Titkok erdeje (Kyros Vernersen)

Ezúttal egy rég befejeződött taleről írok kritikát. Rég befejeződött, de nem elfeledett, hiszen nem másról van szó, mint Mazsola remek történetéről, a Titkok erdeje című műről.

1.rész
Ez a tale is izgalmasan kezdődik, az már biztos, hiszen rögtön az elején egy balesetet láthatunk. Az illusztrációk is kitűnőek, leszámítva azt az apró hibát, hogy elláthatunk egészen a Nagy Kékségig az első és a negyedik képen (-). Bár a szöveg elég kevés, és az is nagyrészt párbeszéd, Johanna szövegei nagyon tetszettek, teljesen átjön a személyisége (+). Mint már írtam, a kezdés nagyon figyelemfelkeltő és izgalmas  (+). Meg kell említenem a fényképezési szögeket, amik szerintem ebben a taleben kiemelkedően jók, mindig megtalálod, honnan lehetne a legjobban bemutatni az adott jelenetet  (+). Szóval ott tartottunk, hogy Milest beviszik a kórházba… Egy dolog volt, amit nem értettem: itt Corinne azt mondja Milesnak, hogy a sérülése kozmetikai, nem életveszélyes, később viszont kiderül, hogy mégis… De ez konkrétan nem jelenik meg a szövegben, nem jelentik ki, hogy “jaj, tévedtünk, mégis komolyak voltak a sérülései”, egyszerűen csak tudomásul veszik – apróságnak tűnhet, de talán ettől támad olyan érzésem, mintha ők már a legelejétől sejtették volna… Remélem, érted…  Ez egyébként általában jellemző az egész talere, hogy semmit nem magyaráz túl, így néha elsőre kicsit nehezen érthető. De majd mindent maga idejében, vagyis majd kiemelem, ahol ez észrevehető.

2.rész
A második részben viszont nem az. Itt nem hiányoztak a leírások, a képek beszéltek helyettük, és bár én általában inkább szövegpárti vagyok, mégis nagyon tetszett. A visszaemlékezés, és ahogy Miles felismeri Duncant, az szerintem nagyon jó kis jelenet (+). Egy valamit nem értettem csak: Duncan eredetileg azért ment be a férfihoz, hogy beszéljen vele, és nem a régi ismeretségükről, hiszen korábban nem tudta, hogy Miles az a kisfiú, akit megmentett . Végül azonban mégsem esik szó másról, legalábbis a szövegben erre semmiféle utalás nincs, szóval itt kicsit emiatt volt hiányérzetem (-).
Meghívják Milest vacsorázni, de az végül rosszul lesz. Na, ennél a résznél még egy kis leírás is volt, szóval igazán nem mondhatom, hogy ne lehetett volna érteni, és az utolsó néhány kép nagyon izgalmasra sikeredett (+) .

3.rész
Tehát a harmadik epizód elején kiderül, hogy Miles sérülései mégiscsak súlyosabbak, mint gondolták (hú, lehet, hogy az első részhez írt pár sort inkább ide kellett volna?). Ezzel egy időben azt is láthatjuk, ahogy Corinne Johannával beszélget (ő a kedvencem). Ez szerintem egy másik nagy erőssége ennek a talenek: a két sokszor két szálon futó történet, ami akár egy időben két helyszínen is játszódik, sőt, egyik kép ebből, a másik abból a szálból való, mégsem zavarodtam bele soha egy percre sem, és nagyon tetszett, hogy így, egy időben értesülhettünk az eseményekről (+)
Aztán a férfit beviszik a laborba: sokszor úgy éreztem, nem is hiányoznak a leírások, itt viszont kicsit igen. Ez volt az első olyan rész, aminél kicsit kevésnek éreztem azt az információt, amit a párbeszédekből megtudhattunk – talán az hiányzott, hogy valamelyik szereplő gondolataiba belelássunk?  Innen hiányoltam azt is, hogy “a sérülései mégiscsak súlyosabbak, mint hittük”, vagy valami hasonló, de ezt már írtam korábban (azért gondoltam, megemlítem ott is, ahova igazából való), persze ez egyértelműen látszik a képeken, csak nekem a mániám, ha valami nagyon nincs megemlítve a szövegben.
Amennyit viszont itt tudunk, az nagyon izgalmas: egy kísérleti szert akarnak beadni Milesnek, és meg is teszik. Az utolsó képek nagyon tetszettek, mind fotózás ügyében, mind pedig a tartalmat tekintve (+).

