Abyss – Út a mélybe (Dettyke)

Egy rendkívüli értékekkel bíró történet ért véget hét elején.

Emlékszem, amint tudomásomra jutott, hogy megjelent az Abyss, rögtön rohantam is a géphez olvasni. És imádtam az első részt.

És imádtam egészen a végéig, még ha akadtak is hullámvölgyek, gyengébb epizódok. Tudom, mennyire nehéz egyenletes színvonalat fenntartani, különösen egy hétről hétre megjelenő sorozat kapcsán. Még a profi forgatókönyvíróknak sem megy, akkor mit szóljunk mi, kezdők? Ahhoz képest azért vannak páran, akik elég jól teljesítenek ezen a téren, beleértve téged is, Malkshuri.
Ha pontoznom kellene minden egyes epizódodat egy tízes skálán, nyolcasnál rosszabb pontszám valószínűleg egyik mellett sem szerepelne.

A karaktereid egytől egyig szerethetőek, jól kidolgozottak voltak. Elvétve ugyan, de olykor azért sikerült belezavarodnod, ki milyen is egészen pontosan, hogyan reagálna bizonyos szituációkra, azaz picit összekuszálódtak a tulajdonságok. Ez leginkább a tale első felében volt jellemző, a Halálnál, illetve Audreynál is, de ahogy haladtunk előre a cselekményben, úgy lettél te is egyre biztosabb a jellemükben.

A kitalált világaid, amiket Audrey utazásai során tártál elénk, lélegzetelállítóak. Hihetetlenül kreatív agyad van, én soha nem lennék képes ilyen elvont helyszínek megteremtésére. Ráadásul ilyen elképesztő illusztrálással! Tényleg lenyűgöző!

És ha már dobálom itt egymás után a pozitív jelzőket, akkor meg kell említenem a leírásaidat, mert azok is gyönyörűek. Gördülékenyek és érzelemgazdagok, képesek az olvasót elvarázsolni. Legalábbis én így jártam velük.

Sajnálom, hogy egyéb elfoglaltságaim (és a lustaságom ) mellett nem volt alkalmam hétről hétre kivesézni a történetedet, de úgy gondolom, Ettike megtette helyettem is, és hasznos tanácsokkal látott el a jövőre nézve.

Ezúton szeretnék gratulálni Neked ehhez a különleges világhoz, és nagyon várom már a következő alkotásod!