Interjú Theával (2017)

Kedves Thea, üdvözöllek az első Sims Addicts szerkesztői interjúdon. Mivel elég kevés idő áll jelenleg rendelkezésünkre, vágjunk is bele! Legfőképpen arra volnék kíváncsi (és szerintem sokan mások is), hogy milyen színű és/vagy mintájú a kedvenc zoknid?

Hm… a kedvenc zoknim lila-bordó-fehér csíkos, bundás és már vagy 5 éves, de imádom*.* Remélem ez volt a legnehezebb kérdés az interjún. 😀

 

Természetesen nem. 😀 Elvégre noha elég régóta az admincsapat oszlopos tagja vagy, igen keveset tudunk rólad… Például nyílt kérdés, hogy látva a kedvenc kombinációdat, volt-e már a Simsben bármilyen lila-bordó-fehér csíkos tárgyad? 😀

Sajnos nagy szívfájdalmam, hogy a Sims tervezői eddig elhanyagolták a lila-bordó-fehér csíkos színvilágot, de talán egyszer rám mosolyog a szerencse, és Sims 4-ben kijön egy teljes cuccos csomag zoknikból és hozzá illő, lila-bordó-fehér kesztyűkből, sálakból.

 

Nagyszerűen hangzik, szerintem egy ilyen kiegészítőre vagy cuccos csomagra mind vevők lennénk. 😀 Ha már a színeknél és mintáknál tartunk: volt/van valamilyen különleges tárgyad a játékban (akár alap, akár egyedi tartalom), amihez igazán ragaszkodtál, és amit minden egyes játékállásban felhasználtál?

Hm, az az igazság, hogy jó ideig csak illusztrálásra használtam a játékot, mostanában kezdtem ismét játszani vele, ahogy a Sims 4-be is megérkeztek a tipegők. Különösen hosszú múltra visszatekintő kedvenc tárgyam így nincs, de amit még soha nem hagytam ki a simháztartásból, az a fagyigép.

 

Nahát, a fagyigép? 😀 Szóval a simjeid édesszájúak? 😀 Ez rád is igaz, vagy csak a játékban használod ki ezt a lehetőséget? 🙂

Azt hiszem le sem tagadhatnám, tekintve, hogy a régi és jelenlegi fórumon is a megnyilvánulásaim 90%-a a fagyiról szólt.:D A simjeimet pedig szeretem elkényeztetni, hogy szeressék a teremtőjüket. *.*

 

Nem rossz hozzáállás ez, a simek bizonyára roppant hálásak a figyelmességedért! 😀 Egy látogató velem együtt kíváncsi arra, hogy milyennek szeretnéd látni a Sims 5-öt?

Először is olyannak, amire az van ráírva, hogy „Megjelenési év: 2017”. Grafikáját tekintve örülnék, ha a valósághűbb karakterábrázolás felé indulnának el, hogy egyedi tartalmak nélkül is tudjunk realisztikus simeket készíteni. Témáját tekintve rengeteg ötletem lenne. A fontosabb csomagokat, mint évszakok, állatok, állások, gyermeknevelés – egy szóval a valódi élethez kapcsolódó dolgokat – az alapjátékba beépítve szeretném látni. A kiegészítők pedig megmaradhatnának egyéb komplex témáknak, pl. természetfeletti lények, középkor, tanyavilág, űrutazás. Az sem lenne baj, ha a Sims 5 már virtuális valóságként látna napvilágot. 🙂

 

És azt megkérdezhetem, hogy honnan, milyen inspirációból jött a neved?

Ó, hát ez egy régi történet..:) Sok éve még volt időm belefeledkezni olyan MMORPG játékokba, mint pl. a Lineage II, és a kezdet kezdetén állandó névgondokkal küzdöttem, hogyan nevezzem el a karaktereimet. Ültem a kis vörös törpcsajszim karakteralkotó lapja fölött, kezemben egy bögre teával.. és megcsapott az isteni szikra. Később, mikor a My Sims oldalra új azonosítót kerestem magamnak, hogy megőrizzem inkognitómat, ez jutott eszembe – bár nem gondoltam volna, hogy ekkora “karriert” fogok befutni vele, hiszen akkor még csak egy tale-t küldtem be az oldalra.

