Interjú vercsibbel – Az Yliris-szövegség – Dermesztő hideg

“Én majdnem minden történetemhez írok forgatókönyvet, de egyébként felesleges időpocsékolás, mert a végén úgyis valami teljesen más lesz, az alapötlet viszont mindig megmarad.”

Picture
Véget ért az első tale-ed az oldalon, itt az idő, hogy kifaggassunk kicsit  „Az Yliris Szövetség – Dermesztő hideg”-ről. Az első és szinte a legfontosabb kérdés, amit senki sem úszhat meg, hogy mi ihlette a történetedet. Honnan jött az ötlet?
Az a helyzet, hogy nem tudom, honnan jött. Ezek az ötletek nekem általában csak úgy beugranak, afféle „mi lenne, ha írnék egy sztorit…” kezdéssel, és aztán szép lassan jön a többi szereplő, cselekmény kitalálása, aztán vagy leírom, vagy nem.

Ritka az olyan tale, ahol kettőnél több a főszereplő, Nálad hárman is vannak. Melyikük áll hozzád közelebb? És ki a személyes kedvenced?
Hozzám legközelebb Sarah áll, mert mindig is egy olyan barátra vágytam, mint ő. De nem ez alapján formáltam meg a karakterét, hanem ahogyan készítettem, úgy jöttek a részletei. Egyébként a második kedvencem Rebecca, mert végül is ő irányítja ezt a társaságot, tehát én egy abszolút vezető személyiségnek formáltam meg.

Nitát az is érdekli, ha már a szereplőknél tartunk, hogy valamelyikük akár belső tulajdonságait, akár a külsejét tekintve hasonlít-e Rád?
Belsőre nem igazán hasonlít rám egyik szereplő sem, külsőre talán Sarah és Rebecca „keveréke” vagyok.

Picture
Beszéljünk egy kicsit a megvalósításról is. Mennyi ideig munkálkodtál a történeten?
Amikor elkezdtem írni a történetet, elkészítettem a karaktereket és a helyszíneket, akkor olyan napi fél – egy órát dolgoztam vele. Aztán volt egy nagy szünet a munkában, amikor nem tudtam időt szakítani az írásra, meg túl fáradt is voltam, úgyhogy ha akartam volna, sem tudtam haladni vele. Viszont amikor vége volt a szünetnek, akkor körülbelül a kilencedik rész elején voltam, tehát utána viszonylag gyorsan be is tudtam fejezni. Tehát körülbelül három hónapba telt a megírása és a leforgatása.

Milyen módszer szerint dolgoztál? Először megírtad a részeket valamilyen forgatókönyv/vázlat alapján, aztán forgattál hozzá képeket, vagy fordítva, előbb forgattál, utána írtál hozzá szöveget?
Én majdnem minden történetemhez írok forgatókönyvet, de egyébként felesleges időpocsékolás, mert a végén úgyis valami teljesen más lesz, az alapötlet viszont mindig megmarad. Hogy bebizonyítsam, a forgatókönyv szerint négyen lettek volna, a történet karácsonykor kezdődött volna, és kutyáról még szó sem volt. 🙂 Dolgozni pedig úgy dolgoztam, hogy egyszerre volt megnyitva a Word és a Sims is, és egyszerre írtam és forgattam. Sokak szerint ez nem ajánlott, de én így szeretek írni.

A cselekményen és karaktereken való ötletelést, a részek írását vagy az illusztrálást találtad nehezebbnek? Ez a kérdés Theától érkezett.
A cselekmény pikkpakk megvolt, a karaktereknél csak annyit változtattam, hogy a számuk négyről kettőre csökkent (Bronco történetét menet közben találtam ki), hogy könnyebb legyen forgatni. Az illusztrálás volt a legnehezebb, mivel ezerfelé kellett figyelnem, a forgatás közben a gondolataim ilyenek voltak: „ez ide fog érni időben, ha elég messze rakom? Ez itt hogy áll, várok egy kicsit, hátha vállalhatóbb pózt vesz fel. Ennek gumiból van az arca? Nem jó, látszik a kristály…”.

