Küzdő Lélek

Küzdő Lélek – 8. Családi támogatás

Picture

​A tetőn ülve mélyet szippantott a cigarettából, majd élvezettel fújta ki a szokatlanul élénk színű, novemberi ég felé a füstöt. Tisztában volt vele, mennyire káros az egészségre és a környezetre a dohányzás, többek között ezért is szokott le róla végzős egyetemista korában. Nem mintha függőségnek lehetett volna nevezni azt a heti három-négy szálat, de Liv kedvéért soha többé nem gyújtott rá. Egészen mostanáig. Feje tetejére állt az élete, és rendkívül nehezen viselte.

Picture

​Már három hete annak, hogy elköltözött otthonról. Pont Halloween napján, amivel így sikeresen megszakította az édesapja számára legfontosabb családi tradíciót, miszerint a nagyszülők az összes unokájukra megkapják az egész napos felügyeleti jogot, együtt öltöznek be és járnak házról házra, bőséges csokit és cukorkát remélve. Persze a gyerkőcök egyáltalán nem bánták, hogy Ryan, majd később Morgan is csatlakozott hozzájuk. Így a két tinédzser lány sem érezte annyira cikinek az egészet. Sőt, kifejezetten szórakoztatóak voltak, és Ryan hálás volt nekik, amiért elterelték a házasságára összpontosuló gondolatait.

Picture

​Másnap Liv nem jelent meg a nagy családi ebéden, ami szűnni nem akaró kérdésáradatot eredményezett. Ryan azonban nem volt hajlandó válaszolni egyre sem. Egyedül az édesanyjának mondta el, hogy mi a helyzet, de rajta kívül senki, még az apja sem tudta, hogy visszaköltözött a Safferty-bázisra. Jack csak este döbbent rá, mikor a srácok hazafuvarozása után Ryan visszament hozzájuk. Pocsékul festett, mert el kellett mondania a fiainak, hogy többé már nem fognak együtt lakni. Legalábbis egy ideig biztosan nem.

Picture

​Adam persze nem értette, kicsi még, de David felfogta, és nagyon rosszul érintette. Ryan látta, ahogy összeomlik benne a tökéletes kis világa. Azt is látta, hogy próbálja tartani magát előttük, azonban mikor búcsúra került a sor, már nem bírta tovább: jó erősen belékapaszkodott és sírva fakadt. Ryan hiába bizonygatta neki, hogy csak a házat hagyja el, nem őket, David vigasztalhatatlan volt. Könnyes zihálása közepette folyamatosan csak azt hajtogatta, hogy a legjobb barátja, Justin apukája is ezt mondta tavaly, amikor elköltözött, és Justin azóta csak kétszer találkozott vele. Végül Liv a segítségére sietett, és együttes erővel sikerült megnyugtatniuk. Mielőtt a kisfiú a sírástól álomba merült volna, legalább százszor ígértette meg az apjával, hogy másnap, mire megreggelizik, ott lesz érte, hogy iskolába vigye. Úgy is történt. Nem okozott neki csalódást.

Picture

​Ryan lepöckölte a hamut a cserepekre, és újból megszívta a cigit. Abban a pillanatban kinyílt a tetőajtó, ő pedig, mint egy kamasz, akit tiltott dolgon kaptak, villámgyorsan megsemmisítette és elrejtette a bizonyítékokat.
– Már nem vagy gyerek, ne dugdosd! – mondta az édesanyja, miután helyet foglalt mellette.
– Honnan tudtad?
– Mit? Hogy bagózol? Tudod, mennyire utálom, rögtön megérzem a szagát.
– Csak ez az egész Liv-ügy, a költözés, az ingázás, a…
– Kisfiam, nem kell mentegetőznöd – szakította félbe. – Felnőtt ember vagy. Azt csinálsz, amit akarsz.
– Vagyis ne gyújtsak rá többet – sandított rá halványan mosolyogva.
– Szóval megtanultad, hogy ha egy nő azt mondja, csinálj, amit akarsz, az valójában azt jelenti, hogy eszedbe se jusson. – Ryan bólintott. – Helyes.

