Boldog születésnapot, My Sims!

Mintha egy másik életben történt volna, egészen pontosan tizenkét évvel ezelőtt, hogy egy új felület jelent meg a magyar Sims oldalak színterén: a My Sims. Az a hét év meghatározó időszak volt a játékosok számára, és még most is gyakran bukkan fel a nevük simmer körökben, hiszen amit akkor ők – Galaxya, Mazsola, Nana és Teteci – véghezvittek, az egyszeri és megismételhetetlen volt. Az oldal zárása megrázta a közösséget, ürességet hagyott maga után, és hosszú időnek kellett eltelnie, mire ismét összekovácsolódott, új formában, új felületeken. Mi különösen hálásan gondolunk a My Simsre, hiszen sokat köszönhetünk nekik. Azóta is őrizzük és nagy becsben tartjuk a történeteket, amelyek egykor az ő felületükön láttak napvilágot, valamit a Tipptárat, ami ma is nagy segítséget nyújt a játékosoknak.

A My Sims alapulásának évfordulója alkalmából felkerestük az egykori szerkesztőket, hogy megkérdezzük őket, hogyan emlékeznek vissza azokra az évekre, és mi történt velük azóta. Ők készségesen vállalták a riportalany szerepét, pedig remélni sem mertük, hogy ennyi év után lesz alkalmunk egy beszélgetés keretein belül üdvözölni a teljes szerkesztőséget. Köszönjük nekik, mi nagyon kellemeset nosztalgiáztunk soraikat olvasva. Szálljatok be ti is az időgépbe, és fogadjátok szeretettel lenti interjúnkat! Boldog születésnapot kívánunk, My Sims!

 

Interjú a My Sims szerkesztőivel

-2019-

 

1. Tizenkét év telt el a My Sims alapítása óta. Azóta felnőtt egy simmer generáció, és akik az utóbbi években ismerkedtek meg a játékkal, már el sem tudják képzelni, milyen volt, amikor még létezett egy nagy oldal, ahol pörgött az élet, ahol barátságok születtek, és ami úgy fogta össze a Sims játék szerelmeseit, ahogyan azóta nem biztos, hogy sikerült bármely más felületnek. Elmesélnétek, hogyan kezdődött ez az egész?

Galaxya: Akkoriban weboldal készítésével foglalkoztam, és felmerült az ötlet, hogy kellene egy olyan közösségi portált is létrehozni, amelyet aztán referenciaként fel tudunk majd használni. Mivel a Sims nagy kedvencem volt, így egyértelmű volt, hogy ez lesz a témája. Azt viszont még én sem gondoltam volna, hogy mivé tudja kinőni magát. Volt akkoriban két nagyobb magyar Sims témájú portál, de egyiken sem éreztem jól magamat. Nem tetszett az, ahogyan a látogatókkal bántak. Alapvetően az volt a célom, hogy a lehető legtöbb hasznos tartalom kerüljön fel, elsősorban magyar nyelvű tippek, de mindeközben szerettem volna egy olyan helyet létrehozni, ahol mindenki jól is érzi magát, segítséget kérhet és kaphat. Igazi közösséget szerettem volna kialakítani, és ez azt hiszem, Mazsola, Nana és Teteci, valamint a moderátorok segítségével a végén sikerült is.

Mazsola: Galaxyának lehetett egy megvilágosodott pillanata, szeretett Simsezni meg weboldalt dizájnolni, aztán úgy gondolta, megcsinálja és így lett.

Nana: A kezdetekről nem tudok nyilatkozni, csak 2009-ben kerültem a csapatba (10 éve!!! szörnyű…) Korábban nagyon ritkán látogattam az oldalt, de valamit kerestem a játékhoz és pont azon a héten debütált a The Torenos című Sims Tale. Beleolvastam, megtetszett, mindig visszanéztem a folytatásért és egyszer csak láttam a felhívást, hogy szerkesztőt keresnek. Hosszas agonizálás után elküldtem a jelentkezésem, de szerintem akkor még bele se gondoltam, hogy mire vállalkozom, és hogy éveken át mennyire meghatározó része lesz az életemnek.

