Kettős játszma 1×01-07, 1×25-26 (Nita90)

1-7 epizód

Picture

Nagyon ígéretes történet! Számomra nagyon könnyű azonosulni a főszereplővel, én is hasonló személyiség voltam általános iskolás koromban. A történet alapötlete zseniális, hiszen szerintem nagyon sokan eljátszottunk már a gondolattal, hogy milyen lenne álarcot venni, és másnak/jobbnak lenni (vagy mutatni magunkat), mint amilyenek vagyunk (vagy hisszük, hogy vagyunk). Csak az a baj, hogy ha lekerül az álarc, rögtön összedől a kártyavár. Kíváncsi leszek, mi lesz majd, ha Zoeyról is lekerül Maya arca… a monológok nem sok jót vetítenek előre. Mit szól majd Maddox? Vajon képes lesz-e végül Zoey Maya előnyös tulajdonságait (határozottságát, bátorságát, vonzerejét) a „saját” személyiségébe átvinni? Ez ugyanis komoly jellemfejlődés lenne a részéről. Zoeyban már eleve megvan Maya személyisége – ezért tudta kitalálni és „eljátszani” is őt ¬– csak azt kellene megtanulnia, hogy nincs szüksége az álarcra ahhoz, hogy az legyen, aki lenni akar .

Picture

Nekem kissé meglepő Maddox hirtelen érdeklődése a titokzatos álarcos lány iránt, főleg ahhoz képest, hogy frissen szakított a barátnőjével, akivel már jó ideje együtt volt – másrészről viszont naná, hogy a titokzatosság vonzó, ki tudja, kit rejt az álarc, szóval végül is ezt a részét meg tudom érteni. Azt viszont nehezen hiszem el, hogy igazán mély érzelmeket lehet táplálni olyan ember iránt (Zoey részéről), akivel jó, ha két szót váltottunk életünkben. Bár talán helyesebb lenne úgy fogalmazni, hogy az érzelmek lehetnek mélyek, csakhogy ezek nem magának a konkrét személynek szólnak, hanem egy idealizált álomképnek, ezért, ha a vágy tárgya viszonozza az érdeklődést, és előkerül a „valódi” személyisége – és az nem egyezik az ideálképpel –, könnyen lehet csalódás a történet vége. Oké befejeztem. Hajrá, így tovább, várom a történet folytatását!

25-26. epizód

 

Picture

Itt a vége…: A címet látva hirtelen megijedtem, azt hittem, az utolsó rész következik, de azt írták volna a főoldalon, szóval az ijedtség csak egy pillanatig tartott.
Úgy látom, tényleg hatott az elmúlt rész „sokk-terápiája”, Zoey kezd visszatérni a helyes útra, bár ugyanolyan, mint azelőtt, már sohasem lesz/lehet. Az új külsején is látszik, hogy visszafogottabb, mint Maya, de kihívóbb, mint Zoey (összefogott, mégis lazán leomló haj, kontaktlencse a szemüveg helyett, na és a felső pedig elég merész még így is – valami hozzám illő színben hű de elfogadnám! ). Szerintem nem feltétlenül az a cél, hogy ugyanaz a lány legyen, aki régen volt, hanem egy új, kettő közötti, kiegyensúlyozott állapot elérése lenne az ideális. A folyamat persze nem megy egyik percről a másikra, de az első és legfontosabb lépéseket legalább már sikerült megtennie ebbe az irányba, most már a környezetén (is) múlik a dolog. Az anyukája már meg is bocsátott (mondjuk ő a legkönnyebb falat) – remélem, ezek után jobban a bizalmába fogadja majd őt Zoey. Eleve rengeteg problémát megelőzhetett volna, ha ezt előbb megteszi.
Hanna kiborulását abszolút megértem, teljesen igaza volt, varázsütésre nem lehet megbocsátani és elfelejteni a történteket (halkan megjegyzem, azért őt sem kellett félteni az első nagy veszekedés közben…); de idővel talán ha lehiggad, és újra átgondolja a dolgokat, meggondolja magát. De érthető és reális (lenne), ha nem teszi/tenné.
Remélem, a következő út Maddoxhoz vezet (a kórházba, ha még ott van), szerintem vele is lenne mit megbeszélnie. Én is furcsálltam kicsit, hogy nem ment el vele a kórházba, de jobban belegondolva talán én sem tettem/mertem volna a helyében, nem bírtam volna a szemébe nézni.
Már nagyon „mindjárt vége” hangulat van, ami picit elszomorít – hiszen (még) egy remek tale fog véget érni .

Picture

 … fuss el véle: Hát, itt a vége… azaz, fuss el véle. (Aranyos, ahogy egybevontad a címét az előzővel.) Hiányozni fog…:(
Kicsit aggódtam, hogy a múlt heti rész után egyetlen részben le tudod-e zárni „tisztességesen”, nem elkapkodva, de tökéletesen megoldottad a feladatot. Sejthető volt, mi lesz a beszélgetés vége, de biztos nem lehettem benne, így nagyon izgultam, hogy kibéküljenek végül. Jópofa, hogy mindezek után még Maddox ment Zoey után… tényleg bele van esve a csajba. (Kicsit sajnálom szegény srácot, mert barátok és barátnők terén sem olyat kapott eddig, aki megérdemelné őt). A lényeg, hogy végül minden jóra fordult, szeretem a happy endet !
A végén az esküvő remek ötlet volt – jó tudni, hogy mi lett évek múltán a szereplőkkel –, bár Logant kicsit hiányoltam a képből (az még mekkora csavar lett volna, ha ő a vőlegény, de nem baj, hogy nem így lett, így legalább nem klisés… ), és ötletes húzás volt Josie esküvőjét mutatni, és nem Zoeyét vagy Hannáét. Tetszett, hogy a végén tanulságot is kaptunk a szórakozás mellé. Kerek, szép egész lett, gratulálok.
Összegzésképpen egy nagyon klassz, ötletes és fordulatos tale-t olvashattam tőled, köszönöm az élményt! Remélem, a jövőben láthatok még tőled hasonlóan izgalmas történet(eke)t, de az is lehet, hogy (előbb) szerepet cserélünk pár hónap múlva (én nagyon örülnék neki)…
Csak így tovább, minden jót a továbbiakban!
/A kritika a My Sims Fórumán jelent meg./

Latest posts by Sims Addicts (see all)

Ezeket láttad már?

Hozzászólás

  Feliratkozás  
Visszajelzés