A tale-ed címében szereplő „Yliris” szó mindig is érdekelt, hogy van-e valamilyen jelentése, vagy tényleg névgenerátor segítségével alkottad meg ezt a szót.
Nem, semmilyen különleges jelentése nincsen. Egyszerűen csak arra gondoltam, hogy kéne egy jól csengő epikus név, úgyhogy felmentem a névgenerátor oldalra, és ezt választottam. A szereplők azért teszik ugyanezt a történetben, mert nem akartam egy elcsépelt érzelgős sztorit a név köré. Egyébként Sarah megjegyzése, az „olyan, mint egy érc neve”, megfordult a fejemben, és már majdnem tovább keresgéltem volna, de mégis ez lett.

Picture
Van abszolút kedvenc részed, amit nagy örömmel írtál? Melyik az, és miért?
Kifejezetten kedvenc részem nincsen, mindegyiket úgy írtam, mint a másikat. Amit szerettem írni, az az ötödik és a kilencedik rész, az illusztrálás miatt, egyrészt, mert ezt a kettőt volt a legkönnyebb illusztrálni, másrészt, mert az ötödik részben egy teljesen új szereplőt kellett bevonultatnom a történetbe, és ahogyan a többit, őt is menet közben találtam ki, és a végére talán az övé lett a legszínesebb háttérsztori.

Ha újrakezdenéd a történetet, változtatnál rajta valamit?
Ha csak erről az évadról van szó, akkor igen, az illusztrálásba, ha lehet, még több időt fektetnék, de a fogalmazáson, a szereplőkön és a cselekményen nem változtatnék semmit, szerintem az jó úgy, ahogyan elsőre megírtam.

Szinte mindegyik kérdést feltevő olvasónkat foglalkoztatja a kérdés, hogy tervezel-e folytatást a tale-edhez. Ha pedig nem, dolgozol-e jelenleg valamin, várható-e Tőled még valamilyen alkotás a közel jövőben?
Igen, már készül a második évad, egyébként, ahogyan elmentettem az első évad utolsó részét, még ki sem léptem a Simsből, csak nyitottam egy új dokumentumot, és elkezdtem írni a második évadot. Most éppen a nyolcadik rész közepén járok. Az első részt úgy fejeztem be, hogy egyáltalán nem tudtam, hova folytassam, és kellett pár nap, hogy kitaláljam.

Picture
Figyelemmel kíséred az oldal tale-jeit? Vannak kedvenceid?
A tale – ket nem igazán olvasom, a régebbi MySimses oldalról a kedvencem a Holdfény, mert nagyon szeretem a fantasyt, ráadásul még nem igazán láttam történetben virágsimeket. Az újabbak közül csak a Tükörkép első évadát olvastam el, de az is tetszett.

És ha már kedvenceknél járunk, van kutyád? (Ha igen, mi a neve, mit kell róla tudni.)
Van, és minő egybeesés, félig alaszkai malamut. 🙂 Innen is jött az ötlet egyébként Bronco fajtájához, úgy tudom, ez a fajta bírja legjobban a hideget. A kutyánkat Vacaknak hívjuk, és szerintem még Houdinit is lekörözné szökésben. Elég öreg, de ez nem látszik rajta, bár nem tudom, mi jelzi a kutyáknál az öregséget. A miénk csak összement egy kicsit🙂

És a végére még egy kedvenc évszakos kérdést is bedobnék. Bár lehet, hogy tévedek, de szerintem nem véletlenül kapcsolódik a tale-ed a télhez. Milyen jól hangzott ez most. 😀 Szóval, melyik a kedvenc évszakod?

Konkrét kedvenc évszakom nincs, nyáron a telet várom, télen a nyarat, 🙂 a telet azért szeretem, mert mindig elbűvöl, olyan gyönyörű, persze csak ha van hó. Lehet, hogy ezért van az, hogy a történetemben nem túl kevés, hanem túl sok a hó. A nyarat pedig azért, mert ilyenkor mindent lehet csinálni, amit télen nem.

Nagyon szépen köszönöm, hogy időt szántál erre az interjúra, sok sikert a második évadhoz! 🙂

Akit faggattak: vercsib
az “Az Yliris Szövetség – Dermesztő hideg” című történet írója
Aki faggatózott: Etti

Hozzászólás

Kérjük, jelentkezz be a hozzászóláshoz
  Feliratkozás  
Visszajelzés