 

Hát, pedig az a karrier bizony befutott, nem is akárhogy. Rengeteg rovat, poszt és ötlet köthető a nevedhez, elég csak a simpercekre vagy a modmatinéra gondolni. Bizonyosra veszem, hogy ezekért a látogatók is nagyon hálásak, végtére is mostanság éppen ezek a legfelkapottabb híreink. Töröd a fejed mostanában valami újdonságon? Vagy inkább az új oldal körüli teendőkbe feledkezel bele?

Hűű.. hát az az igazság, hogy mióta megfogyatkoztunk, majd megszaporodtunk, a legtöbb időmet az oldal körüli teendők veszik el, és még a költözésnek is csak most értünk végére – de természetesen alig várom, hogy végre lekerüljenek a polcról régen porosodó ötleteim, és azok a kezdeményezések is, amiket együtt találtunk ki – és amelyek megvalósításán egy nagyszerű, ütős csapattal dolgozhatok együtt.

 

Remekül hangzik! Van kedvenc történeted az oldalon? – tette fel a kérdést egy látogató, és én is, mert roppant kíváncsi-fáncsi vagyok. 😀

Én eléggé elfogult vagyok tale-ekkel kapcsolatban, bármelyiket szívesen olvasom, de persze vannak, amik nagyobb hatással vannak rám a többinél. Mikor megismertem a sims tale fogalmát, a Szappanbuborék a szerelem fogott meg igazán, mert nagyon szépen van illusztrálva, és a történet is karakterközpontú, együtt tudtam érezni a szereplőkkel. Másik kedvenc az Ezüst krónikák, ami megragadott a középkori környezettel, okosan felépített cselekménnyel és szellemes szövegével. A Küzdő lélek című történet is kedvenc, hasonló okból a Szappanbubihoz. És hát a lista itt még nem ér véget, de az oldal igen, úgyhogy ugorjunk. 🙂

 

Egy látogató kérdezi, hogy milyen érzés egy új oldalon folytatni a Sims Tales-en megkezdett munkát?

Egyelőre furcsa. Hiányzik a régi csapat, az együtt töltött, átötletelt éjszakák, a tapasztalataik, ami miatt érdemes volt velük megbeszélni minden új ötletet, és persze személyként is megkedveltem őket. Az elválás mindig rossz, akkor is, ha egy másik jó dolog kerül a helyére. Az új csapat pozitívuma, hogy mindenkiben friss még a lelkesedés, a TSZ-ek érdeklődők és kreatívak, ami remélem nagyon sokáig ki fog még tartani. Furcsa, hogy mi, akik később érkeztünk (kivéve Matt), veteránná váltunk. Az új oldal is még kiforratlan, és a kezelésében sem vagyunk olyan szabadok, mint a Weebly-n, sok mindent kell Carmilla vállára tennünk, amit korábban mi magunk is meg tudtunk csinálni (azok az undok kódok..) – ezen a problémán már dolgozunk, és hamarosan meg fog oldódni. Annak mindenesetre örülök, hogy kapunk nagyon pozitív visszajelzéseket, ez még jobban hajt minket, hogy minél több tartalommal töltsük meg az oldalt a látogatók számára.

 

Így a vége felé járva mi a véleményed a költözésről? Belevágnál még egyszer, tudva, hogy mi vár rád?

*sírva, asztalt csapkodva röhögő fej*

Igen, belevágnék, mert ha újra költöznünk kellene, már tudnám, mi vár ránk, nem ringatnám magam illúziókban, hogy minden elsőre fog sikerülni, vagy a tartalmak csak úgy pikk-pakk átteleportálnak az oldalra, úgyhogy már nem érhetnének kellemetlenségek.:) A Weebly-t ugyan mindenképp el kellett hagynunk, mert nagyon megbízhatatlanná vált – így ezt a mostani költözést leginkább a szükség diktálta – de ha pár hónappal ezelőtt tudom, hogy nyár közepén is lesznek még elmaradásaink, nem tudom, mennyire sikerült volna megőriznem optimizmusomat. Stresszes volt ez az időszak mindannyiunknak. Most már tapasztalt és bölcs “költözködő” lettem, egyszerűen csak a legrosszabbra számítanék mindenben, és csak kellemes meglepetések érhetnének.

