Karácsonyi különkiadás – 4. Boldog karácsony

A múlt heti epizódban láthattuk, hova vezetnek az elhamarkodott kívánságok, de vajon visszatérhet még minden a régi kerékvágásba? Ha valamit az ember őszintén szeretne, karácsonykor van esély rá, hogy megvalósuljon! Fogadjátok szeretettel különkiadásunk utolsó részét, amivel boldog, békés karácsonyt szeretnénk kívánni nektek!

A jó dolgok nem tűnnek el nyom nélkül a világból. Brigi, Etti, Marci és Matt hiába tudta, hogy a december fagyos egyhangúságát nem töri meg holmi “szeretet ünnepe” a naptár szerint, mégis várakozás költözött a szívükbe.

Brigi büszkén szemlélte hibátlanul csomagolt ajándékait, és öröm töltötte el, mikor arra gondolt, hogyan reagálnak majd társai a meglepetésre.

Marci is várt valamire… az őt mardosó hiány azonban mélyebben gyökerezett szívénél, egészen pontosan inkább a gyomra táján jelentkezett egyre sürgetőbben.

Ettit a konyha kezdte csalogatni sellőénekével, ezért fénysebességgel lapozta végig tanulnivalóját, hogy utána kitörni készülő kreatív energiáit a konyhapulton vezesse le tucatnyi sütemény formájában.

Matt nem bírta tovább szemlélni a ház előtt ácsorgó kopár fákat, ezért kölcsönvette a nemrég kiültetett fenyőt a kertből, hogy pár napig vidámabbá tegye vele az iroda képét.

Marcit is felvillanyozta a örökzöld a lakásban, és még az sem hervasztotta kedvét, mikor az első tűlevél talpába fúródott a nagy kapkodásban.

Carmilla, Detty és Thea szívét is átjárta a várakozás, de ők inkább pár perc meghitt csendre vágytak volna. A betlehemesek éneke már-már megszokott háttérzajjá vált, a telemarketingesek és házaló ügynökök ostroma miatt azonban a lányok háborús övezetben érezték magukat, ahol már egy véletlenül felnyílt zenélő képeslap is azonnali megsemmisítésre ítélt ellenséggé vált kezeik között.

A legjobban azonban mégis az viselte meg őket, hogy a csapat fele nem jelentkezett a kéményes incidens óta… Karácsonykor azok hiánya a legelviselhetetlenebb, akikkel meg szeretnénk osztani az ünnepet.

A folytonos dudolászásba, csengetésbe és kopácsolásba egy vékony hangocska vegyült, ami mindhárom lány figyelmét megragadta. Kíváncsian indultak el felderíteni a hang forrását.

Eközben valahol máshol (talán nem is olyan messze…) a fenyő már díszekkel teleaggatva melegedett a szobában, Etti pedig egy pici csengőt rázogatott gyermeki lelkesedéssel minden jól körülírható indok nélkül.

A trió tagjai a szobába érve elképedve szemlélték karácsonyi lázban égő, elveszettnek hitt kollégáikat.

A szerkesztők egymás szavába vágva mesélték korábbi élményeiket, előkerült a tojáslikőr a viszontlátás örömére, a kandalló tüze vidáman ropogott – észre sem vették, mikor, de a kis csapatra végre leereszkedett a hamisítatlan karácsonyi hangulat.

A fiúk is hamar felfedezték a terített asztalt, és átadták magukat az ünnepnek – talán nem hiába mondják, hogy a férfiak szívéhez a gyomrukon át vezet a legrövidebb út?

Köszönjük, hogy figyelemmel követtétek kalandjainkat, és boldog, békés karácsonyt kívánunk Nektek!

Írta: Thea
Illusztrálta: Dettyke és Matt
Feliratozta: Matt