Miért vagyunk hálásak a Simsnek?

Bár Magyarországon nem ünnepeljük az amerikai hálaadást, a november számunkra mégis a hála hónapja. Éppen ezért az ősz elbúcsúztatására szerettünk volna egy olyan összeállítással készülni nektek, amelyben együtt összeszedjük, mi mindenért vagyunk hálásak a The Sims játékoknak.

A The Sims húsz éve jelent meg, ami azt jelenti, hogy a négy széria együtt már hosszú ideje beleépült a köztudatba. Nem igazán találkozunk olyan emberekkel, akik legalább ne hallottak volna már róla, vagy ne láttak volna belőle valamilyen videót, képet vagy utalást. A Sims azonban ennél jóval többet jelent azok számra, akik aktívan játszanak vele vagy alkotnak a segítségével.

Mert egy játék nem csak remek játékélményt tud nyújtani, hanem közösséget is. Mert amikor elakadsz, amikor problémába ütközöl, esetleg felmerül benned egy igazán vad gondolat, akkor azt nem magadban tartod. Hanem megosztod a közösséggel: akár magyar, akár angol vagy bármilyen más nyelven teszed, amikor segítséget kérsz vagy posztolsz egy képet, szándékosan vagy nem, de a simmer közösséget építed.

Ha nem lennének a Sims játékok, mi sem lennénk most itt. Nem dolgoznánk évek óta fáradhatatlanul azon, hogy elétek, olvasók elé tárhassuk a játék legapróbb titkait és érdekességeit. Nem gondolkoznánk azon, hogy mivel kedveskedjünk a közösség tagjainak. Talán mindannyian boldogan élnénk a magunk kis életét, és nem is sejtenénk, hogy valami hiányzik belőle. Mert talán néha fárasztó folyamatosan készenlétben állni az új hírekre várva, és időnként előfordulhat, hogy megkérdőjelezzük, szükségünk van-e nekünk erre a rengeteg pluszmunkára. De a nap végén nem marad más, csak a játék szeretete, és az, hogy örömmel hozzuk el nektek azokat a tartalmakat, amelyekre a leginkább kíváncsiak vagytok. (És természetesen azokat is, amelyekről még ti sem tudjátok, hogy szükségetek van rájuk, de mi azért gondolunk rájuk.)

Ha nem lenne a Sims, mindannyian kimaradnánk azokból a felejthetetlen pillanatokból, amelyekkel a játék ajándékoz meg bennünket újra meg újra. És mi hálásak vagyunk azokért az apró kis mozzanatokért, amelyeket a The Sims négy szériájának köszönhetünk.

Hálásak vagyunk, amiért megtudtuk, hogy amikor a takarítónő találkozik Bonehildával/Kampecz Karolával, felháborodottan menekül az életéért.
Hálásak vagyunk, amiért a játéknak köszönhetően mindannyian tudjuk már, hogy tűz esetén még véletlenül sem a fejünket fogva kell pánikba esni.
Hálásak vagyunk, amiért megnyugodhattunk, hogy egy szép, hosszú élet végén a Kaszás hulatáncosok kíséretében érkezik majd értünk.
Hálásak vagyunk, amiért mindannyian közös titokként őrizhetjük, hogy az űrlények léteznek, és előszeretettel rabolnak el és ajándékoznak meg férfiakat.
Hálásak vagyunk, amiért a játék olyan szintre fejlesztette a kertészkedés jártasságunkat, hogy ismerjük a tehénnövény, a pénzfa és a szemétnövény gondozásának mikéntjét.
Hálásak vagyunk, amiért a Sims lehetőséget ad arra, hogy a halott hozzátartozóink bulizni hívjanak bennünket a lehető leglehetetlenebb időpontokban.
Hálásak vagyunk, amiért már tudjuk, hogy semmi baj azzal, ha az autód a legjobb barátod. Hiszen Ragacs Tragacs minden bajon átsegít.
Hálásak vagyunk, amiért szériákon át izgulhatunk Bella Goth épségéért, és csóválhatjuk a fejünket Don Lothario csábításain.
Hálásak vagyunk, amiért egy emberként hördülhetünk fel, amikor Vlad megjelenik éjnek évadján, hogy csemegézzen egy kicsit, de mi nem tehetünk ellene semmit. Csalás nélkül legalábbis.
Hálásak vagyunk, amiért előbb tudtuk leírni, hogy Motherlode, mint azt, hogy Enciklopédia.
Hálásak vagyunk, amiért a játék megnyugtatott bennünket, hogy a zombik a kerti növényeket legelik le, nem pedig az agyunkat.
Hálásak vagyunk, amiért időnként egy rosszul elhelyezett tányér forgalmi dugókat megszégyenítő torlódást tud okozni.
Hálásak vagyunk, amiért Veronavárosnak köszönhetően anélkül ismertük meg Shakespeare műveit, hogy el kellett volna olvasnunk őket.
Hálásak vagyunk, amiért a betörők néha ellenállhatatlan késztetést éreznek olyan tárgyak meglovasítására, mint a vécé vagy a tűzriasztó.
Hálásak vagyunk, amiért a tipegőink hangulatingadozásai időnként megszégyenítik a kamaszok egyszer fent, egyszer lent korszakát.
Hálásak vagyunk, amiért a kórházban operáció során időnként az orvos kikapja megnézni a simek szívét, majd vissza is teszi, mintha mi sem történt volna.