Teteci: Én a kezdetektől játszok a játékkal, az akkori Sims 1 teljesen elvarázsolt. A főiskolás szobatársam ajánlotta a játékot még 2000. nyarán, szerelem volt első látásra. Majd jött a Sims 2, amire a mai napig egy csodaként tekintek. A My Sims fórumába 2008. szeptember 24-én regisztráltam (a mai napig megvan ez a levél  🙂 ), először csak tippeket küldtem be, végül bő egy év múlva már szerkesztő is lehettem. A mai napig hálás vagyok Galaxyának az oldalért, valamint a többi szerkesztőnek barátságáért, a sok lelkes, éjszakába nyúló MSN-beszélgetésekért. Nana volt az, aki elnevezett „táblázat-fetisisztának” a rengeteg táblázatért, ez a mai napig rajtam maradt.

 

2. A zárás akkoriban megrázta a közösséget, senkit sem hagyott hidegen. Nem volt olyan perc, amikor elbizonytalanodtatok volna? A későbbiekben sosem éreztétek úgy, hogy szívesen felvennétek ott a fonalat, ahol letettétek, és folytatnátok az oldal szerkesztését, ha lenne rá lehetőség?

Galaxya: Ó, dehogynem, de még hányszor… Borzasztóan nehéz volt meghozni ezt a döntést, az utolsó pillanatig azon törtük a fejünket, milyen megoldást tudnánk kitalálni, hogy ne kelljen bezárnunk. Mind a négyen nagyon szerettük az oldalt, de be kellett látnunk, hogy nagyon más irányban van már az életünk, mint mikor kezdtük, egyre nehezebb volt megoldani, hogy felelősséggel ellássuk a feladatunkat. Az utolsó időszakban már tényleg csak kötelességnek éreztük. Gondoljatok bele, milyen lenne, ha közel 1 éven keresztül nem játszanátok, csak azért nyitnátok meg a játékot, hogy tippet írjátok, letöltést teszteljetek vagy valakinek a problémáját próbáljátok megoldani. De a kegyelemdöfést azt hiszem az a hír adta, hogy a The Sims 4 nem jelenik meg magyarul. Tudtuk, milyen őrült munka egy olyan játékkal foglalkozni, amelynél az egész angol, gondolok itt a The Sims Medievalra, pedig az közel sem olyan komplex játék. Felelősséggel azt az akkori élethelyzetünkben már nem lehetett bevállalni. Mindemellett sorozatos technikai (és anyagi) problémákkal küzdöttünk. A lehető legrosszabbkor jött a legnagyobb leállás, pont a zárás környékén. Méltatlan volt az oldalhoz abban a minimális formában elérhetővé tenni, de mindenképpen szerettünk volna esélyt adni arra, hogy mindenki menthesse, amit szeretett volna. Nekem személy szerint nagyon sokszor megfordult a fejemben, hogy folytassuk és csináljuk máshogyan, de az már nem lett volna ugyanaz. Annak viszont örülök, hogy a tartalmaink egy része nálatok talált új otthonra, jó látni, hogy kicsit a mi munkánk is tovább él.

Mazsola: Szeretnék olyan körülmények között élni, hogy tudjak ezzel foglalkozni, az tetszene. Mondjuk lenne elég pénzem ahhoz, hogy ne kelljen túl sok időt munkával tölteni. Valamint, ha lenne rá lehetőség, szívesen látnám a Tipp tárat, Barkácsrovatot, mint Archív oldalt még mindig a neten, mert a mai napig igényelném, hogy megnézzek valamit, aztán már nem lehet, mert a többi oldal valahogy nem olyan. Még az is lehet, néha random hozzácsapnék egy-egy Sims 4 tippet, csak mert kedvem van írni egyet. Meg így dicsekedni sem tudok, a kutya sem hisz nekem, hogy volt egyszer egy oldal és én voltam az egyszem Mazsolájuk. Mert hogy még mindig nagyon büszke vagyok.

Nana: Nagyon más irányt vett már akkor mindannyiunk élete, és mind tudtuk, hogy nem tudunk már annyit beletenni, amennyit kellett volna, alacsonyabb minőséget pedig nem akartunk hozni. Nyilván sosem gondoltuk, hogy örökké tart, és tényleg kezdett nyűggé válni néha, de azért eléggé megrázott mindenkit. Nem tagadom, voltak könnyes pillanataim az utolsó hetekben és valószínűleg jó pár papírzsepi a kukában végezte. De el kellett engedni és tovább kellett lépni. A zárás után még nagyjából egy évet húztam a Sims Tales oldalon, amit szintén nem bántam meg, szerettem, de már kisebb odaadással csináltam, és valószínűleg leginkább azért, mert nem tudtam ezt az egészet ilyen hirtelen elengedni és így lassabban futtattam ki magamban.

