Sims Addicts

Egy nő sétált végig az utcán. A magas falak apró alakja fölé tornyosultak és ablakok meredtek le rá szürke üvegtekintetükkel. Visszhangzó zajok szöktek ki rozsdás csatornafedelek alól, hogy megrekedve a falak között kísértsék a végeláthatatlan szürke Labirintust. Tudta, hogy egy…

Annyira ostobának érezte magát, hogy nem számolt ezzel. Ritkán tévedett, nem sokszor fordult elő, hogy valami elkerülte volna a figyelmét, és szeretett a tökéletességre törekedni. A saját tökéletességére, leginkább. Most mégis olyan hibát követett el, ami talán helyrehozhatatlan, mert hatalma…

A szökőkút előtt állt, mikor eszébe ötlött egy gondolat. Egy biztosíték, hogy a terve sikerrel járjon. Közelebb lépett a kúthoz, egyenesen bele a medencébe, nem törődve a vízzel, ami szépen lassan eláztatta fekete kabátjának alját. Letérdelt, és a középen díszelgő…

Egyedül sétált végig az Abyss fekete dombjain, reménykedve benne, hogy a lány is megtalálja az utat ide – holott tudta, hogy erre nem sok esély van. Hirtelen léptek hangját hallotta, és mikor megfordult, egy nővel találta szemben magát. Tudta, hogy…

A férfi végeláthatatlan időkig hajózott csendben, mozdulatlanul ülve a csónakban. Az Árnyék tengerén alig látható finom fodrokat keltett, amerre elhaladt, és úgy érezte, a feketeséget nem hajója, hanem puszta jelenléte borzolja fel. Egy pillanatra megrezdült körülötte a világ, mikor rátalált…

Megérezte. Abban a pillanatban, hogy a lánya elvesztette az uralmat, érezte, hogy nincs már, ami távolt tarthatná tőle. Talán sikerülhet, amit olyan szépen eltervezett… Mégsem dőlt össze a kártyavár, mégis a kezében tartja az uralmat. Tudta. Biztos volt benne. Nem…

Itt volt, a Labirintusban… Nem volt más dolga, mint megtalálni, amit elvesztett… amit elvettek tőle. Meglesz egy nap, talán csak egy kicsit fog tovább tartani az örökkévalóságnál, bár veszélyt is rejt a dolog. A Nemlét ajtaját csak azok ismerik fel,…