Egy angyal bakancsban 1-7, 25-26 epizód (Etti)
1 – 7 epizód:
Korábban azt hittem, hogy talán a szülők veszekedéseiből lesz valami, vagy a nyaralás alkalmával jut előrébb a tale, de nem. Reménykedtem, hogy talán a táborban történik valami érdekes, esetleg ott keveredik bonyodalmakba Nia, de nem így lett.
Nem bántásképp mondom, de az eddigi hét részed – ha bevezetőnek szántad – nagyon hosszúra sikeredett, persze, ha ezek az epizódok és ezeknek a cselekményei kihagyhatatlanok voltak, hogy megértsük a továbbiakban a történetet, akkor elnézem ezt az apró hibát.
Képek: Csak azért nem adom meg a max pontot, mert a gondolatbuborékos megoldás valóban rontja egy kissé a minőséget, de emellett be is korlátoz téged. Ezt úgy értem, hogy a bubik miatt sokszor távolról kell fotóznod, és így nincs túl sok közeli kép. Én például kifejezetten szeretek több nézőpontból készíteni fotókat, mert a képbeállítások is sokat számítanak. A közelebbi képeken például jobban látszanak a simek, szereplők érzései. 5/4
Cselekmény: Már fentebb leírtam, de itt is röviden összefoglalom. Az első rész két képe és az opening kép az, amelyek itt tartanak engem és a taled olvasójává tesznek. Várom, hogy mikor történnek meg az izgalmas események, amik végül Nia kórházba kerüléséhez vezetnek. Egyelőre túl sok felesleges cselekményt látok benne. 5/3
Szereplők: Nem fűzök hozzá kommentárt, mindenkit elég jól megismertünk, és jól kirajzolódott a szereplőid jelleme. A szülőket jól ábrázoltad, tetszik nekem mind az apa és mind az anya stílusa. Niát is megkedveltetted velünk. 5/5
20/17 = 85%
Remélem nem bántottalak meg, mert inkább tanácsadás volt a célom. Továbbra is olvasni fogom a taled, és már alig várom, milyen izgalmakat rejt a történeted.
Egyelőre se köpni, se nyelni nem tudok, de azért megpróbálok kipréselni magamból egy-két mondatot. Meg is találtam a kedvenc a részemet ebből a taleből. Egyszerűen hibátlan, brilliáns és kellően drámai. Szerintem ezzel dolgozhattál a legtöbbet, mindenre találtál magyarázatot, így most már egy szavunk sem lehet. Külön meglepetés volt számomra, hogy most Clay mesélte el a történetet, ezzel pedig sok minden vált világossá. Erről a Rómeó és Júlia jut eszembe, csak Shakespeare drámájában rosszabbul végződött a két főhős élete. Nagyon gratulálok ehhez a részhez, mert tényleg fantasztikus lett. Rettenetesen sajnálom, hogy jövő héten az utolsó rész következik.
Csak egyszerűen – mint mindig – felnéztem a fórumra, és láttam, hogy Viki írt az Értékelésekbe. Ekkor jutott eszembe, hogy úristen, tale nap van! Most fejeződik be az “Egy angyal bakancsban”! Nem lepődtem meg a kristályon, már az elején sejtettem, hogy ez a történet bizony kiemelt lesz, mert a történetben bár voltak hullámvölgyek, egész jó, tanulságos és drámai sztori alakult ki belőle. Nem tudom, hogy a többiek átérezték-e a befejezést, mert én igen. Már megint az a furcsa érzés fogott el az utolsó rész olvasásakor, mint az előző epizódnál. Lélegzetvisszafojtva követtem a szememmel a soraidat, és a végén eszméltem rá, hogy a záró részhez bizony be kellett volna kapcsolnom egy ideillő zenét, de talán arra sem lett volna szükség, mert így is elérted nálam a kívánt hatást. Jól éreztem, hogy ezért nem lesz Happy End, s bár tudtam előre, mégis bánt és nem érzem magam nyugodtnak, mert Nia boldogsága sem teljes. Abszolút jól visszaadtad a szülők és Nia érzéseit. Az illusztrációról meg egyszerűen nem tudok újat mondani, ezek is fantasztikusak lettek, és külön meg kell jegyeznem, hogy csodaszép az esküvői ruhája. Egyelőre nem jut több gondolat az eszembe, még meg kell emésztenem a történetet, mert rám igen nagy hatást gyakorolt, és szerintem ezt kell csinálnia egy jó sztorinak. Még egyszer gratulálok és további sok sikert!