Teteci: Szerintem már megvolt az a pillanat, amikor a Sims-et már munkaként fogtuk fel és nem játékként. Emlékszem, beszéltük, hogy sokszor csak azért játszunk, hogy gyártsuk a tippeket, utánanézzünk valaminek, amit az interaktívban felvetettetek. Talán az elfáradt szó, amit magamra mondanék az utolsó hónapokban, de a mai napig visszasírom az oldalt. Imádtam minden percét. A túl érzelmes személyiségjegy teljesen igaz rám, a munkahelyemen kimentem a mosdóba, elhullajtottam pár könnycseppet, amikor ezt a levelet megkaptam. Biztos vagyok benne, hogy mindannyiunkat nagyon megviselt, legfőképpen Galaxyát, akinek éveken keresztül a „gyereke” volt ez az oldal.

 

3. Hogyan tekintesz vissza a szerkesztéssel töltött hét évre? Mit szerettél benne, mire emlékszel vissza a legszívesebben?

Galaxya: Alapvetően pozitívan tekintek vissza. Fantasztikus időszak volt, azt hiszem létre tudtunk hozni valami nagyon egyedülállót. Nagyon sok pozitív pillanat volt. Például emlékszem, amikor a versenyeket csináltuk (pl. X-Sims, Simlimpia), mennyit hülyültünk, amíg kitaláltuk a feladatokat. Vagy ott voltak a találkozók, ahol néhány látogató kipróbálhatta megjelenés előtt az aktuális új játékot, és volt lehetőségünk végre személyesen is találkozni. Hatalmas siker volt, amikor megnyertük magunknak a magyar EA-t és megcsináltuk az első igazi nyereményosztást, meg a közös videó sorozatot, a Szeszélyes szenvedélyeket. De emlékszem arra is, milyen érzés volt átlépni a 100, 1000 majd 7000 napi látogatottságot is… Összességében nagyon meghatározó 7 éve volt az életemnek.

Mazsola: Nagy megtiszteltetés volt a felkérés, hogy legyek moderátor, és aztán, ahogy szerkesztő lettem, az a mai napig egy lélekemelő és megmosolyogtató történet. Galaxya társszerkesztőt keresett, és akkor én egy pár hete voltam Fórum moderátor és talán négy hónapja tag és napi szintű okostojás a Sims 2 játékmenettel kapcsolatos kérdéseinek topikjában. Én nem mertem jelentkezni, mert féltem, hogy Galaxya Őadminsága mint a Számítástechnika Istennője kinevet, ha közlöm vele, hogy bár szívesen lennék társszerkesztő, de azt sem tudom, hogyan kell a Dreamweavert vagy a Photoshoppot elindítani. Ő pedig arra gondolt, hogy én Simguru Mazsola kinevetem őt, mert hogy jön ő ahhoz, hogy neki van weboldala, mikor én mennyivel többet játszottam a játékkal. Úgyhogy kölcsönösen be voltunk tojva egymástól, de szerencsére egy másik fórumozó összehozta a keresletet kínálatot, és a mai napig büszke vagyok erre. És igen, természetesen ezt szerettem a legjobban, ha valakinek kérdése volt a játékkal kapcsolatban, és tudtam rá válaszolni, meg cikkeket, „Ugye-milyen-klassz-és-részletes?!” cikkeket írhattam.

Nana: Nem tudnék kiemelni részleteket, illetve most a kérdésekre válaszolva és visszaemlékezve le is kezd szállni rám a fátyolos nosztalgikus köd és még az akkori bosszúságokat is megszépíti. Ez egy korszak volt, egyben, egységben, mindent apró részletével. Volt néhány játék tesztelésünk a látogatókkal az EA Games jóvoltából, az például számomra valami egészen elképesztő élmény volt.