 

Roppant diplomatikus a válasz, pedig első kézből tudom, hogy az új oldal sokáig a kialvatlan, kopasz, kézremegéses adminok gyűjtőhelye volt, bár mára már látszik a fény a hajhagymáink végén. 😀 Ám meg kell jegyezni azt is, hogy akadtak vicces, vagy legalábbis kevésbé idegőrlő időszakok a költözés alatt. Számodra mi volt a legemlékezetesebb? 😀

Ez egy rendkívül jól eltalált kép. 😀 Legkevésbé idegőrlő időszak? A tervezgetési fázis emlékeim szerint remekül ment, születtek a tervek egymás után a hupilila, csillámpónis dizájnról, nevetni viszont leginkább csak kínunkban nevettünk – illetve talán mindenki nevetett addig a teljes öt másodpercig, ameddig úgy tűnt, az ő verziója fog megvalósulni, aztán rohamléptekben váltottunk a következő variációra. Ennyi különböző ízlésű embert szerintem még senki nem látott egy rakáson. Különösen kiemelkedő pillanat most nem jut eszembe, de nagyon örülten minden apró diadalnak, ami megvalósult – amikor elkészült egy-egy részleg, megérkeztek az első regisztrálók, vagy éppen az első kedves szavak Interaktívra.

 

Megértelek, élénken élnek még bennem a színekről és az ikonokról – utólag vicces visszagondolni rájuk, de akkor…? 😀Matt&Thea: Hogyan viseltétek azt, hogy a régi csapatból már csak ti vagyok? Hogyan tudtátok magatokat túltenni rajta?

A régi csapatból igazából már csak Matt van, én másfél évvel a nyitás után kerültem a csapatba, Carmilla pedig utánam 9 hónappal. Persze azért így is rossz, hogy annyi munkatársunk itt hagyott minket szinte egyszerre, akiket pedig már a My Sims ideje óta ismerhettem. Szerencsére az nem nagyon merült fel bennünk, hogy mi is abbahagyjuk a szerkesztést. Megértem, hogy az ember egy idő után tovább szeretne lépni, az oldal is megy tovább, de egy korszak lezárult. Még szerencse, hogy itt maradt nekünk Matt emlékbe. 🙂

 

És mit szóltak a MySims szerkesztői az oldalhoz?:) – kérdezi egy látogató. 🙂

A nyitás előtt Galaxya sok sikert kívánt nekünk, és örült, hogy valahol tovább él a My Simsen felhalmozott tudás. Azóta kaptunk néhány kedves lájkot a MS szerkesztőktől, úgyhogy reméljük, nem bánták meg a belénk fektetett bizalmat. 🙂

Bizony ám. 🙂 Valaki nagyon szomorú, mert nem tudja, mi lett juhaszgagával. A segédszerkesztők közt szerepel, de sehol nem látni a nevét- 🙁 

Az úgy volt, hogy az új oldal sikeréért áldozatot mutattunk be az Őrzőnek, és hát gaga egyébként is szerette a stílusos befejezéseket.. De mivel ezt azért mégsem hozhatjuk nyilvánosságra az oldalon, a hivatalos verzió az, hogy a nyitásig gondolkodási időt kapott a segédszerkesztő csoport, van-e elég idejük és kedvük a korábbinál több kötelezettséget magukra vállalni, és folytatni munkájukat az SA-n. Hosszas fontolgatás után gaga és Oxeye a távozás mellett döntött. A „Rólunk” részt sajnos még nem volt időnk frissíteni.

 

Egy látogató kérdezi, hogy mit remélsz az új oldaltól?

