The Torenos 2. – A bosszú játéka 2×01 (Marcello)
Habár egy őszinte, igaz barátra leltem az írónőben (szinte kivétel nélkül, minden nap beszélek vele és Ettivel), nem igazán árult el információkat a készülő 2. évadról, jóllehet az 1. rész felét még nagyon régen, sok-sok évvel ezelőtt megkaptuk tőle karácsonyra, de ez az időpont már olyan távoli, hogy a fő eseményen kívül nem igazán maradt meg bennem semmi más az évadnyitót illetően. Igen, tisztában voltam vele, hogy Leo megszökik a börtönből, nagyjából Hayes karakterét is ismertem, de magáról a kijutás módjáról semmit nem tudtam – egészen eddig.
A napokban pedig végre megjelent a 2. évad! Innentől főként Dettykéhez szólnék, és szeretném elmondani az én kis véleményemet a kezdő epizódról. Tudom, nem szeretsz címeket adni, de a rész címe teljes mértékben helytálló: Lángoló indulatok. Érződik, hogy Leo 11 év után türelmetlenné vált, szeretne végre kijutni a börtönből, bosszút állni mindenkin, aki valamilyen módon ártott neki, és könyörtelenül visszafizetni az adósságait. Úgy vélem, a börtön egy kissé meg is változtatta a férfi jellemét: sokkal könyörtelenebb lett. Míg az 1. évadban azt az eszmét vallotta, hogy csakis az emberein keresztül nyúl piszkos módszerekhez, hogy ezáltal a kezei tiszták maradjanak, most könnyű vérrel megölte a börtönőrt. Persze ez nem hiba, számomra érthető a változása, hiszen 11 évig bezárva élt a hozzá hasonló bűnözőkkel, és ha úgy vesszük, eddig is embereket ölt: csak közvetve, és nem közvetlenül.
Hayes karakterével is meg vagyok elégedve eddig. Tetszik, hogy nem szokványos jellem: le mer döbbenni még egy olyan nagyhatalmú ember előtt is, mint Leonardo Toreno, és erkölcsileg közel sem annyira romlott, mint a rabtársai. Kíváncsi lennék, miért került börtönbe, és nagyon remélem, hogy a későbbiekben ez ki fog derülni.
Meglepődtem, hogy nem bújtál bele konkrétan egyik szereplő bőrébe sem, kicsit ide-oda ugrálták közöttük – ami annyira nem volt ínyemre. A helyedben kiválasztottam volna az egyik karaktert – szerintem inkább Hayest, hogy valahogy mégis közelebb hozzuk őt az olvasóhoz, és rajta keresztül Leo megújult jellemét is megismerjük. Néhány mondatod – főleg a börtönös leírásaid – kicsit olyannak hatott, mint egy ismeretterjesztő szöveg néhány hasábja. Tudom, ez később meg fog változni, és nyilván ez azért fordult elő, mert nem akartál belebújni konkrétan egyik szereplődbe sem, hogy semelyik se kerüljön középpontba, de azért furcsállottam. Az 1. évados, egyszerű írásmódod is komplikáltabb lett, de ez várható volt. És igen, említetted, hogy az évadnyitó szövegzete a Te tetszésedet sem nyerte el igazán, azért fontosnak éreztem ezt is megemlíteni.
A képekről is szeretnék néhány szót szólni: a beállítások időnként az 1. évados Dettykére emlékeztettek. Örömmel alkalmaztad a játék alapbeállításait (például a verekedős jelenet, vagy amikor Hayes eszik – az utóbbi talán kissé komikussá is tette a jelenetet), mintha mellőzni szeretted volna a pózdobozok használatát – gondolom a későbbiekben ez is változni fog. Néha a fotózási szög is szokatlannak hatott, (például amikor a kép közepén egy háttal álló börtönőr fogadja az olvasót) de ez már csak szőrszálhasogatás.
Összességében tetszett az évadnyitó, jó ennyi év után ismét Torenóékkal lenni, és biztos vagyok benne, hogy ez egy, még az 1. évadnál is izgalmasabb utazás kezdete. Kíváncsian várom a folytatást, és remélem, végre Prestonék sorsából is ízelítőt kapunk, hiszen nélküle nem lenne The Torenos a The Torenos. 🙂