Teteci: Imádtam a közönségtalálkozót, amikor Veletek találkozhattunk. Nagyon jó közösség alakult ki, barátságok köttettek. Rengeteg nagyszerű embert ismerhettünk meg. (Ja, és imádtam a küldetéseket csinálni!  🙂 )

 

4. Akad olyasmi, amit a mostani eszeddel másképp csinálnál, mint akkor?

Galaxya: Igen, ilyenből akad egy pár. Kezdésnek biztosan nem csinálnék terméktámogatást. Rengeteget kivett belőlünk. Amíg a Sims 1 és Sims 2 esetében a nekünk intézett kérdések kb. 95%-a a játékmenettel volt kapcsolatos, addig a Sims 3 esetében ez az arány borult és egész biztosan állíthatom, hogy a kérdések 85-90%-a az volt, hogy „Miért lép ki?” „Miért nem indul?”, stb. Borzasztóan hibás volt a játék, és sokszor napokig bújtuk 1-1- ember problémája miatt a külföldi fórumokat, mert nem akartuk cserbenhagyni. Ehelyett sokkal jobban kellett volna a tartalmakra koncentrálnunk. A letöltéses oldalt azonnal meg kellett volna szüntetni, ahogyan jöttek a tárhely problémák, és az Interaktív helyett a Fórumot kellett volna erőltetni. Az is biztos, hogy ma már sokkal jobb időbeosztást csinálnék mind a négyünknek és nem helyezném ennyiszer az oldalt a magánélet elé.

Mazsola: Nem hiszem. Nagyon lelkes voltam és nem tagadtam meg, hogy új dolgokat tanuljak, csak hogy jobbak és még jobbak legyünk.

Nana: Nem tudom. Visszatekintve valószínűleg sok mindent csinálhattam volna máshogy, de lehet a mostani eszemmel is ugyanúgy elkövetném ezeket a hibákat. (Például az utolsó pillanatig halogatás, 2 hetem volt megcsinálni ezt az interjút is, az utolsó utáni pillanatban is felette ülök, miközben tudom, hogy a többiek már rég beküldték…)

Teteci: Most így nem tudom, de biztos volt ilyen.

 

5. Milyen volt a viszonyotok a közösséggel? Milyenek voltak a visszajelzések?

Galaxya: Én azt gondolom, hogy kifejezetten jó volt, nagyrészt pozitív visszajelzéseket kaptunk. Mi azt éreztük, hogy szerettek minket, és amit csináltunk. Nyilván bármennyire szerettünk volna, mindenkinek nem lehet megfelelni. Mindig voltak, akik unalomból szórakoztattak minket, szidtak minket vagy fenyegettek, de ezeket igyekeztünk nem magunkra venni. A legrosszabb a zárás körüli herce-hurca volt, akkor nagyon sok negatív kritikát kaptunk, abban a felfokozott érzelmi állapotban nagyon nehéz volt ezt kezelni. Ez is olyan, amit ma már máshogyan csinálnék, nem magyarázkodnék annyit. De összességében akkor is hatalmas szeretetet kaptunk és a legvégén csak ez számított.

Mazsola: Én nagyon pozitívnak éreztem, jó hangulatúnak, és megkaptam minden tiszteletet. Amikor meg nem, az meg vicces volt, és jól ki tudtuk beszélni egymás között.

Nana: 1-2 kivételtől eltekintve – és ezek is inkább csak konfliktuskeresők voltak – szinte mindig jó visszajelzéseket kaptunk arról, amit csináltunk. Szerintem szerettek minket és mi is szerettük őket. Természetesen Galaxya volt az abszolút kedvenc, a szupersztár, a nyomába sem érhettünk. 🙂 De nem is akartunk és nagyon-nagyon megérdemelte, neki volt mindig a legtöbb munkája az oldalban.

Teteci: Én voltam mindig a mumus 🙂 , talán kicsit kemény voltam, pedig nem akartam. Ettől függetlenül reménykedem benne, hogy a viszonyunk jó volt a többiekkel, és a mai napig jó szívvel gondolnak ránk.