4.rész
Na igen, itt kezdenek nagyon érdekes dolgok kiderülni…  Párhuzamos történetvezetés megint, jaj, de szeretem! Egyik szálon Miles kutat kaja után, aztán pedig a szomszédjával találkozik. Jó volt, hogy róla is megtudhattuk többet, jobban megismertük a személyiségét, kezdem egyre inkább megkedvelni, és fény derül kaja-mániájára is. (+)
A másik szálon Corinne és Jeanie beszélgetését láthatjuk. Ha ez egy átlagos(abb) sztori lenne, akkor pusztán a szereplők mondatai lennének a képen… De ez nem egy átlagos sztori, szóval van ott még valami: Jeanie gondolata. És ez az, amire az ember igazán felkapja a fejét: a lány reméli, hogy történni fog valami… mert ő maga intézte úgy, hogy történjen (+). Később, mikor az újságot olvassa, megerősít ebben, és már biztosak vagyunk benne, hogy készül valamire… És az is hamar kiderül, hogy mire, mikor Johanna segítségét kéri, hogy megkeressék a férfit, aki (reményei szerint) farkassá változott. Ez a rész nagyon tetszett, ez az egyik kedvenc epizódom!

5.rész
És sikerült elütniük Milest – megint. Johanna Chewbaccás beszólása nagyon jóóó volt, és úgy általában szeretem ebben a történetben, hogy sosem hiányzik belőle a humor. (+)
A férfit hazaviszik, de összefutnak Lorával. Ez a rész is nagyon jó volt, ahogy előadták a lánynak a dolgokat (+). És Jeanie pontos célja is kiderül… hát, mit ne mondjak, második kedvenc karakter (Johanna verhetetlen), ő az, aki sokkal érdekesebbé és egyedibbé teszi az egész történetet.
Főkavaró dokinőnk megkéri Johannát, hogy falazzon neki, a lány pedig készséggel meg is próbál segíteni, de Duncan elég hamar rájön, hogy itt bizony van valami titok. Ez az utolsó párbeszéd is nagyon jó lett (+), és ez újfent egy olyan epizód, ahol nem zavaró a leírások hiánya.

6.rész
Megint csak érdekesen indul a rész, Corinne Jeanie szobájában kutakodik, és végül megtalálja a lány munkanaplóját, benne egy képpel (a szerkesztés itt is kitűnő (+)), de itt már úgy éreztem, hogy elkelne egy kicsivel több leírás. Bár második olvasásra már minden teljesen világos lett (és lehet, hogy *elsőre is csak azért nem volt egészen az, mert este tízkor olvastam), egy-két leíró mondattal még tisztábbá lehetett volna tenni ezt az egészet… (-). Az sem derül ki a szövegből egyértelműen, hogy Corinne mennyit is tudott meg – bár később úgy tűnik, hogy mindent, de, mint mondtam, elsőre kicsit zavarosnak tűnt.
Közben Miles felébred, és nagy örömmel fogadja Jeanie-t.
Corinne pedig megy, és beszél Duncannel: közli vele, hogy Jeanie-nak semmi más titka, mint hogy szerelmes. Ez a beszélgetés is remekre sikeredett, bár az elején a bepisilős mondat nekem kicsit kilógott, de a többi nagyon a helyén volt. (+)
Ezután megy, és megkéri Johannát, ne szóljon a lánynak arról, hogy ő falaz neki. (csak megjegyzem, ezek a képre írt leírások jobban illeszkednek a környezetbe, mint a két kép közé illesztettek, hátrányuk viszont, hogy így még kevesebb leíró rész fér ki). Arra például egyáltalán nem tértél ki, hogy akkor most Jeanie egyszerűen lelépett a munkahelyéről? Erre lehet következtetni, de ide sem lett volna rossz még egy kis leírás (-).
Johanna teljesíti is Corinne kérését, és átadja Jeanie-nek a neki hozott cuccokat (a háziállatos beszólás meg nagyon tetszett, Johanna a legjobb!)
Jeanie pedig igazán boldog lehet, egy igazi farkassal végezhet kísérleteket.*első: korábban már olvastam a talet, de az már nagyon régen volt, és nem sokra emlékeztem belőle, úgyhogy az első itt most a “hosszú idő óta első”, vagyis tegnapi olvasásra utal.