Remélem sikerül egy egymás iránt érdeklődő, pörgős kis közösséget kialakítanunk. Ennek érdekében persze szeretnénk fejleszteni azokat a funkciókat, amik vonzóbbá tehetnek minket a látogatók számára. Szeretném, ha a sok-sok tale író és játékos felfedezné, hogy ez az ő oldaluk is, ahol megmutathatják magukat, publikálhatnak, kérdezhetnek, barátkozhatnak, mert ez az oldal értük van, nem pedig értünk, szerkesztőkért.

 

Milyennek szeretnéd látni az oldalt egy év múlva?

Egy év múlva remélem újabb szerkesztői felhívásunk jelentkezői közül fogunk szemezgetni, mert nem győzzük nyolcan a rengeteg munkát, amit a közösség által beküldött művek feltöltése jelent. Persze ez csak vágyálom, de abban biztos vagyok, hogy egy év múlva szebbek és jobbak leszünk – fogadunk? 🙂

 

Mennyiben nézed más szemmel szerkesztőként az oldalt és közösséget, mint látogatóként? – kérdezte valaki a kérdőívben. 🙂

Nekem ez már elég távoli múlt, de sokáig csak a háttérből figyeltem a Sims Tales mindennapjait, és egy pillanatra sem merült fel bennem, hogy valaki talán kíváncsi lenne a megnyilvánulásaimra, úgyhogy nem is akartam kilépni az árnyékból. Nem féltem a közösségtől, csak tényleg jelentéktelennek éreztem magam. Szerkesztőként nagyon hamar rájöttem, látogatóként csak a jéghegy csúcsa látszik, de a tartalmak megírása és a háttérmunka sok időt vesz igénybe, valamint maga a csapat is nehézkessé teszi olykor az előrelépést, mivel nincsenek közöttünk főnökök. Mindannyian a hobbinknak hódolunk, és jobb ez így, hogy a szabadidőnkben nem kell hierarchiába sorolódnunk, arra épp elég az élet többi területe. A döntések viszont lassabban születnek így, hiszen több véleményt kell meghallgatnunk, és a csapat bármely tagjának támadhatnak újító ötletei, nem pedig csupán fentről-lefele utasítások alapján dolgozunk. A közösséget pedig sokkal jobban szeretem, mint amikor még látogató voltam. 🙂

 

Szintén látogatói kérdésként érkezett, hogy kit tartasz a legjobbnak köztünk?

Milyen szempontból? Biztos vagyok benne, mindenki a legjobb valamiben közülünk.:) Trixy tudja a legprofibban lencsevégre kapni a jópasikat, Carmilla süti a legfinomabb fánkot és gyümölcskenyeret, Matt kertjében a legzöldebb a fű, Ruby-nak a legszebb a szinkronhangja, és TimMac tud a legtovább beszélni egy levegővel. Liza és Kiss Kiss szuperképességeire sajnos még nem volt időm rájönni, mert jó ideje túlélőtáborban vannak. Én pedig talán a legdiplomatikusabb vagyok.:D Persze a kérdés valószínűleg nem erre irányult, de ha akarnék, sem tudnék kiemelni közülünk valakit. Egyelőre az oldal három alappilléren áll, amelyek mind más-más területeket egyensúlyoznak, de ha az egyik is meginogna, bajban lenne az oldal. Mindannyiunknak vannak hiányosságai és erősségei, és együtt alkotunk jó csapatot.

 

Úúú, fánksütés és gyümölcskenyér, ez én vagyok. 😀 Jött egy másik kérdés is, ami kicsit ehhez kapcsolódik, és tudom, hogy a csapat felét jól megdolgoztatta a megválaszolása: Ha a szerkesztők rajzfilm-/könyv-/filmszereplők lennének, melyik szerkesztőt kivel azonosítanád? Fotómontázst is készíthetsz:D

