappal később minden megváltozott. Felújítottuk a lakást. Egész normális lett. A szobámat feketére óhajtottam csináltatni, illett a spleen-szerű hangulatomhoz. Apát kirúgták, és egy másik cégnél kapott új munkát, így nem dolgozhatott otthon.  Én meg délutánonként, vagy suli helyett a parkban ültem és néztem ki a fejemből.  Apával sokat romlott ...
Bővebben
Reggel egy parkban ébredtem. Szörnyen fájt a fejem és nem emlékeztem semmire, úgy az ötödik pohár valamitől eshetett ki minden.  Valószínűleg Will vitt oda, mert ott volt velem. Mi lett volna velem nélküle? Elég... öhmm... hogyismondjam?... közeli kapcsolatba kerültünk. Csak reméltem, hogy nem csináltam hülyeséget... Meg akartam kérdezni mi történt, ...
Bővebben
Másnap még iskolában is voltam. Kezdem túlzásba vinni, ez már a második volt a héten és még csak szerda volt. Egész jól éreztem magam. Végre elfelejthettem a gondjaimat. Persze nekik se semmi éjszakájuk lehetett. Igazából jobban örültem, hogy Will vigyázott rám. Annyira jó volt az a pár nap. Úgy éreztem, ...
Bővebben
Miután kiöntöttem neki a lelkemet, mély hallgatás vette kezdetét. Útközben kapott egy telefonhívást, és körülbelül egy óra múlva befordultunk egy parkolóba. Ja, bocs. Nem lehetett valami felkapott hely, mert még neve sem volt. Viszont az ajtóban egy nagydarab őr állt. Amikor beléptünk, rögtön Clay elé állt. Azt gondoltam, tényleg néhány ...
Bővebben
A házban egy pingvin fogadott minket. "Kisasszony"- meg van ez őrülve. Clay elég otthonosan mozgott. Simán odament az asztalhoz és beszélgetni kezdett. Persze az apja háza volt. Csak én éreztem magam furcsán. Amikor befejezte a - megjegyzem igen késői - ebédet, beinvitált minket a nappalijába. Itt aztán Clay-jel kezdett beszélgetni ...
Bővebben
Reggel nyolc körül érkeztünk meg a szigeten lévő reptérre. Ez ott olyan dél körülinek számított. Az idő nagyon kellemes volt. Deon mondta, hogy szerencsések vagyunk, mert tavasszal a legjobb ellátogatni ide, vagy lehet, hogy szándékosan rakták márciusra a tárgyalásokat. A nyaraló körülbelül ötször akkora volt, mint a mi lakásunk és ...
Bővebben
A parti napján ki-ki a maga módján kezdett el készülődni. Clay a parton süttette a hasát, Deon próbált valami elegáns fuvart szerezni, én meg a hajamat próbáltam olyan állapotba hozni, amivel megjelenhetek egy ilyen elegáns fogadáson. Sikertelenül. Egy hónap alatt teljesen kezelhetetlenné vált a sok tengervíztől, fésületlenségtől és balzsamhiánytól. Beszereztem ...
Bővebben
Másnap reggel korán bementem az iskolába, hogy ne kelljen összefutnom senkivel. Bejött. Én voltam a legelső.  Egyébként nyelvórám volt, így nem kerülhettem el a találkozást Zorával és Lille-el.  Mindig ők szoktak először érkezni, de fél órával még úgy is korábban ott voltam. Úgyhogy próbáltam kitalálni, hol is tarthattak a könyvben ...
Bővebben
Meg kell, hogy mondjam, nem kellemes dolog két hónapon keresztül folyamatosan tanulni. Ráadásul az én speciális helyzetemre hivatkozva már évvégén le kellett tennem az összes vizsgát, mert ugye nem szeretnék elrontani a nyári szünetemet. Így tanulnom kellet életem minden egyes szabad percében. Amikor hazaértem az iskolából. Hétvégén. Az ebédszünetekben, a ...
Bővebben
Tehát úgy döntöttem, hogy nem szólok Claynek az üzenetről. Helyette még aznap délután felkerestem BG-t. Csakhogy a club, ahol legutóbb beszéltünk vele, bezárt, viszont ki volt rakva egy új cím. Azt gondoltam próba szerencse. És bejött. Nem álltak gorillák az ajtóban, úgyhogy csak simán benyitottam. Annyira belemerült a munkába, hogy ...
Bővebben
Fél nyolc körül léptem ki az utcára. Sietnem kellett, mert egy órával később találkoztam Clay-jel. Vacsorázni vitt. Még megviselt voltam, de nagyjából tiszta volt a fejem. Reméltem nem vesz észre semmit. Fekete szemfesték és alapozó. Mintha mi sem történt volna. Sokáig ültünk ott és kicsit többet ittam, mint akartam. Vagyis ...
Bővebben
Egész éjszaka lelkiismeret furdalásom volt. Kezdtem komoly elgondolkodni, hogy megéri-e egyáltalán, amit csinálok, ha már Clay-jel is így viselkedem. Ezért másnap reggel felhívtam, hogy találkozzunk. Annyira rendes volt, pedig nem érdemeltem meg. Muszáj volt megölelnem. Pedig nem is lehetett volna jobb. Először elvitt túrázni. Nem volt nagy hegy, amit megmásztunk, ...
Bővebben
Mikor megláttam a tűt és a sivár, sötét, földalatti szobát tudtam, hogy ez nem kísérlet lesz. Hogyan is képzelhettem, hogy megmenthetem Clay-t? Honnan gondoltam, hogy az én aprócska áldozatom kiválthat bármit is? Kezdettől ezt tervezték. Először csak szórakoznak egyet, aztán megölnek és darabokban küldenek vissza Deon-nak vagy Clay-nek, vagy ha ...
Bővebben
A nevem Clay Earl és ez most az én történetem. Itt állok annak a lánynak a temetésén, akit szeretek. Nem hittem, hogy a dolgok idáig fajulnak. Az én hibám volt, hogy ez történt. Csak az enyém... Életem legszebb napja volt az, amikor először találkoztam Niával. Tudtam, hogy Will odavan érte, ...
Bővebben
Amikor magamhoz tértem egy kocsi belsejében feküdtem majdnem a legrondább ruhában, ami valaha rajtam volt. Szörnyen fájt a fejem és voltak kisebb gondjaim a mozgással is, de mindezek ellenére pozitívumként éltem meg, hogy egyáltalán élek. Clay mellettem volt. Tíz perc múlva teljesen rendben voltam. Na jó, azért nem teljesen... Kaptam ...
Bővebben