7.rész
Jeanie békésen kísérletezget, miközben Miles társaság után néz – és talál is, először Cora, a kutyus, majd Lora személyébe. Ez a kutyás-Lorás rész is remek lett, újabb epizód, amiből nem hiányoztak a leírások (+).
Miles azonban kis híján elkésik, aminek a tudóslány nem nagyon örül…
Újra és újra eljárnak kutyát legeltetni – ez a kifejezés különösen tetszett  – és egyre közelebb kerülnek egymáshoz.(+)
Egy este Miles szabadnapot kér Jeanie-től, de a lány ezt (érthető és szőrös okokból) nem adja meg neki. Erre a farkas kötözködni kezd (ez szintén remek kis jelent (+)), Jeannie pedig még messze áll a megoldástól…

8. rész
Másik kedvenc részem. Jeanie elbóbiskol munka közben, így Miles garázdálkodni kezd. Remek mind az írás, mind a képek. (+)
Végül a férfi Lora házánál lyukad ki, és alaposan ráijeszt a lányra. Ismét remek, és csodálatos képeket még nem is említettem! (+) – illetve de, az elején, és az az egész talere érvényes.
Jeanie hirtelen fölébred, és rájön, hogy elfelejtett valami nagyon-nagyon fontosat…  rohan is rögtön Miles-hoz, akit macskát zabálva talál. (+) Szegény Lora pedig… hát megijedt kicsit.

9.rész
Jeanie megpróbálja elhitetni Lorával, hogy amit látott, az mindössze egy rossz álom volt. Alapvetően ezzel a jelenettel sincs baj, az egyetlen, ami nekem feltűnt, hogy Lora a lányt Jeanie-nek szólítja. Igen, az a neve, viszont korábban, az 5.részben Johanna Susannek szólítja a jelenlétében, vagyis joggal hihetné, hogy az a neve… (-)
Aztán drága tudósnőnk észrevesz valamit: Miles megharapta Lorát. Ennél a jelentenél tűnt fel leginkább, itt mennyire nem hiányoznak a leírások: nélkülük is tökéletesen érthető volt minden, a képek és a szövegbuborékok mindent elmondtak (+). Pedig mondtam, nekem ez a mániám, de még így is tetszik .
Miles felteszi a kérdést Jeanie-nek, aki mindent megmagyaráz… csakhogy nem teljesen mond igazat. Ez megint nagyon tetszett, ahogyan a lány elferdítette a tényeket (+). Aztán Lorával beszél, aki gyanúsan jól érzi magát… nem tűnt fel neki a seb a nyakán?
Miles eközben elhatározza, hogy lencsevégre kapja, mit művel éjszakánként…

10.rész
Másnap a férfi újra meztelenül ébred – újabb kérdés: a korábbi eset véletlenül következett be, mert Jeanie elaludt, és nem figyelt a férfira. Újra szem elől tévesztette volna? Nem hiszem, hogy Jeanie elkövet kétszer egymás után ilyen hibát… Vagy mindig meztelenül ébred? Korábban nem volt róla említés, hogy így lenne, és a képek sem ezt támasztják alá…(-) Mindegy, felkel, és (másik szál később) a gépéhez sétál megnézni, mit is csinált az éjszaka. Döbbenten veszi tudomásul, hogy éjjelente kissé szőrösebb a kelleténél  (+).
Ekkor belép Lora, aki azonnal rákérdez a férfi látható rosszkedvének okára. Miles “majommá törzsfejlődtem vissza” mondata kiemelten tetszett (+). Lora pedig “szőrnövekedési problémái” ellenére is szereti…  (+)
Na, most jön a másik szál: Corinne és Duncan a rendelőben találkoznak. (gondoltam, könnyebb külön venni a kettőt, mert bármennyire imádom is a történetben ezt az össze-vissza ugrálást, kritikaírás szempontjából sokkal egyszerűbb egyben nézni, nem képenként váltani) Hirtelen csörög a tale-fon (na jó, ez nagyon béna poén volt, de véletlenül elgépeltem, aztán meg már nem bírtam kihagyni), de mivel Corinne-t hívja Johanna, Duncan veszi fel. Eközben a lány valami érdekesre bukkant, egy cikkre a lycantróphaddneírjamleről. Egy újabb apró hiányosság a leírásokban: nem derült ki, hogy Corinne “kutatómunkára” küldte volna a lányát, vagy esetleg magától olvasott utána a dolgoknak? Hogy került a könyvek közé? Nem nagy dolog, de azért az ilyen apróságok miatt is hiányérzete maradhat a (rémesen szőrszálhasogató) embernek…(-) Corinne visszatér a rendelőbe, ahol Duncan fogadja a hírrel: Miles hívta. Ez a párbeszéd különösen jó volt (+).