 

6. Akadtak olyan ismerősök, akikkel a továbbiakban is megmaradt a kapcsolat?

Galaxya: Szoros kapcsolat sajnos nem. Mondjuk ez alapvetően az én hibám, rémesen rossz kapcsolattartó vagyok. Sok régi látogató van felvéve Facebook ismerősnek. Mindig fura látni, hogy valaki, akire én kislányként/kisfiúként emlékszem, egyszer csak lediplomázik, megházasodik vagy gyermeke születik… Olyan hihetetlen az a 12 év, és ilyenkor döbbenek rá, hogy milyen gyorsan repülnek az évek, és hogy akár az én életemben is mennyi változás volt ez idő alatt.

Mazsola: Igen.

Nana: A többiekkel többször találkoztunk a My Sims megszűnése után is, de sajnos az utóbbi időben ezek a találkozók egyre inkább elmaradtak. Ezen a téren az oldal legnagyobb hozadéka számomra Brigi (vagy ha így jobban ismeritek: NoAngelBrigi). Hiába lakunk más városban, gyakran látogatjuk egymást, sokat beszélünk online és olyan valaki, akinek a barátsága nélkül ma már nem nagyon tudnám elképzelni.

Teteci: Igen, közösségi oldalakon a mai napig van néhány ember, akivel a valamilyen szinten fennmaradt a kapcsolat, így a többi szerkesztővel is, ha összejött, volt, hogy találkoztunk személyesen is. A munkahelyemen van egy kolléganőm, aki lelkes My Sims látogató volt, a mai napig: Sul! Sul! a köszönésünk. 🙂

 

7. Hogy érzed, szereztél a My Simsszel töltött hét év alatt olyan tapasztalatokat, amiket később más téren is kamatoztatni tudtál?

Galaxya: Mindenképpen. Ahogyan fejlődött az oldal, úgy kellett a saját szakmai tudásomat is fejlesztenem. Bár azóta azt a pályát teljesen elhagytam, de sok korábbi projekthez jól jött a tudásom. Emberileg is fejlődtem, sokkal inkább tudok csapatjátékos lenni, és azt hiszem, az alatt a 7 év alatt mérhetetlen türelmet és alkalmazkodási készséget tanultunk, nekem ez nagyon jól jön a jelenlegi munkám során is.

Mazsola: A türelmemet a Sims Tales rovat biztosan izmosította… És az általános számítógépes ismeretiemet is a MySims miatt bővítettem és tartottam karban. Sajnos photoshoppolni már megint nem tudok.

Nana: A My Sims időszak előtt-közben még bőven suliba jártam és nem nagyon volt rendes munkahelyem, így az ilyen alap dolgokat, hogy rendszeresség, felelősség, csapatmunka, stb szerintem itt tanultam meg. De nemrég elkezdtem weblapkészítést tanulgatni és ott jól jött, hogy már láttam pl HTML kódokat.

Teteci: A mai napig rengeteg kommunikációs anyagot gyártok. 🙂 A viccet félretéve, a fordítások, a nyelv valamennyire szinten tartása mindenképpen előny volt.

 

8. Találtál másik, hasonlóan gigaméretű hobbit vagy célt, amit ugyanolyan lelkesen tudsz csinálni, mint anno az oldalt? Van esetleg másik projekted, ahol találkozhatunk a neveddel?

Galaxya: Azt hiszem, számomra a My Sims egyszeri és megismételhetetlen. Ötleteim, terveim mindig vannak, csak az idő kevés. A zárás óta megtaláltam álmaim munkahelyét, megismertem a férjemet, sok pozitív dologban volt részem, de ha egyszer úgy alakul, hogy bele tudok vágni valami nagyobb szabásúba, akkor biztosan nyitok egy cukrászdát, mert imádok sütni. 🙂

Mazsola: Én jelenleg amatőr színházi csoportokkal dolgozom önkéntesként szabadidőmben, mint technical crew, (már öt éve az Egyesült Királyságban élek) Természetesen új ötleteim is vannak, amiben szeretnék fejlődni és nevet szerezni, ez még nem kézzel fogható, és a böngészőtök sem dobna fel semmit, ha keresnétek a nevem. De majd.

Nana: Nem nagyon tudok nyugton maradni, úgyhogy mindig is voltak kisebb-nagyobb hobbijaim, ténykedéseim, a végtelenségig tudnám sorolni őket. Az elmúlt pár évben a társasjátékozás lett talán a legjelentősebb, rendszeresen járok játszani egy egyesületbe, bizonyos játékokból voltam már versenyeken is és előfordult, hogy dobogós helyezést értem el.

