Virágvége szerelmesei – 1. Szerelem első látásra

Dina: Sziasztok, Dina McClure vagyok.

Itt lakom ebben az európai bérházban, a Folyókanyarulat út 204-ben. Újságíró vagyok a helyi újságnál a Jó reggelt Virágvége! című lapnál. Elköltöztem Virágvégébe, mert itt találtam munkát.

Megnézem az akváriumot, amit a születésnapomra kaptam az egyik régi barátomtól, remélem épségben megérkezett. Rendben semmi baja! A kedvenc halaim vannak benne.

Csinálok egy kis süteményt, hátha meglátogat valaki ideköltözésem alkalmából. Remélem, működik az új sütő.

 Pár perc múlva: El is készült a sütemény. /Úgy látszik, nem jönnek./

Addig eszem. Nem is tudtam, hogy ilyen finomat tudok csinálni. Érdemes lenne megkóstolnia valakinek!

Megyek, megnézem milyen idő lesz. Úr Isten ilyen hideg lesz, és még a fűtést nem köttettem be. Telefonálni fogok a szerelőknek.

Mínusz 7 Celsius fok! Este pedig még hidegebb!
Dina gondolatai: Nem tudom, hogy fogom kibírni ezt a hideget este!
Csing-ling! VENDÉGEK! Végre!
Dina: Helló! Az én nevem Dina McClure.
Péter: Szia! Az Én nevem Péter Winter! Tudom elég furcsa név. Ő itt Stella Crais ő pedig Viktória Rice! Mi is itt lakunk Virágvégében.

Dina gondolatai: Istenem! De helyes ez a pasi, megőrülök érte, csak most találkozom vele először, de úgy érzem, hogy. szerelmes vagyok!

Stella: Mi jegyesek vagyunk ugye? Nagyon szeretjük egymást! Ugye Péter szeretjük egymást?

Péter gondolatai: Jézusom! De csinos, aranyos és kedves nő! Miért kellett nekem ilyen hamar eljegyeznem Stellát. /Habár ő akarta ennyire. Nem is értem miért./ Miért nem költözött ő ide hamarabb!
Stella: Hallasz engem?

Péter: Mi-mi? Persze igen szeretjük egymást!

Dina gondolatai: Istenem, de egy beképzelt nőszemély!
Dina: Örülök, hogy megismerhettelek titeket! Jaj de figyelmetlen vagyok! Gyertek bentebb! Nemrég csináltam süteményt, lehet, hogy kihűlt, de még ehető! A fűtést még nem jöttek bekötni, ezért egy kicsit hideg van, de ki lehet bírni. Az időjárás szerint -7 fok is lehet.

Dina: Én kimegyek havat lapátolni, ti egyetek csak nyugodtan, ha nem lapátolom el, nem tudok majd kiállni a kocsival. Nem tudnék dolgozni menni. Mondtam már, hogy újságíró vagyok a helyi lapnál?
Péter: Az a kedvenc újságom, reggel mindig elolvasom munka előtt.
Dina: Na, én megyek.
Stella: Várj meg! Segítek én is!

Dina: Köszi, de csak egy lapátom van! Menj csak vissza enni, megcsinálom egyedül.

Stella: Tudod ki akar neked segíteni, küszködj csak egyedül! Szállj le a pasimról ő az enyém, és ez a város is az enyém! Ne merészeld elvenni tőlem! Oké? Különben megjárod! Nem hagyom, hogy egy ilyen… mint te, elvedd tőlem!
Dina: Miért milyen vagyok?
Stella: Inkább ne beszéljünk róla!

Stella: Szerelmem menjünk innen!
Péter: Megyek már!
Stella: A soha viszont nem látásra! Fafej!

Dina gondolatai: Ez eléggé váratlan volt!
Viktória: Ha mindenki megy, én is megyek. Mellesleg, ha szemétkedett veled Stella, ne vedd zokon, mert mindenkivel ezt csinálja. Az egész város utálja. Péterrel is csak a pénze miatt van, mert egy jól menő cég tulajdonosa.
Dina: Kösz az infót!
Viktória: Nincs mit. Szia!
Dina: Szia!

Dina: Megyek, egy kicsit lepihenek és átgondolom ezt a zűrös napot.

Dina gondolatai: Ez az ideköltözés se ment valami egyszerűen. Nézzük sorba. Péter egy aranyos, kedves pasi. Jól ellennénk egymás mellett, csak az a baj, hogy egy hárpia lesz a felesége. Csak kihasználja Stella szegényt. Annyira sajnálom, hogy nem tehetek ez ellen semmit.
Na már este van. Elfáradtam. Megyek zuhanyozni, átöltözni, és megyek aludni.

Dina gondolatai: Bárcsak én lennék, annak a kígyónak a helyében!