Picture

​Egy ideig csendben ültek egymás mellett a lehulló levelek táncát figyelve a lágyan ringatózó szélben.
– Gyerekkorodban is ide menekültél, ha valami bántott – szólalt meg Grace. – Késő estig kerestünk a környéken, minden szomszédot riasztottunk, Charlotte már a rendőrséget is kihívta, annyira aggódott érted, te pedig mindvégig itt lapultál a tetőn a walkmaneddel, és Isten tudja, min merengtél órákon keresztül.
– Ó, igen – mosolyodott el Ryan, ahogy megelevenedett előtte az emlékkép. – Hoztam magammal sütit is, azt majszoltam két pofára. Aztán elszundítottam üvöltő zenével a fülemben, semmit nem hallottam a szólongatásotokból. Nem kicsit lepődtem meg, mikor felébredtem, hogy mi zajlik az utcán.
– Mindig is te voltál a kedvenc gyerekem – csókolta arcon kuncogva, Ryan pedig szélesen vigyorogva átölelte édesanyját.
– Mindenkinek ezt mondod.
– Persze, hogy ezt mondom, elvégre az anyátok vagyok. Mindig az a kedvencem, aki éppen a közelemben van. Na, de gyere, menjünk le a balkonra, mert kezdek szédülni, aztán meséld el szépen, hogy most miért bújtál el. Nem csak a bagózás miatt másztál ki a tetőre.

Picture

​Ryan lesegítette tériszonyos édesanyját a tetőről, majd miután kényelmesen elfoglalták helyeiket a puha párnával borított padon, Grace kérdő tekintetére egy vállvonással válaszolt.
– Szükségem volt egy kis egyedüllétre.
– Tehát akkor apád űzött fel – vonta le a következtetést. Jack folyamatosan a fia nyakába lihegett, amióta az visszaköltözött. Ha nem kritizálta vagy osztogatta neki a rosszabbnál rosszabb tanácsait, akkor munkára fogta a ház körül, és nem hagyta, hogy akárcsak egy órára is leüljön a számítógép vagy a tévé elé. Azt meg végképp nem tűrte, hogy nyolc óránál többet aludjon.

Picture

​– Apád nagyon szeret téged. Nem szándékosan piszkál, segíteni akar neked, csak… tudod, milyen. Őt is megviseli, ami köztetek történik Livvel. Mindig is a negyedik lányának tekintette, és fáj neki a tudat, hogy elveszítheti.
– Nekem is fáj. De attól, hogy virágokkal bombázza a nevemben, még nem fog visszajönni.
– Hogy mit csinál? – ámult el Mrs. Safferty tágra nyílt szemekkel, majd jóízűen felkacagott. Ryan is csatlakozott hozzá.
– Mikor hazavittem a fiúkat, Liv tüsszögve nekem esett, hogy mégis mi a fenét művelek, azt hiszem, hogy a szenvedésével majd sikerül visszahódítanom őt. Én meg csak pislogtam nagyokat, hogy mégis miről beszél. Aztán kiderült, hogy a héten minden egyes nap érkezett egy csokor virág az irodájába és otthon, a bejárat előtt várta a másik. Allergiás a virágporra, eszembe sem jutott volna, hogy akárcsak egy szálat is küldjek neki.

