Interjú Ettivel – Más, mint a többi

Marcello: A “Más, mint a többi” című taleben már a bevezető végén jelzed, hogy olyan történetet olvashatunk, ami más, mint a többi. Hogy jutott eszedbe, hogy egy olyan történetet alkoss, ami teljesen eltér az eddigiektől? Hiszen a dráma műfajban nem nagyon olvashattunk történeteket.

Etti: Amikor először rátaláltam a MySimsre és mikor felfedeztem a Sims Tales menüt, csak futólag néztem bele egy-két tale-be, és azt láttam, hogy javarészt sokan szerelmes illetve lényes történeteket írtak. Egy hirtelen fellángolás végett döntöttem úgy, hogy kipróbálom magamat Sims Tales készítésben. Egész nap töprengtem, hogy mi legyen az alapsztori, amikor egyik este hirtelen megvilágosodtam. Egy kislányt láttam magam előtt, akit elhagyott a boszorkány anyukája, és mássága miatt kitaszítja, kizárja magából a társadalom. Később ezt az ötletet tovább alakítottam, és egyre több mindent gyúrtam hozzá a sztorihoz. Sikerült azért némiképp belecsempésznem a tale-be Cleo kirekesztettségének érzését. Ezt részben sikerült elérnem, de ha jobban megerőltettem volna magam, akkor sokkal több mindent ki tudtam volna hozni belőle.

Marcello: Miért pont egy 12 éves lány a főszereplő? Úgy gondoltad, hogy így a fiatalabb olvasók jobban bele tudják élni magukat Cleo helyzetébe? Vagy csak egyszerűen így álmodtad meg?

Etti: Annyit tudtam, hogy a főszereplőnek mindenképp kislánynak kell lennie, aki gyenge, törékeny és védtelen a nagy világgal és a rá leselkedő gonosz emberekkel szemben. Manapság a mai 12 évesek már nem olyanok, mint Cleo, de én a történetemben egy olyan kislányt állítottam a középpontba, aki még nem érzi magát felnőttnek és nem akar minden ellen feltűnően lázadni, naiv még és kis butus. Csak később jöttem rá, hogy a fórumon sok a vele egykorú, akik közül néhányan talán jobban tudnak azonosulni Cleóval.

Marcello: Honnan merítettél ihletet a történethez? Írtál már régebben is hasonlókat, vagy ez az első, amit alkottál? 

Etti: Semmiképpen nem mondanám azt, hogy az oldalon már meglévő tale-ekből merítettem ihletet, mert ez nem igaz. Ami igazán nagy hatást gyakorolt rám, az J.K. Rowling hét Harry Potter kötete, de bármelyik látott sorozatot is megnevezhetném ihletadónak. Jó pár szappanopera van már mögöttem, és ezek azok, amelyek valójában sok ötletet adtak, így főképpen ezeknek köszönöm meg a segítséget. Talet még soha nem írtam, ez az első, de hosszabb illetve rövidebb történetet már alkottam, éppen ezért gondoltam azt, hogy most másba kezdek, és megnézem Sims Tales készítésben, mire vagyok képes.

Marcello: Ki a kedvenc szereplőd a saját történetedben, és miért pont ő az?

Etti: Nincs kedvenc szereplőm. Többször is hangsúlyoztam, hogy mindegyikük egyformán kedves számomra. Cleót azért szeretem, mert gyermekként mindent elhisz és nem lát a dolgok mögé. Elenát a gonoszsága és a határozottsága miatt kedvelem. Lizzyt szintén ezokból, csak nála főképp gyermeki csínytevés a jellemző. Bernardo testesíti meg a megértő, kedves kertészt, aki vigaszt nyújt Cleónak, ha szüksége van rá. Clotilda pedig egy tipikus talpnyaló cseléd. Rose pedig maga a megmentő, a foggal-körömmel küzdő anyatigris, de túl kedves és nem elég erős ahhoz, hogy szembeszálljon Elenával, ezért sem kaphatja vissza a lányát egykönnyen. Randolph pedig egy feleségének alávetett, papucsférj, akitől szép lassan Elena átvette az irányítást, anélkül hogy észlelte volna mindezt.

Készült: 2010. május 31.

Ezeket láttad már?

Hozzászólás

Kérjük, jelentkezz be a hozzászóláshoz
  Feliratkozás  
Visszajelzés