Sims Addicts

Néha aludt, ha úgy tartotta kedve. Olykor álmodott is, bár ezek a látomások nem különböztek a valóságától, hiszen soha nem látott az Abysson kívül mást. Nem is akart, az ő birodalmánál szebb úgysem létezhet sehol. Mindig ugyanolyan volt ő, az…

Az árnyék talán félt volna, ha lettek volna igazi érzései. Talán tudta volna, hogy veszély közelít, ha lett volna igazi tudata. Gondolta volna, hogy baj lehet, ha lettek volna gondolatai. De nem voltak. Nem voltak, mert az árnyék éppen ezt…

Messziről, a bokrok közül figyelte őket. Nagyon vigyázott, hogy a legapróbb nesz se árulhassa el, meg sem mozdult hosszú perceken keresztül. Szinte biztos volt benne, hogy Jarek tudja… De nem fogja elmondani, azt nem teheti meg. Azonban rá kellett jönnie,…

Ostobaság volt. A lehető legnagyobb ostobaság, valahogy mégis élvezte.  De nem – gondolta – nem szabad közel kerülnie hozzá… Nem.  – Mégis miért?- felelte erre magában – Ki tilthatná meg neki? Ki mondhatna ellent az ő akaratának? Övé a világ, a lány…

Úgy érezte, kicsúszik a talaj a lába alól. Korábban sosem volt nagyobb feladata, mint terelgetni az elveszett lelkeket, segíteni a Halálnak, amiben csak az kérte, de most egyszerre az egész világ a nyakába szakadt. Az árnyék ostromolta a határokat, ő…

– Az én birodalmamba léptetek – suttogta ő a víztükröt nézve. – Vagyis egykor majdnem az enyém volt – tette hozzá. Megtalálta, akit keresett. Már látszottak a Híd körvonalai a gyertyák lágy fényében, és ő árnyként kelt át a recsegő…

Volt a világon valaki, aki minden reggel az árnyék dübörgő morajára ébredt, ahogyan az viharos tengerként ostromolja a haldokló fehér sziklák falait. Valaki, aki mindig az árnyékkal élt – és nem küzdött ellene. Ablakán kitekintve az Abyss végtelenségét és dühöngő…

Mikor tulajdon lánya száműzte, elvesztette bizalmát a szeretetben. Ő uralta a világ alatti világot, az Abyss fekete mélységeit, míg ezt a hatalmat ki nem tépte a kezéből az, akiben a legjobban hitt, aki a mindenségnél is többet jelentett számára. És…