Picture

​– Jack Safferty, te vén bolond! – nevetett még mindig teljes szívéből Grace. – Tudod, mindezt azért csinálta, mert az én esetemben működött. Bár nem is igazán a virágok, inkább a kitartása miatt. Nekünk is voltak hullámvölgyeink, egyet-kettőt biztosan te is észrevettél. A legkomolyabb, amikor hónapokig külön aludtunk és alig szóltunk egymáshoz, úgy öt éves korod környékén lehetett. Még mindannyian itthon laktatok, iskolába jártatok, én dolgoztam, apátok is dolgozott, minden egyes nap ugyanúgy telt, és borzasztóan belefásultunk. A kezdeményezés ugyan megvolt, hogy feldobjuk a szürke hétköznapokat, csakhogy én a munka, az ellátásotok és a háztartás vezetése után már túlságosan fáradt voltam ahhoz, hogy bármi újat, aktívat kipróbáljak. Apátok pedig ezt nem értette meg. Neheztelni kezdett rám emiatt, hogy engem nem is érdekel a házasságunk, és nem tudtam neki megmagyarázni, hogy nem így van. Hiszen ismered. Nem számít, mit mondasz, amíg nem jön rá saját magától a dolgokra.

Picture

​– Ezt nem is tudtam – nézett rá Ryan meglepetten. – És végül hogy oldódott meg?
– Hát, apád összeszedett egy nőt…
– Hogy mi? – szakította félbe zavarodottan. Valahogy képtelenségnek tűnt az egész.
– Enyhén ittas állapotban megcsókolt egy nőt az unokatestvéred, Sam esküvőjén. És én ennek szemtanúja voltam, ő pedig észrevette. Rosszul esett, de nem bántott annyira, mint amennyire megjátszottam. Gondoltam, majd most eldől a sorsunk, együtt maradunk-e vagy szétválnak útjaink.
– Apa nem az az ember, aki cserben hagyja a családját.
– Nem bizony. Milliószor bocsánatot kért, majd jött a virágözön, és mikor másfél napra egyedül maradt veletek, belátta, hogy a fáradtságom nem kifogás volt. Nem tökéletes, vannak furcsa dolgai, idős korára pedig zsémbes vénemberré vált, de a szíve a helyén van, és amíg csak él, az unokák és ti lesztek nála az első helyen. Ezért mondtam, hogy ne vedd zokon a szavait.

Picture

– Az eszemmel tudom én ezt nagyon jól, anya, csak most nehezemre esik elengednem a fülem mellett a megjegyzéseit. És többek között ezért is döntöttem úgy, hogy keresek egy lakást.
Ryan félve nyögte ki elköltözési szándékát, mert nem akarta megbántani vele az édesanyját. Tudta, milyen szívesen látja és mennyire örül neki, ha nem csak ketten vannak ebben a hatalmas házban. Nagy meglepetésére azonban nem szólt semmit, csupán bólintással nyugtázta egy megértő mosoly kíséretében. – Nem haragszol? – kérdezett rá kisvártatva félszegen.

Picture

​– Kisfiam, ugyan miért haragudnék? – nézett rá kedvesen. – Szeretem, ha itt vagytok, azok a legszebb pillanatok számomra, ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy nem egészséges két felnőtt generációnak egy fedél alatt élnie. Tudom, hogy nem azért akarsz elköltözni, mert nem szeretsz minket, hanem éppen ellenkezőleg. Nehéz időszakon mész keresztül, megértem, ha apádmentes övezetre vágysz. És ő is meg fogja, egy cseppet se érezd magad emiatt rosszul. Mellesleg – borzolta össze Ryan haját, miután felállt –, ahogy a bátyád és Morgan, úgy te is hazajársz majd enni és mosni. Az a nyikorgó faajtó odalent éjjel-nappal nyitva áll előttetek.

Picture

– Köszi, anya – hálálkodott Ryan távozó édesanyjának, aki az ajtóból még visszaszólt.
– Kirángatom apádat a garázsból egy sétára, amíg ilyen enyhe az idő. Hívd fel Grantet és gémeljetek, vagy hogy szoktátok mondani.
– Úgy-úgy – mosolygott rá hálásan.
– Ó, és ne lepődj meg, ha Patrick beugrik. Félretettem neki két adagot az ebédből, ott van a hűtőben, a kék ételesben.

