Más, mint a többi 2. – A bosszú hálójában (Marcello)

A MySims weboldal, azon belül is a Sims Tales történelmének jelentős időszaka volt az az 1 év, amelyet én általában csak Aranykornak becézek. Olyan nagy nevű sztorik futottak ebben az időintervallumban, mint például a Holdfény, Linda és a szerelem, The Torenos, Egy angyal bakancsban, A vigyorgó utódja… és a Más, mint a többi, mely már a legelső résztől teljes mértékben levett a lábamról. 11-12 éves lehettem, amikor debütált az 1. epizód, és ezt követően olyan dolog történt, ami nálam addig nem fordult elő: beszélni kezdtem róla az iskolában. Nagy lelkesedéssel híreszteltem, hogy erősen ajánlom az elolvasását, hiszen már az 1. rész végén olyan szinten át tudtam érezni Cleo helyzetét, hogy teljes mértékben a tale hatása alá kerültem. Így vált a Más, mint a többi a The Torenos mellett a kedvenc történetemmé.
Picture

Most, hogy megjelent a folytatás, már nem is tűnik olyan távolinak az a 4 év, amikor publikálták az utolsó fejezetet. Rengeteg kíváncsi és izgalmas kérdés merült fel bennem: hogyan fogja Etti tovább szőni a történet fonalát, hogyan folytatódik Cleo utazása, és nem utolsó sorban hogyan ér véget a történet? Az utóbbi kérdés válaszára még valószínűleg rengeteget várnunk kell, hiszen az eredetileg 2 évadosra tervezett történet 3 szezonra tolódott ki, amit egyáltalán nem bánok. Szívből remélem, hogy Ettinek sikerül megvalósítania a terveit, és ezzel talán övé lehet az első befejezett trilógia a MySims-en.
Most kivételesen nem tervezek részletekbe menő kritikát írni a tale-ről, hiszen én olyan megtiszteltetésben részesültem, hogy olvashattam a 2. évadot még a megjelenés előtt, épp ezért az írónő pontosan tudja, mivel kapcsolatban volt kivetnivalóm, és hogy mi váltotta ki belőlem az okot, hogy ámuljak-bámuljak. Sokkal inkább szeretnék most egy kis ajánló-féleséget írni, amiben megpróbálom arra sarkallni az embereket, nyugodt szívvel elolvashatják a történetet, hiszen egy igazán minőségi alkotásról van szó.
Picture

Az immáron 14 éves Cleo Richwood/Willard 2 év elteltével visszatér Liliomvölgybe, hogy újult erővel ássa magát bele a nevelőszülei hátterébe, és végre fényt deríthessen a jó mélyre eldugott titokra, amely az egész Richwood famíliát övezi. Maga az elgondolás, hogy Cleo idősebb, érettebb fejjel térjen vissza, hihetetlenül jó ötlet. Az 1. évadban az olvasó könnyen tudott azonosulni a gyenge lábakon álló, kicsi és ártatlan Cleóval, de a folytatásra sokkal inkább kellett egy talpraesett, szókimondó lány, hiszen ezen tulajdonságok nélkül nem érezheti az olvasó, hogy igenis sikerülhet neki, elérheti a célját, megtalálhatja a szülőanyját, és végre kiteregetheti a Richwood-ház szennyesét. A főszereplő jellemfejlődése tehát egyértelműen pozitívan hat nemcsak a történetvezetésre, hanem a tale egészére is.

A kedvenc karakterem mégis az, akinek talán nem kéne lennie, de egyszerűen nem tudok szó nélkül elmenni az asszony zsenialitásán, amilyen mesteri módon képes manipulálni a körülötte élő embereket. Remélem a többségnek leesett: Elenáról van szó. Ámulok és bámulok minden egyes megjelenésén, a kedvenc jeleneteim egyértelműen azok, amikor a porondon van. A mondatok, amiket Etti a szájába ad, elképesztően körmönfontak, és gyönyörűen jellemzik az egész karaktert: nem kellenek leírások róla, mert már szimplán a beszéde mindent elárul. Tökéletes jellem, és a részek elteltével ez a fogalom még inkább tágulni fog.

Picture

Annak ellenére, hogy egy kőkemény drámáról beszélünk, az események kellőképpen pörögnek: minden rész tartogat meglepetéseket, izgalmat és fordulatot, és habár időnként soknak tűnik (a műfajt tekintve talán az is), de sosem erőltetettnek. Mindennek oka van, következménye, amikre a fináléig válaszokat is fogunk kapni, azok pedig egy jó sorozathoz híven egyre több kérdéseket hagynak maguk után.

A fotózásról is szeretnék pár szót szólni – bár ami jó, arról ugye nehéz sokat írni. Zseniális. Cáfolhatatlanul a legigényesebb és legszínesebb Sims 2-es illusztrálás a MySims-en, ugyanis a képek nem csak a történésekre koncentrálnak, hanem egyszerűen sugárzanak az élettől: a háttér mindig változatos, soha nem üres, a helyiségek igényesen és szépen berendezettek, egyszerűen minden passzol. Üdítő látványt nyújtanak még annak is, aki soha életében nem hallott a Sims szériáról.

Összességében mindenkinek ajánlom, aki kedveli a drámákat, még úgy is, ha az egy csipetnyi fantasyval van tálalva – azonban az utóbbi műfajt nem kedvelők megnyugodhatnak. A természetfeletti elemek nincsenek túlerőltetve, 1-2 jeleneten kívül nem is történik ilyesmi, leginkább csak megemlítés szintjén foglalkozik vele az írónő. Remélem, kellőképpen felkeltettem az érdeklődést, és Ti is ugyanolyan lelkesedéssel fogjátok olvasni a történetet, mint én. (Ha pedig nem volt meg az 1. évad, akkor nyomás olvasni!) 😉

Latest posts by Sims Addicts (see all)

Ezeket láttad már?

Hozzászólás

  Feliratkozás  
Visszajelzés