11.rész
Nos, elértünk ahhoz a részhez, ahol ritkulni kezd a “titkok erdeje”  …És most már Duncan is rájött mindenre. Ez az epizód megint olyan, ahol nem lett volna rossz egy kis leírás… (-) Van benne egy részlet, amelyet még mindig nem teljesen értek: mikor Corinne azt kérdezi, hogy… idézem: “…akkor a napló…Jeanie naplója… TE találtad ki ezt az egészet?!“, ott nem igazán tiszták a dolgok. Akkor most végül is mit csinált Duncan és hogy jön ide a napló?  Csak annyi volt, hogy írt egy cikket, és ő is benne volt valamiben… Abban, amit Milesszal csináltak? Eddig nagyon úgy tűnt, hogy az Jeanie “bulija” volt…Vagy talán arról van szó, hogy ő “bátorította” a lányt? Vagy szimplán csak annyi, hogy az egyetemen foglalkozott ilyesmivel?
Ez az egyetlen olyan részlet maradt, ami még nem tiszta, bár lehet, hogy közre játszik a fáradtságom is…
A lényeg, hogy segíteni akarnak Milesnak.
A másik szálon a férfi közli Jeanei-vel, hogy mindent elmondott, mire hirtelen kopognak az ajtón – megérkezik Duncan. Ez is jó kis jelenet volt (+).

12.rész
Az asztal köré gyűlnek, és Duncan rákérdez Lora sebének eredetére. Azután megvizsgálja a lányt, és közli vele, hogy megvan az esélye annak, hogy belőle is farkas lett. Hmm, izgalmas…  (+). Itt már nincsenek nagy rejtélyek, sem hazugságok és titkolózás bonyolult hálója, szóval innentől már a leírások hiánya sem lesz többször zavaró. Míg a tudósok dolgoznak, Milesék kondiznak. A vonyítós jelenet… hát az az egyik kedvencem!  (+)
Végül a dokik rájönnek a megoldásra, és elkészül az ellenszer, amit ki is próbálnak (Jeanie legnagyobb bánatára nem rajta, hanem) Lorán, aki kigyógyul a farkasságból. És végre kiderül Jeanie legnagyobb vágya: hogy vérfarkas lehessen belőle. Ez tetszik…  (+)
A szert végül Milesnak is beadják, akin szintén hat, visszaváltozik emberré, és lassan vége is a talenek… illetve Jeanie szerint még nem  .

13.rész
Nos, elérkeztünk az utolsó részhez, ahol minden megoldódni látszik. Figyelemmel kísérhetjük Corinne-Duncan és Miles-Lora gyermekek körül bonyolódó ügyeit, és megtudhatjuk, hogy Lora babát vár (+).
Jut eszembe: Miles farkasléte alatt elszokott a borotválkozástól, hogy a végére “Duncani” frizurát növesztett?
Mindenki boldog… kivéve Jeanie-t, aki úgy érzi, vágya már sosem teljesülhet… egészen addig, amíg Johanna eszébe nem juttatja, hogyan szerezhet egy fürtöt Miles hajából (ez a mondat így most elég furán hangzik, de semmi jobb megfogalmazás nem jut az eszembe  ) (+).
Áh, nekem jobban tetszett Johanna régi haja… vagy csak az újat is meg kell szoknom  .
Lora és Miles összeházasodnak, ekkor a lány már “javában” terhes. Már pont eszembe jutott volna, hogy terhesen hogy-hogy iszik, de rögtön megmagyaráztad.
Loránál ekkor beindul a szülés, majd világra hozza kisfiát – eközben Duncan és Jeanie arról beszélnek, hogy talán vérfarkas-bébi született (+) Lora és Miles is ugyan ezen tűnődnek…
Az utolsó képen a leírás pedig remek! (+) 

Összességében 34 plusz és csupán 8 mínusz… nem, nem csaltam. Hiszen ez egy remek tale, viszont nem álmosan kell olvasni, ha azt akarjuk, hogy minden biztosan a helyére kerüljön, ami szerintem nem a történt kidolgozottságának, hanem a leírások hiányának hibája.

Végezetül kiemelném a tale erősségeit és gyengeségeit:

Erősségek:
– Izgalmas, egyedi sztori
– Érdekes, szimpatikus karakterek
– CSODÁLATOS képek (tényleg, az arckifejezéseket még nem is említettem, azok is eszméletlenül jók)

Gyengeségek:
– Kevés leírás, magyarázat, ebből következik, hogy néha elsőre kicsit bonyolult (vagy én vagyok túl lassú felfogású  )

És még néhány megválaszolatlan kérdésünk is maradt:– Mihez kezd Jeanie a szerrel és a szőrrel?  
– Mi lesz Lora egy Miles kisfiával? Vérfarkas lett?
– És Corinne meg Duncan gyermeke? Engem érdekelne…

És végezetül még egy utolsó kérdés: ugye lesz Titkok erdeje 2?