Picture

​Ryan megvárta, míg édesanyja eltűnik az ajtó mögött, majd előhalászta a nadrágzsebébe rejtett cigarettásdobozt. Elgondolkodva forgatta az ujjai között, rágyújtson-e vagy sem, és mivel abban a pillanatban elég erősnek érezte magát az ellenálláshoz, gyorsan apró darabokra tépte az egészet, mielőtt még újból elgyengülne. Nincs szüksége egy mindenre és mindenkire káros, ráadásul igencsak drága pótcselekvésre, ami egyébként sem old meg semmit. Inkább befelé menet feltárcsázta legjobb barátja számát egy órácskányi virtuális bokszmeccs reményében. Grant azonnal igent mondott.

Picture

​Ryan magához vette a laptopját, rákötötte a nappali nagyképernyős tévéjére, majd kontrollerrel a kezében lehuppant a kanapéra, hogy jól ellássa Grant karakterének baját. Közben beszámolt neki a legújabb fejleményekről, a lakásbérlési tervéről, amit Grant egy hármas kombó bevitele után kitörő örömmel támogatott.
– Így legalább lesz hova vinni szilveszterkor a csajokat – jegyezte meg, majd kifejtette, milyen preferenciákkal keressen új otthont. Ryan csak mosolygott rajta. Amilyen eszes volt barátja a reáltudományok területén, annyira volt béna az emberi kapcsolatokban. Kevesen tudták elviselni maguk körül könnyelmű és nyers stílusa miatt, a lányok meg egyenesen taszítónak találták, pedig amennyire férfiként meg tudta állapítani szerinte jóképű fickó volt.

Picture

​Alig játszottak tizenöt perce, mikor Ryan meghallotta a bejárati ajtó jellegzetes nyikorgását, majd bátyja érdeklődő hangját a konyha felől. Átkiabált neki, hogy a nappaliban van, és Patrick nemsokára fel is bukkant mögötte.
– Anya?
– Elvitte apát egészségügyi sétára.
– Megint egész nap a garázsban volt?
– Bárcsak ott lett volna – sóhajtotta, és Patrick fel nem tett kérdésére Grant adta meg a választ.
– Az öregetek folyamatosan ugráltatja és cseszegeti Liv miatt. Ezért fog elköltözni.
– Na, jól van, haver, úgy tűnik, mára ennyi volt. Majd máskor folytatjuk. – Ryan egy gombnyomással kikapcsolta a laptopot, és a bátyjával együtt átvonult a konyhába.

Picture

​– Tényleg elköltözöl? – vonta fel kérdőn a szemöldökét Patrick, miután leült a pulthoz, de Ryan nem tudott válaszolni, mert az ajtó ismét nyikordult, és egy csaholó kutya vágtázott végig a földszinten Morgannel a nyomában.
– Ki költözik el? – kérdezte, miközben elvett egy muffint a tálcáról és az arcába tömte.
– Senki. Tüntesd el innen azt a dögöt! – mordult rá Ryan.
–  Azt a dögöt Hunternek hívják! – kérte ki magának Morgan a hangnemet teli szájjal, majd leguggolt a kiskedvencéhez, és hagyta, hogy az végignyalja az arcát.
– Úúú, ez undorító – borzadt el a két fivér, de Morgant nem érdekelte a véleményük. Adott egy süteményt a kutyának is, majd kiengedte az udvarra, aztán lehuppant a bátyja mellé.

Picture

​– Anya?
– Egészségügyi sétára vitte apát – felelte Patrick, majd öccsére emelte a tekintetét. – Hova fogsz költözni?
– Mi van, Töki, kikészítettek az ősök? Nekünk nyugodtan bevallhatod. Nem véletlenül nem lakunk itt, ugye, Pat? – A legidősebb testvér bólintott, Morgan pedig folytatta. – Apát hosszú távon nehéz elviselni. A műhelyben is naponta legalább kétszer összeveszek vele, hát még ha együtt laknánk… Anya meg percenként megkérdezi, hogy nem vagyok-e éhes, és folyamatosan körülugrál, mint valami dedóst, aki képtelen gondoskodni magáról. Szóval, megértem, miért akarsz lelépni, és csak semmi para, nálam van egy szabad szoba.
– Nálam is – köhintette Patrick, mire Morgan szemében hirtelen vad düh lobbant lángra.