Húha, ez nehéz kérdés. Bellatrixy-ről Derű jut eszembe az Agymanókból, nem csak azért, mert kék a haja.:) Carmillához Judy Hopps (Zootropolis) lenne testhezálló, bár erős volt a kísértés, hogy Szenillát válasszam.:P Kiss Kiss szerintem Nemo, Liza pedig Boo (Szörny Rt.) szerepét kapná, mert ifjak, cukik, és ha időnként fel is bukkannak, azért sokat kell őket keresni.:D Matt természetesen Woody lenne a Toys Storyból, egyszerűen.. abszolút. Ruby-ról Belle jut eszembe a Szépség és a Szörnyetegből, TimMac esetében pedig talán Mike Wazowskira (Szörny Rt.) tenném a voksom.:D  Én pedig minden valószínűség szerint Chet lennék a Turbóból..

 

:DDDD Jó, elismerem, Judy és Szenilla is abszolút megfelel. 😀 De azért örülök, hogy a Zootropolisból nem Bogo felügyelő vagy Karmanagy jutott eszedbe először. XD Szintén valaki más érdeklődik, hogy mi a legrosszabb tulajdonságod, ami hatással van az oldalon végzett munkádra? És melyek a legjobbak?

Legrosszabb tulajdonságom talán a szőrszálhasogatás. Egy-egy ötlet vagy javaslat megvizsgálásakor minden létező ellenérvet felsorakoztatok ellene, még akkor is, ha amúgy tetszik, csak hogy nehogy fejest ugorjunk az ismeretlenbe. Valószínűleg azzal a tulajdonságommal is nehéz lehet együttélni, hogy szeretem, ha a dolgok menetrend szerint mennek, különben gyors átmeneteket tudok produkálni a tűzokádó sárkány és a hisztis liba között. Jó tulajdonságaim pedig pont ugyanezek. 😀

 

Az is biztos azonban, hogy te vagy az egyik legaktívabb szerkesztő, aki igyekszik leginkább kézben tartani a dolgokat. Ez rengeteg munkával jár – szakítasz mellette időt azért a játékra is?

Ritkán, de sikerül. Most nagyon bevonzott a Sims 4 a tipegőkkel és Parenthood kiegészítővel, hamarosan visszont visszatérek a jól bevált 3-hoz is. Ha pedig átmenetileg megunom a Sims-t, akad más játék a tarsolyomban, bár mostanában nem kellett panaszkodnom a túl sok szabadidő miatt. Nagyon várom viszont a Sims 4 állatos kiegészítőjét, próbálok optimista lenni, hátha lesz benne birkanyáj a lovak helyett. 😀

 

Kezet foghatunk, bár én vadállatokat szeretnék végre a játékomba – a medvére átszínezett kutyák azért nem az igaziak, valljuk be, bármennyire aranyosak is. 😀 Tehát azért a Sims 3-at sem áll szándékodban elhanyagolni a 4 ellenében? És esetleg várhatunk hamarosan egy nem egészen “hétköznapi történet”-et? 🙂 Milyen terveid vannak az írással kapcsolatban a közeljövőben? 🙂

Ó, hát a vadállatokról én már álmodni sem merek! Természetesen nem hanyagolom a Sims 3-at, és a nem egészen “hétköznapi történet” befejezése is szerepel még a terveim között, de sajnos nem sokat haladtam vele mostanában. Szerettem volna idén júliusra publikálni, de sok mindennel nem számoltam, ami azóta történt. Szerencsére nálam az idő múlásával egy történet csak kiforrottabbá válik, szóval ha végre elkészül, talán izgalmasabb lesz egy kicsit az eredeti terveknél, és a klisék számát is igyekeztem megnyírbálni, szóval remélem, ha végre kikerül a kezemből, az olvasók úgy érzik majd, érdemes volt rá várni.

 

Ebben én látatlanul is egészen biztos vagyok. 🙂 Most a válaszodat olvasva több kérdés is felmerült bennem, és az egyik nem hagy nyugodni: készítettél már olyan karaktert a játékodban, aki idővel a szívedhez nőtt, és többször is játszottál, vagy éppen forgattál vele?