És végül, de nem utolsó sorban hálásak vagyunk nektek, akik elolvassátok a cikkeinket, akik kommentáljátok a munkáinkat, akik bekülditek a történeteiteket, akik adtok a véleményünkre és akik bíztok bennünk.

Köszönjük a Simsnek, hogy mindezt megadta nekünk!

Végezetül pedig lássuk, ti miért vagytok hálásak a Simsnek!

„Miért vagyok hálás a The Sims játékoknak?
A sok jó élmény, szórakozás miatt. A The Sims 2 volt az én gyerekkorom, az a játék, mellyel a legtöbbet játszottam.
Azért, mert e játékok létezése miatt hozták létre annak idején a My Sims oldalt, ami hírek és tippek magyar nyelvű összefoglalója volt. Annak az oldalnak a közösségteremtő erejéért, melynek hála, hogy még a bezárása után is együtt maradt egy írótársaság, akik létrehozták a Sims Talest, ami a Sims Addicts elődje volt. Tehát, végeredményben azt is köszönhetem a Simsnek, hogy most itt lehetek.
Végül, de nem utolsósorban pedig azért, mert a játékok egyben művészi kifejezőeszközök is, így rengeteg nagyszerű képet, Sims tale-t és videót köszönhetünk nekik. (Sőt, merem állítani, hogy eddigi legjobb olvasmányaim mind Sims tale-ek voltak.) Nekem is nagy segítséget jelentett, hogy egy-egy érzést, gondolatot kifejezhettem velük, és ábrázolhattam az oldalamon. Sőt, néha még simstől független posztokhoz, például egy novellám címét megjelenítő fotóhoz is felhasználtam a második szériát.”

– Gregoretta

„A Simsnek? A gyermekkorom. Az angoltudásom. Mindent.”

– LilPiton

„Köszönöm a Simsnek, hogy egy olyan közösség tagja lehetek, ami képes mindig kreatív maradni.”

– Aphorine

„Köszönöm a Simsnek, hogy minden alkalommal, amikor játszom vele, visszaadja azt a meleg, gyermeki érzést, amit akkor éreztem, amikor karácsony után, a szépen feldíszített fa mellett, a süteményillatban, egy takaróba burkolózva játszottam, miközben a szeretteim hangja beszűrődött a szobába, és végtelenül boldog voltam.”

– Barbara

„Négy évvel ezelőtt nem gondoltam volna, hogy a Sims 4 ennyire megváltoztathatja az életem, pedig így lett. Emlékszem, eleinte csak videókat kezdtem el nézegetni róla és gondolkodtam, hogy mi jó ebben a játékban, ha most erre visszagondolok, csak kinevetem magam. Gyönyörű házakat, élethű simeket lehet készíteni, rengeteg a kihívás, amiket szeretnék majd kipróbálni, na meg persze a filmek, hihetetlen alkotásokat lehet látni.

De ami a legfőbb, hogy ha rossz kedvem van, mindig kikapcsol, vagy ha beteg is vagyok, semmi nem tántoríthat el, hogy játszak egy kicsit, és segít elfogadni saját magunkat, ezért is vagyok hálás a Simsnek.”