Picture

​Ryan rendkívül szórakoztatónak találta nővére féltékenységét. Gonoszkodó mosolyra húzta az ajkát, miközben kinyújtotta a kezét Patrick felé, hogy egy kézfogással megpecsételjék lakótársságukat.
– Hogy választhatod őt helyettem a tinédzser lányával és egy macskával?  – fakadt ki Morgan vérig sértve, Ryan pedig tagadhatatlanul élvezte a helyzetet. A pultra könyökölt, és közelebb hajolt hozzá.
– Inkább a tinédzser lány a macskával, mint a büdös, bolhás dögöd.
– Hunter nem is büdös, pláne nem bolhás! – pattant fel támadóállásba, hogy szokásához híven homlokon csapja az öccsét, csakhogy Ryan hátrahőkölt, így a lendülettől átesett a pulton. A férfiak harsány nevetésben törtek ki.

Picture

– Mi ez a széles jó kedv errefelé? – toppant be Charlotte a nyikorgást követően a konyhába, és rosszallóan megcsóválta a fejét a padlón fekvő Morgan és a felette vihogó Ryan kettősén. – Hihetetlen, hogy még mindig ilyen gyerekesek vagytok. Nem ütötted meg magad? – lépett oda gyorsan húga mellé, hogy felsegítse, de Ryan megelőzte.
Charlotte üdvözlésképpen körbepuszilta a testvéreit, majd némi szimatolást követően letolta az öccsét, amiért dohányozni merészelt.
– Olyan vagy, mint anya. Mindig mindenről tudsz és mindent észreveszel.
– Még szép, elvégre én magam is anya lennék. Ez a dolgunk. De jut is eszembe, hol van?

Picture

​– Anyaaa! – nyikorgott, majd csapódott a bejárati ajtó immáron negyedszer, és hamarosan Jenna állt előttük gömbölyödő pocakjával.
– Apát sétáltatja – adott választ Morgan mindkét nővérének, aztán duzzogva nekiütközött Ryan felkarjának és elpletykálta, hogy a kistesójuk a nagytesójukhoz költözik.
– Mikor? Miért? – néztek rá meglepetten, miután helyet foglaltak a székeken.
– Csak átmeneti az egész, amíg találok egy saját lakást.
– Ennyire reménytelennek tűnik a helyzet Livvel? – kérdezte Charlotte, és egyszerre négy fürkésző szempár szegeződött rá. Utálta, ha ezt csinálták.

Picture

​– Nem mondanám reménytelennek – dőlt neki a pultnak karba font kézzel –, csak most egy helyben toporgunk.
– Mivel próbálkoztál eddig? – érdeklődött tovább Charlotte, de Ryan helyett Jenna reagált mézesmázos hanghordozással.
– Virághadsereggel.
Ryan kuncogni kezdett.
– Ha gúnyolódni akarsz, akkor legalább az információid legyenek helyesek. Azokat apa küldte Livnek, nem én.
– Háhá, nyertem! – kiáltott fel hirtelen Morgan a bátyjukra mutatva, ezzel megszakítva a többiek ámulatát. – Tudtam, hogy apa nem fogja kibírni magánakciók nélkül. Na, ide a tíz dolcsimat!