 

***

Köszönetnyilvánítás

Fájó szívvel írom meg utolsó soraimat, immár másodszorra. Az első verzióban nem szerepelt más, csak egy egyszerű köszönetnyilvánítás az olvasásért és azért, hogy kikerülhetett a történetem. Azonban ennél sokkal többel tartozom, amit a szavak nem fejezhetnek ki, de azért megpróbálom.
Köszönöm Galaxyának, Mazsolának, Nanának és Tetecinek, hogy lehetővé teszik ennek a fantasztikus oldalnak a működését. És persze, hogy az én kis mesémet leközölték, válaszoltak a leveleimre és a helyesírás-ellenőrzést. Régen azt gondoltam, hogy a My Sims egy weboldal, amire rákattintok, hogy információkhoz jussak a kedvenc játékomról. De rá kellett ébrednem, hogy nem. Sokkal több annál, inkább olyan, mint egy család, talán kicsit különös és nagy család, de úgy érzem mégis ez a legmegfelelőbb kifejezés rá.
És boldog vagyok, hogy ide tartozhatok, mert nekem az oldal valóban egy második otthont jelent. Nincs még egy ilyen közösség, mint ez és igazából a történetemnek köszönhetem azt, hogy rátaláltam. Tűnődtem rajta a megírás után, hogy talán mégsem küldöm be, de életem egyik legrosszabb döntése lett volna. Ha pedig nem jelentkezek be a fórumra és olvasom el a tale-emről szóló első értékeléseket és válaszolok rájuk, akkor most sok-sok baráttal kevesebb lennék.
Persze külön ki kell emelnem néhány embert, akik kiemelt szerepet kaptak abban, hogy ilyen formában készülhetett el a sorozatom, mert nem titok, többször kellett rajta javítást végeznem. Először is köszönöm Savanyú Cukorkának, akit imádok és, aki tartotta bennem a lelket, nem csak a történetemmel kapcsolatban, és elsőként ismerhette meg a teljes sztorit és hívta fel hibákra a figyelmem. Legalább ekkora hálával tartozom Csillagnak, aki pedig “könyörtelen” kritikákkal illetett és ezáltal rengeteg dolgot gondoltam újra, írtam át. Az ő segítségük nélkül elég érdekes dolgok, hibák születettek volna.
És természetesen azoknak is köszönöm, akik értékeltek, olvastak és támogattak. Itt írhatnék neveket, de félek, valakit kihagynék, viszont üzenem, akinek inge, vegye magára.

Még egyszer köszönöm mindenkinek!

Latest posts by Sims Addicts (see all)

Ezeket láttad már?