– Edit

„Hálás vagyok a Simsnek. A kezdetektől fogja játszottam vele, emlékszem, unokanővéremmel versenyeztünk, ki építi a szebb, nagyobb házakat. Manapság is a szépre törekszem, de ez már kifinomultság. Remélem. Hálás vagyok a játéknak, mert rengeteg, rengeteg vidám pillanatot ad. Kiélhetem benne a kreativitásom, és “csinálhatok magamnak egy olyan életet, ami sosem lehet”. Hálás vagyok a szebbnél szebb helyekért, grafikákért és a fejlődő környezettudatosságukért, amiben látom, hogy tanítani akarnak minket. Hálás vagyok a csendes, unalmas, vagy beteg napjaimon az időért, amit a játékkal tölthetek. Ha elfogy a kreativitásom, akkor a videókat csodálom, irigylem és elismerem a szebbnél szebb, ötletes épületeket, villákat és palotákat. Le se lehet írni, mennyire szeretem, még 27éves fejjel is. Köszi Sims! Alig várom a következő kiegészítőt.”

– Niki

„Gyerekként kezdtem el játszani még a Simsszel. A való életben nem voltak barátaim, nem szerettem kimozdulni, a velem egykorúak mindig piszkáltak és gúnyoltak a külsőm miatt.

A Simsben az volt az első dolog, ami megtetszett, hogy tudtam változtatni az emberek külsején, megcsináltam a saját karakterem vékonyra, és rajtam kívül mindenki duci volt. Elkezdtem gúnyolni és piszkálni a játékban a dagikat, megcsináltam azokat az embereket, akik engem piszkáltak. Majd egy fél év játék után rá kellett ébrednem, hogy ha a számítógép előtt ülök és gúnyolom azokat, akik előtt élőben megbújok, nem lesz jobb az életem, sőt…

Úgyhogy a kérdésre válaszolva azért vagyok hálás a Simsnek, hogy megmutatta, hogy nem kell elbújnom a külsőm miatt. Fogadjam el magam úgy, amilyen vagyok. Lesznek olyan barátaim, akik úgy szeretnek, ahogy vagyok.”

– Laura

„Rengeteg emberrel hozott már össze a Sims közösség, rövid, de egy-két egészen hosszú távú barátságom is született már belőle. Mindig jó téma a hasonló érdekeltségű barátok között, borzasztó sokat nevetünk a saját vagy egymás simses bakijain vagy vicces fordulatain. De pontosan ugyanennyit sírunk, mikor egy pl. hozzánk már egészen közel álló, s kemény munkával életben tartott sim váratlan áramütésben meghal. Jobb, mint egy sorozat, egy szappanopera, az embernek nincs szüksége mellette hollywoodi kasszasikerekre és romantikus klisé filmekre. Itt ő a rendező, amit akar, az úgy lesz. Így én hálás vagyok a Simsnek a rengeteg vidám, kreatív vagy drámai és emlékezetes pillanatért, amit a játékkal vagy a közösségével tölthettem.”

– ZsanyMignon

„Először is, a Sims 1 volt az első játék, amivel játszottam. Hálás vagyok, mert az angol szókincsem felét szerintem onnan szereztem. Voltak nehéz pillanatok a családomban, ami elől kis menedékem lett a Sims. Biztos vagyok benne, hogy a kreativitásomon is fejlesztett az, hogy házakat építettem, bár sosem voltam jó ebben. Nagyon sok örömteli percet okozott introvertált gyermeki énemnek, és ráadásul azok a baromi jó zenék, amik vannak benne az első részben, a mai napig hallgatom őket, és a Hot Date jazz zenéje miatt elkezdtem más bigbandes zenéket is szeretni. A Sims 2 tini koromban volt a kibúvóm a világ elől, sok rocker simet csináltam, és romantikus történeteket, amikhez félénk lettem volna a való életben. A Sims 3 sajnos nem jól ment a gépemen, így nem tudtam igazán kiélvezni, de most települ épp barátom jobb teljesítményű gépére, hogy bepótoljam. A Sims 4 nekem lelketlen a többi játékhoz képest sajnos. Lehet, hogy azért, mert a gyerekkori emlékek fűznek azokhoz – nem tudom.

Nekem a Sims nem csak egy játék, hanem az életem fontos része, ami mindig végigkísért, még ha már nem is órákat töltök el a játékkal, néha nagyon jólesik belemerülni (igen, még a Sims 1-be is a mai napig!:D).”

– Kitty