Picture

​Patrick előhúzott a tárcájából egy tízest, és betartva a fogadásukat, átnyújtotta húgának a bankjegyet, majd ezt követően átvette Charlotte-tól a faggatózó szerepét.
– Szóval, akkor még nem is tettél semmit az ügy érdekében?
– Ó, dehogynem – vágta rá Morgan, mielőtt Ryan megszólalhatott volna. – Folyamatosan a nagy terven dolgozik.
– Miféle terven? – tudakolták szinkronban.
Morgan sunyi pillantást vetett Ryanre, majd közelebb ment idősebb testvéreihez, és minden részletre kiterjedően elmesélte nekik, hogyan fogja kisöccsük eltenni Jasont és Livet láb alól.

Picture

​– Féltékenységből elkövetett kettős gyilkosság. Kösz, Morgan, ez még eddig eszembe se jutott. Minden gondomat megoldaná – reagálta le Ryan lelkesen a rögtönzött ötletet, és jót derült magában testvérei kétségbeesett arcán. – Csak vicceltem – tette hozzá aztán, mire Morgan kivételével mindannyian fellélegeztek.
– Pedig tényleg megoldaná – könyökölt a pultra csalódottan fújtatva. – És még segítenék is benne.
– Azt meghiszem – bokszolta vállba finoman Ryan kedvenc nővérét, akire törvénytelen, veszélyes, mocskos kis dolgokban mindig lehetett számítani. Igazi bajkeverő volt, de abból a fajtából, aki az életét adná a tettestársáért. Ryan rendíthetetlenül biztos volt benne, hogy ha netalántán hirtelen felindulásból megölné Jasont, Morgan önként, ellentmondást nem tűrően vinné el a balhét helyette.

Picture

​– Livet nem bántanám, de Wallace-en még gondolkodom – kacsintott rá egy félmosoly kíséretében, miközben mellé könyökölt. Morgan erre ördögien elővillantotta hófehér fogsorát, és már éppen mondani akart valamit, mikor Jenna a horkantásával magára vonta a figyelmet.
– Szerinted, ha meggyilkolnád Jasont, azzal nem bántanád Livet? Boldog vele, fogadd már el! – csattant fel a kismama indulatosan, Ryan viszont megőrizte a hidegvérét, nyugodt hangon kérdezett vissza.
– Miért véded folyton?
– Mert a barátnőm.
– Én meg az öcséd vagyok. Az ember azt hinné, hogy a vér egy kicsit, egy egészen kicsit talán fontosabb. De hát ugye rólad van szó, nem várhatom el, hogy együttérezz.
– Ezt hogy érted?
– Pontosan tudod, hogy értem.
Gyerekkoruktól kezdve vibrált közöttük a feszültség. Jenna mindig kapott az alkalmon, ha kijavíthatta a kilenc évvel fiatalabb öccsét, és előszeretettel bánt lekezelően vele. Ryan többek között ezért is fektetett annyi energiát a tanulásba. Rettentően frusztrálta, hogy ő a kistesó, a gyenge, a hülye, aki semmit nem tud még a világról. Vissza akart vágni, ő akart lenni a legokosabb, hogy forduljon a kocka, és kicsi létére ő oktathassa ki a nagyokat. Aztán felnőtt fejjel szépen lassan rájött, hogy Jenna szimplán féltékenységből volt undok vele. Középső gyerek létére neki jutott a legkevesebb figyelem. Charlotte után nem volt újdonság még egy lány, ráadásul rövid időn belül Morgan is megérkezett, így a legkisebb családtag szerepét sem élvezhette sokáig. Majd hat évvel később jött ő, és az addig megszokott felállást teljesen felbolygatta.

Picture

​– Huhúúú! – ujjongott Morgan a kezdődő vita hallatán, Patrick és Charlotte viszont korántsem rajongott érte.
– Hékás, gyerekek, ebbe nem kellene belemenni – próbálta csitítani őket a legidősebb nővér, de Morgan erőszakosan közbevágott.
– Nem-nem, Charlotte – hadonászott előttük–, ezt le kell játszaniuk. Jenna – nézett előbb rá, majd az öccsére irányította a tekintetét –, Töki, gyerünk!