Ha új játékba kezdek, általában új karaktereket készítek, szóval még nem fordult elő velem, hogy újrahasznosítottam volna egy karaktert. A Sims 2 idejében viszont az első háztartásom nagyon a szívemhez nőtt, felneveltem két fiút és egy lányt, végigjátszottam az életüket a leghosszabb időtartamra állítva, és közben még ambróziát is etettem velük.. Az utolsó, aki életben maradt, már nagyon magányos volt, így hozzáköltöztettem egy gyerekét, hogy újra legyen családja – nagyon cuki volt, ahogy a kisfiú mindig rohant az apja elé, mikor hazaérkezett a munkából.:) Aztán elfeledtem őket, mert jött a Sims 3. Remélem azóta is boldogan élnek valahol a Sims dimenzióban.. A “szép”, egyedi tartalommal felruházott karaktereimet viszont nem használom játékra, mert egy negyvenhattagú háztartásnál ez erősen lassítaná a gépemet. 🙁

 

Ezek szerint maximálisan kiaknázod a játék lehetőségeit? 😀 Elég csak a legutóbbi kémkedődre gondolnom, hogy tudjam, nagyon különleges, egyedi és emlékezetes karaktereket készítesz. Szeretsz elbíbelődni velük a családszerkesztőben? Körülbelül mennyi idő alatt készül el nálad egy sim? 🙂

Igen, egy erőmű is kevés lenne.:) (Biztos, hogy nem vagyok ezzel egyedül.) Nagyon szeretek karakterekkel bíbelődni, és mondhatom azt, a munkám soha nem ér véget.. Az aktuális történethez megalkotott simek hónapok alatt nyerték el a végső formájukat. Szeretem, ha a lehetőségekhez képest realisztikusan néznek ki, és ezt nem igazán könnyíti meg a Sims 3 gumibabaszerű grafikája. Ezen kívül azt sem szeretem, ha a simek hasonlóak egymáshoz, és csupán a rájuk aggatott haj vagy arcszőrzet különbözteti meg őket, hiszen az emberek között is ritkán találni két egyformát. Még a Hétköznapi Történet forgatása közben történt, hogy elvesztek az egyedi tartalmaim, és mikor beléptem a játékba, nem tudtam megkülönböztetni egymástól a négy női főszereplőt – ha már én is így vagyok vele, hogyan várhatnám az olvasóktól, hogy egyedinek és élőnek érezzék őket? Szóval igen, a karakterekre tényleg betegesen sok időt fordítok, és ez még csak a megjelenésük, a személyiség egy másik sarkalatos pont, amin jó sokáig el tudok szöszölni.

 

Ez, noha kitűnik, hogy mennyi időt és energiát igényel,  abszolút tiszteletreméltó! Örömmel tölt el, mikor arról olvasok, hogy valaki hozzám hasonlóan a Családszerkesztőben tölti el az ideje java részét. 🙂 Érkezett egy látogatói kérdés, miszerint játszani vagy inkább fotózni, építeni vagy egyéb mást szeretsz csinálni Sims-ben?

Ritkán támad kedvem játszani (bár mostanában rekordokat döntöttem), inkább simeket szépítgetek a története(i)mhez, amikor elindítom a Sims-t. Túlzás állítani, hogy szeretek fotózni, de ezzel töltöm a legtöbb időmet a játékban. Az építés viszont nagyon nem megy, általában letöltött tartalmakra szorulok, ha kell egy szép helyszín az illusztráláshoz.

 

És képes lennél lemondani az egyedi tartalmakról, modokról örökre? Kérdőíves kérdés. ^^

Nem hiszem.:( Nem is azért, mert nem tudom beérni a Sims eredeti grafikájával, én a játékmenetet befolyásoló modokat szeretem nagyon. Az EA szabályrendszere számomra merev, és nem hagy elég teret a meglepetéseknek. NRAAS vagy MCCC nélkül pl. el sem indítom a játékot.

 

És van-e kedvenc kiegészítőd? Ha igen, akkor melyik, és mivel fogott meg igazán?