Teteci: Az aktuális projektem a diploma, jövő nyáron esedékes. Az most elveszi minden energiámat és időmet. Emellett tortákat szoktam sütni és gyöngyöt füzök, ha éppen valami szabadidőre lelek.

 

9. Követed az aktuális Sims híreket, oldalakat? Érdekel még a Sims valamilyen szinten?

Galaxya: Szerintem a Ti oldalatok az egyetlen, ahová fel vagyok iratkozva. Néha elkap a nosztalgia, akkor olvasgatom a híreket, de időm jelenleg nincsen arra, hogy játsszak.

Mazsola: Érdekes módon én nem is követtem a híreket sose. Csak néha elolvastam őket, mert hát mégiscsak a lányok foglalkoztak ezzel, gondoltam csak mímelek valami érdeklődést, had örüljenek. Nekem csalódás volt a Sims 3, ezért aztán visszaléptem a Sims 2-höz, főleg, hogy nagyon szerettem volna megírni a Titkok erdeje folytatását. Időszakosan a Sims Medieval is függőséget tud okozni, pár hónapja pedig elkezdtem játszani a Sims 4-gyel, és meglepően tetszik, úgyhogy már elcsábultam és kiegészítőim is vannak, persze nektek nem új a játék, nekem még az.

Nana: Bevallom, a Sims 4 már egyáltalán nem érdekel és nem is követem a híreket. Talán felnőttem belőle, talán nem vagyok elég nyitott az újdonságokra. A régebbiekkel játszanék néha, de sajnos elég kevés szabadidőm van, plusz a gépem is utál és mindent kitalál, hogy ez ne menjen zökkenőmentesen. (ugyanitt: fantasztikusan működő hp laptop kiöregedett sims celebritástól akciós áron eladó)

Teteci: Igen, természetesen. A Sims Addicts oldalát (Facebookon is) két-három naponta biztosan nézem, valamint egy külföldi oldalt is. A Sims 4-gyel is szoktam játszani, de ha tudok, a Sims 3 a szívem csücske, az valahogy gyakrabban előkerül.

 

10. Mit üzennél azoknak a simmereknek, akik még mindig szeretettel gondolnak vissza rátok és a My Simsre?

Galaxya: Bátran mondhatom a többiek nevében is, hogy mi is szeretettel gondolunk vissza rájuk. Fantasztikus közösség jött létre, én szívből örülök, hogy a részese lehettem.

Mazsola: Akik szeretnek építkezni Sims 4-ben, légyszi, küldjetek házakat MazsolaCsibinek Originen, mert én reménytelen eset vagyok. Köszi!

Nana: Közhelyes vagy nem, de csak annyit, hogy köszönjük. Nagyon sokat kaptunk a látogatóktól, hiszen nélkülük nem lettünk volna. Felnőtt velünk egy generáció, a legtöbben már huszonévesek, vagy közel a 30-hoz, teljesen más prioritásaik vannak nekik is, és egyre kevesebben vannak, akik még ismernek minket. Ez valahol nagyon fura. És tényleg csak remélni tudom, hogy ha megtalálják a Simses lemezeket otthon egy doboz alján, a por alatt a polcon, vagy szembejön egy cikk a játékról a neten akkor eszükbe jut, hogy volt egyszer egy My Sims is. 🙂

Teteci: ♥♥♥ A Sims-zöld szívem veletek van. Mindent köszönök. Puszi, Teteci ♥♥♥

 

7
Hozzászólás

Kérjük, jelentkezz be a hozzászóláshoz
6 Hozzászólás
1 Válasz
5 Követő
 
Legtöbbször megválaszolt komment
Legtöbbször értékelt komment
7 Hozzászólók
ThatMarciNanarfooxAgent DGregoretta Samsa Legutóbbi hozzászólók
  Feliratkozás  
Visszajelzés
Lee
Tag

Jó volt nosztalgiázni kicsit az interjú olvasása közben..Én már csak az utolsó években kapcsolódtam a Mysims oldalhoz, nagyon kedves, segítőkész, lelkes csapat volt. Örülök, hogy hallhattam róluk, és hogy jól vannak, köszönöm szépen.:)