Picture

​A két ellenfél némán méregetni kezdte egymást, miközben a teret Morgan szurkolása mellett aggódó sóhajok töltötték be. Ryan felegyenesedett, úgy várta Jenna első támadását, ami a mozdulatsor után azonnal meg is érkezett.
– Erőfitogtatás, nagyon sportszerű.
–  Kényelmetlen volt a pulton könyökölni. Ha nagyon zavar, hogy magasabb vagyok nálad, le is ülhetek a padlóra, én nem bánom. Elvégre ez szópárbaj.

Picture

​Jenna grimaszolt egyet, majd felállt a helyéről, és csípőre tett kézzel Ryan nyakába zúdította minden gondolatát. Vagy éppen Liv gondolatait, ugyanis a legtöbb dolgot már nem egyszer hallotta a felesége előadásában. Türelmesen meg akarta várni a monológ végét, de mikor nővére azt kezdte fejtegetni, hogy mennyire önző, amiért nem egyezik bele a válásba és milyen röhejes a Liv visszahódítására tett ígérete, már nem érdekelték az illemszabályok, és a szavába vágott.

Picture

​– Igen, vissza akarom hódítani, boldoggá akarom tenni. Azt akarom, hogy rám is úgy nézzen megint, mint a lakkozott hajú, borostás szépfiúra, és kerüljön bármibe, bármennyi időbe, el fogom érni, ha belepusztulok is. – Hangja nyugodtan csengett, testvérei csak a hadarásából következtethettek zaklatottságára. – Soha nem volt tökéletes a kapcsolatunk, nem vagyunk lelki társak, bármit is jelentsen ez nektek, nőknek, de én hiszek benne, hogy nem véletlenül kötöttünk ki egymás mellett. Millió és egy alkalma lett volna lelépni mellőlem, az egyetemen jó párszor meg is tette és én is faképnél hagytam nem egyszer, mégsem tudtunk meglenni néhány napnál tovább a másik nélkül. Ez azért szerintem jelentőséggel bír, és tudom, hogy azóta mindketten sokat változtunk, de ez a kötelék még mindig megvan közöttünk. Lehet, hogy jelen pillanatban csak hajszálvékony, de majd teszek róla, hogy megerősödjön. Egy átmeneti fellángolás nem fogja tönkretenni a családomat. Nem engedem. Tiszta szívemből szeretem Livet, nyolcévnyi házasság után is szerelmes vagyok belé, és ezért nem egyezek bele a válásba. Ha ez önzőség, ám legyen.

Picture

​Jenna tágra nyílt szemekkel meredt öccsére, köpni-nyelni nem tudott a meglepettségtől.
– Én… én… nem tudtam, hogy még mindig ennyire erősek az érzelmeid iránta – hebegte bizonytalanul.
– Kérdezted akárcsak egyszer is, hogy velem mi van? Én hogy érzem magam? Mi a véleményem a dolgok alakulásáról? Nem. Csak Livvel törődtél, és adtad neki egyre-másra a hülye tanácsaidat, amiktől bekattant nála valami, és a fejébe vette, hogy már nem vagyok elég jó neki. Pocsékul vagyok, ha tudni akarod. Rohadtul szenvedek, hála neked.
– Azért nem kéne a nyakamba varrni az egészet – fonta keresztbe a karját védekezésképpen. – Ez a ti magánügyetek.
– Akkor miért is folytál bele? – kérdezett vissza kihívóan, majd inkább megválaszolta saját maga. – Ja, igen, mert született szarkavaró vagy.