Naná, hogy van.:) Én elsősorban a valósághű játékmenetet szeretem, tehát a természetfeletti lényeket általában kihagyom a játékból, nagy kedvenceim azonban a Sims 3-ból az Évszakok és a Nemzedékek. Ezek soha nem hiányozhatnak a gépemről. Ezeken kívül a Háziállatok és Előre a jövőbe örök sláger még a macskák és a robotok miatt, akik szintén állandó darabjai a háztartásomnak. Az első kettő nélkül egyszerűen csak sivár lenne a játék, a második kettő pedig – kinek ne hiányozna egy cuki szőrgombóc, vagy egy önjáró takarítógép az otthonából? Említettem már, ugye, hogy szeretem elkényeztetni a simjeimet? 😀

 

:DDD Abszolút jogos az érvelésed, megállja a helyét! Örülök, hogy kitértél a robotokra, valamint az Előre a jövőbe kiegészítőre, mert tisztában vagyok vele, hogy nagy sci-fi fan vagy. A legutóbbi kémkedőd is arra utalt, hogy hamarosan ilyen műfajú történetet (is) olvashatunk tőled. Mi az, ami miatt a sci-fi a szíved csücske lett? Illetve, csupán a játékban mennyire mész el ebbe az irányba? 🙂

Hú, a sci-fi még gyermekkori szerelem nálam, mindig nagyon nyitott voltam a tudomány felé, és a fantáziám is elég élénk volt, így talán nem is meglepő, hogy az én műfajom a tudományos-fantasy lett:D Gyerekkoromban eléggé könyvmoly voltam, apámnak pedig nagy könyvtára volt sci-fikből, tőle örököltem állandó kíváncsiságomat és tudásszomjamat. A sci-fiben az fog meg, hogy ellentétben pl. a rokonműfaj fantasy-vel, ami benne szerepel, akár valóság is lehetne, így sokkal félelmetesebb tud lenni bármely horrorfilmnél, vagy elgondolkodtatóbb bármely fantasy-nél. Szeretem én a fantasy-t is, de az csak mese, földhözragadt énem nem engedi, hogy teljesen azonosuljak a szereplők helyzetével, ha viszont valami gyenge tudományos alátámasztást kap a történet, máris kiszabadulhat az én fantáziám is a korlátok közül.:) Tudom, hogy a sci-fi paletta nagyon sivár, a legjobb sci-fi filmek is igazából csak a középkategóriát súrolják, és a könyvek is nagyon egyhangúak egy idő után (elég sokat olvastam), de szerintem ebben a műfajban is lehetne komolyabb műveket alkotni. Sajnos azonban nem túl trendi sci-fit írni, másra van igény olvasói részről, ezért a jobb írók is inkább más környezetben játszódó történetekkel rukkolnak elő, és nem is egyszerű műfaj, hiszen ritkán találkozik az írói véna és tudományos beállítottság egy személyben. Persze lehet, mindez csak önáltatás, és valójában azért írok sci-fit, mert ebből kell a legalacsonyabb elvárásoknak megfelelnem. 😛

A játékban egyébként addig megyek el, hogy néha a háztartásom fele simbotokból áll, az Előre a jövőbe kiegészítő küldetéseit viszont még nem játszottam végig. Soha nem volt még elég időm rá.

 

Ha sci-fi műfajban kellene elképzelned a Sims Addicts jövőjét, milyen lenne?

