Az Idő-vonal – Út egy jobb jövő felé (Oxeye)

Amióta tudom, hogy Leo is tale-t írt, vártam, hogy kifusson a sztori. Valamiért a fiatal író Sims Tales debütálása különösen érdekelt. Éppen ez a várakozás motivált arra, hogy hosszabb kritikát is megfogalmazzak a történettel kapcsolatban. Jöjjenek a ‘de!’-k és a pirospontok! 😀
Az Idő-vonal: Út egy jobb jövő felé sci-fi jellegű sztoriként lett beharangozva, ami, őszintén nem igazán az én műfajom. Nagy durranásnak kell lennie annak, ami el tud ragadni engem ebben a stílusban is. Kíváncsian várom, hogy Leonak sikerül-e ez?
Picture
A beharangozás alatt szereplő szavazáson 22 ‘Érdekel’ voksot kapott az ajánlójára a mű, így jó esélyekkel indult útjára a tale. Az első rész megjelenése után azonban rögtön nagy por kavarodott a kommentelők körül – azonban én nem erről szeretnék írni, hanem magáról a történetről.
Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a Sims 3-as illusztrálás megszállottja vagyok, így azzal kezdeném a kritikát.
Picture

A borítóképet látva az első gondolatom az volt, hogy ennek a tale-nek eléggé egyszerű illusztrálása lesz. Nevezzetek előítéletesnek, de emiatt egy kissé bizalmatlanul nézegettem az első pár bekezdés képeit. És tévedtem! Jó, igaz, fel lehet benne fedezni hibákat. A távoli képektől nem látszódnak az arcok, a szobák kissé visszhangosak, és a történet főszereplőinek a háza frissen belakott épülethez képest nagyon rendezett, sehol egy kupis sarok, vagy doboz… De! A bedöntött szemszögekért pirospont, dinamikát adnak a képnek, élőbbé teszik a jeleneteket. Okosabb lett volna őket az akciódúsabb jeleneknél (is) használni, mint például amikor John az éjszaka közepén kimegy megnézni, mi lehetett az a zaj. Néhány mozdulat is nagyon jól elcsípett lett, az unikornisos jelenetet jól illusztrálja, ahogy a naiv fiatalember magyaráz.
És, ha már így témánál vagyok, folytatnám a szereplőkkel. Az első rész elején bemutattad a főbb karaktereket, ami normál esetben zavart volna, hiszen a cselekmény kibontakozása közben nagyobb hangsúlyt kaphatna egy-egy szereplő, és annak belső és külső tulajdonságai. De! Mivel Leo úgy csapott bele a lecsóba, mintha ő, személyesen mesélne nekünk, ezért evidensnek tűnt, hogy elmond nekünk pár részletet az általunk nem ismert figurákról.
Picture

John személyes kedvencem eddig a történetben, tetszik a naivsága – és a haja. Bár még csak az ő nevéhez tudok arcot párosítani – mivel eddig ő szerepelt a legtöbbet – a karakterek jellemzéséből feltételezem, ez változni fog. Nem sablonkarakterek, így, első benyomásra.
Az első részben, az “Egy furcsa idegen”-ben eléggé gyorsan peregnek az események.  Néhány leírással lehetne hígítani a cselekményt, mert így elég sűrűre sikeredett. Pirospont azért is, mert minden jelenetben történik valami, ami hozzásegít a cselekmény kibontakozásához, nincsenek üres, semmitmondó részek. Vagy ha vannak is, nem feltűnőek. A végéről ugyebár hiányzott a cliffhanger, de elmondásod szerint a többinél ott lesz a végén a felszögelés.
Összesítve, egy első sztoris tale írónak jól megfelelő talet olvashattunk Leo tollából szerény véleményem szerint.
Oxeye

Hozzászólás

Kérjük, jelentkezz be a hozzászóláshoz
  Feliratkozás  
Visszajelzés