Picture

​– Ryan! – szólt rá egyszerre Charlotte és Patrick erélyesen, mert utálták, ha elfajultak a konfliktusok a családban. Ha tehették, mindig elkerülték a vitákat, nem úgy, mint Jenna és Morgan, akik sokszor szándékosan, a maguk szórakoztatására provokálták ki őket. Most is lerítt róluk, mennyire élvezik. Különösen Morganről.
– Sajnálom, hogy befuccsolt a házasságod. Őszintén. De ne engem, hanem magadat hibáztasd. Észre kellett volna venned, hogy valami nem stimmel.
– Neked meg figyelmeztetned kellett volna, ha már tudtál róla, ahelyett, hogy Jason karjaiba lököd Livet. Nem értem, miért nem lehet a másik elé állni és nyíltan kimondani a dolgokat, ahelyett, hogy a háta mögött össze-vissza kombináltok mindenféle baromságot és belelovalljátok magatokat a téves következtetésekbe.

Picture

​– Ott a pont – emelte fel a kezét Patrick, jelezvén, hogy öccse mellé állt, majd kisvártatva Charlotte és Morgan is Ryan térfelét választotta. Jenna leplezetlen sértődöttséggel állt közöttük.
– Hibáztál. Tényleg szólnod kellett volna neki – vetette oda Charlotte, mire húga egy percnyi emésztgetés után végül megadóan felsóhajtott, és elnézést kért Ryantől.
– Ha tényleg vissza akarod szerezni, akkor minél előbb találj ki valamit, amivel leveszed a lábáról, mert kezdenek szinteket lépni – tanácsolta Jenna felhasználva belső információit, de ezt Ryan maga is nagyon jól tudta, hiszen folyamatosan kémkedett utánuk.

Picture

​– Nem túlzottan bírom Livet, de látva, hogy hetek óta a depresszió határán vagy, és semmivel sem tudlak kirángatni belőle, segítek az újra egymásra találásotokban. Akkor talán velem is fogsz foglalkozni.
Ryan Morganre vigyorgott.
– Már éppen hátast akartam dobni a segítőkészségedtől, még jó, hogy hozzátetted önző indokodat, különben azt hinném, hogy beteg vagy.
– De azért már ez is előrelépés tőlem, nem?
– Határozottan. Kezdhetsz is ötletelni.

Picture

​Míg Morgan az állát vakargatva úgy csinált, mintha erősen töprengene, Charlotte azt javasolta, hogy ragadjon ki egy emlékezetes pillanatot a múltjukból, és idézze fel újra.
– Mint egy remake?
– Aha. Szerintem értékelné.
– Lehetne az első találkozásotok – ajánlotta Morgan a szemöldökét vonogatva.
– Miért? Hogyan is találkoztál vele? – tudakolták a többiek észrevéve a kaján mosolyt húguk arcán.
– A campus évnyitó buliján botlott belé és jól meg…
– Morgan! – szólt közbe Ryan nyomatékosan attól tartván, hogy pikáns részleteket fog megosztani a testvéreikkel, de végül nem úgy fejezte be a mondatot, ahogy elsőre gondolta.
– …táncoltatta. Ejnye, Töki, rossz az, aki rosszra gondol – feddte meg kisöccsét, és a többiekkel együtt felnevetett Ryan kisfiús zavarán.

Picture

​A tánc jó ötlet – helyeselt Charlotte, miközben Morgan átsuhant az ebédlőbe, hogy bekapcsolja a lemezjátszót. Maximumra tekerte a hangerőt, és hamarosan felcsendült egy régi diszkó sláger. A legfiatalabb nővér azonnal riszálni kezdte a popsiját, majd egy pillanattal később Ryan kivételével már az összes testvér ott vonaglott vele.
– Csatlakozz, Töki! Tudjuk, hogy táncos lábú vagy!
– Ahhoz nincs elég alkohol a véremben.
Szeretett táncolni, nagyon jól mozgott, de szüksége volt egy kis gátlásfeloldásra, hogy tudását másoknak is megmutassa.
– Gyere már! Megbontjuk apa egyik borát.
– Még mit nem! – intett mutatóujjával fenyegetően Morgan felé a hazaérkező családfő, és az öt Safferty testvér torkából egyszerre tört fel az önfeledt nevetés.

 

Tovább a következő epizódra