LightAqua
Tag

Azt hittem már sosem hallok róluk. Simses korszakom legelején találtam rá a My Sims-re, de akkor már rég bezárt. Csak akkor még nem tudtam. Napokat a tipptárat bújtam, akkor is, ha még nem játszottam. Aztán meglett a laptopom és végre belevethettem magam a Sims 3-ba amit egy évvel előtte kaptam, csak nem ment a számítógépen. Mindig a My Sims-et olvasgattam, kívülről fújtam a tippeket, imádtam. Aztán egyszer láttam a még két évvel azelőtti posztot az oldal bezárásáról (mondjuk furcsálltam is, hogy sok mindent emlegetnek ami nincs meg nem foglalkoznak a Sims 4-gyel). Annyira haragudtam érte. Pedig soha nem ismertem a… Tovább »

Gregoretta Samsa
Tag

Olyan durva belegondolni, hogy hány év telt el, és mennyi minden változott. Az emberek felnőnek, megöregednek, teljesen megváltozik az életük. Amit ma még állandónak és öröknek hiszünk, egy pillanat alatt ér véget. 12 év sok időnek tűnik, mégis egy szempillantás alatt elrepül. Emlékszem, 2.-3. osztályos lehettem, amikor elkezdtem játszani a Sims 2-vel. A My Sims oldalt kb. 4.-5. osztályos korom körül ismertem meg. Eleinte csak olvasó voltam, főként a tippek érdekeltek, aztán megismertem a Sims tale-ek világát. Küldtem is be két értékelhetetlen alkotást, a volt szerkesztőek biztosan büszkék rám. 😀 😛 Tipikus gyerek voltam, aki látta, hogy a nagyok milyen… Tovább »

Agent D
Tag

Aww, köszönet ezért az interjúért lányok-fiúk, jólesett nosztalgiázni egy kicsit, hallani Az Adminok felől. 🙂 Hihetetlen, hogy így repül az idő… mintha csak tegnap lett volna, hogy félve regisztráltam a My Sims fórumra, összebarátkoztam Ettivel és Marcival, tűkön ülve vártuk a hétfőket az új Sims Tales epizódokért, kritikákat írtunk, kaptunk, vitatkoztunk, kibékültünk, nevettünk, sírtunk… most meg itt szuszog mellettem a 7 hónapos kisfiam és úristen, anya vagyok! :))) Imádtam azt az időszakot, de ez a való világ is egész jó tud lenni, ha kimerészkedik az ember és elég kitartó. 🙂 Mindenkinek a legjobbakat kívánom, és ha egyszer valaki netán késztetést… Tovább »

Nana
Vendég
Nana

Majd csinálunk spontán találkozót, mint 1-2 éve a trolimegállóban 🙂

rfoox
Vendég
rfoox

Hű, mennyi idő. Nem akarok érzelgős lenni, meg ilyesmi, de konkrétan anno a SimsTales miatt kezdtem el írni. Ma már inkább rajzolással, tervezéssel foglalkozom, de az írás iránti szenvedélyem megmaradt és az egyik legerősebb kreatív segítségem. Nagyjából emiatt tudok működni a szakmámban. Lehet, hogy valahogy máshogy ugyanide jutottam volna, de összességében az, hogy ilyen gyerekfejjel ennyit foglalkoztam az írással és ilyen támogató közösségre találtam, ahol megoszthattam a kis próbálkozásaimat nagyon megalapozta azt, ahogy hozzáálltam a saját alkotásomhoz és rengeteg önbizalmat adott.
Szóval… azt hiszem köszönöm (:

ThatMarci
Tag

Nagyon köszönöm az interjút, nagyin-.nagyon szívet melengető volt olvasni. Valóban egy csupa NAGY betűs korszak volt nekem is. Még mindig hiányzik,hogyne, de minden jó véget ér egyszer. Előtte is volt Sims, utána is volt, mai napig is van,igaz kevésbé:D
A találkozók voltak a legjobbak. Asszem Nanával beszéltem a legtöbbet:D Ő adta a belépő szalagot. És a fórum. Ott volt csak az élet.
Jó volt ennyi év után,hallani a csapatról. Szívük-lelkük benne volt. Most a SimsAddicts a megmentőm, nekik is hálás vagyok:)

2 szuper csapat.

Remélem még JÖVŐBEN IS hallunk majd róluk:)