Lássuk csak, ha elképzelem az oldal jövőjét, virtuális valóságként jelenik meg előttem. A tag felcsatlakozik hozzánk, és egyből egy közösségi helyiségben találja magát, ahol szabadon járhat-kelhet, beszélgethet a többi SA látogatóval, párnacsatázhat, szörp-pongozhat, vagy amihez épp kedve szottyan.  Ha úgy dönt, épp nem közösségi életre vágyik, gondolatvezérléssel előhívja a menüt, és egy előadóteremben találja magát, ahol a SA szerkesztők hologramjai tartanak előadást a megtekinteni kívánt tippről, vagy Szerintem Szerdás véleményükről, vagy épp a legújabb gyűjtemény kollekcióit mutatják be a látogatóknak. Természetesen a tale-ek sem hiányozhatnának az oldalról, ezek hologram formában jelennének meg, mint anno a Star Trek holofedélzet, a játékos belehelyezkedhet a főszereplő bőrébe, és választhat, hogy az alap történetszálat szeretné végigélni, vagy pedig alternatív ágon indul el, a saját döntései alapján – persze ezeket a történeteket azért nehezebb lenne egy kicsit megírni.:) A tale karakterek pedig ugyancsak ott mászkálhatnának közöttünk a közösségi térben, természetesen kristállyal a fejük fölött, jelezve, hogy ők nem valós személyek, beszélgetni vagy barátkozni velük viszont ugyanúgy lehetne, mint bármely másik taggal. A virtuális térben bármi lehetséges.:) Remélem ezzel sikerült pár tagot meggyőznöm, hogy 2050-ben is érdemes lesz felnézni az oldalunkra! 😀

 

Egészen biztos. 😀 Egy látogatónk kérdezi ezzel kapcsolatban, hogy játék vagy írás közben a természetfeletti vagy reális élet felé billen a mércéd?

Reális élet. Időnként kedvet kapok a természetfeletti tartalmakhoz is, de alapvetően inkább dinasztiákat szeretek építeni hétköznapi simekből.

 

És vajon melyik simmel hoznád össze siménedet a játékban, és miért? Nagyon kíváncsi erre valaki. 😀

Nem szoktam élő embereket megalkotni a játékban, mert nem akarom, hogy rossz soruk legyen, vagy meghaljanak. Viszont ha már lett egy cuki Sims 4-es siménem, szívesen bemutatnám neki Paolo Roccát, aki a fejlécünkön is szerepel. 😉

 

Mi lenne számodra az igazi “Álomállás”?

Szeretnék lottómilliomos lenni! De komolyra fordítva a szót, macskatenyésztő lennék nagyon szívesen, a világ legfantasztikusabb melója lehet! Mellékállásban pedig mindig is érdekelt a régészet, geoinformatika és újságírás, hozzácsapnék egyet.. Vagy akár író.. *.*

 

Fáradttá vagy éberré válsz, ha “Leszáll az éj?”

Ez nem is kérdés, nálam általában hajnali 4-kor van este 10.

 

Mit gondolsz az új Sims játékos “Nemzedékekről”?

Sajnálom, hogy úgy tűnik, egyre kevesebben vannak. A Sims 4 már nem jelent meg magyar nyelven, így alapból szűkebb körhöz jutott el a játék, és nem is olyan tartalmas még, mint az elődei, a Sims 3 játékosok pedig már inkább csökkennek, mint gyarapodnának. Remélem sokan fogják úgy érezni az oldalt olvasva, akad azért így is elég felfedeznivaló a Simsben. 🙂

 

Mi számodra az ideális “Házi kedvenc”?

Valószínűleg nagy titokról lebbentem le a fátylat a vallomásommal: macska. Bármilyen színben vagy méretben. Szeretem, hogy viszonylag önállóak, cukik, és a közhiedelemmel ellentétben nagyon tudnak ragaszkodni a gazdájukhoz. Cicán kívül leginkább kistestű madaraknak (mint pl. pinty) és mókusoknak van helye a szívemben, hüllőket vagy rovarokat viszont semmiképp sem tartanék.

 

Rád is “Vár a színpad”, vagy inkább a háttérben maradsz?

Szeretem, ha hasznos a munkám, és elismerik, de a hétköznapi életben nem vagyok reflektorfényre vágyó típus. Azt sem szeretem viszont, ha szürke verébnek tűnök mások mellett, holott nem vagyok rosszabb a többinél, az arany középutat megtalálni viszont nehéz. A legjobban egymást segítő, nem versengő társaságban érzem magam, ahol mindenkinek jut elég szerep a színpadon és a függöny mögött is.

 

Szerinted a valóságban is léteznek “Természetfeletti erők”?

Hiszek abban, hogy minden megmagyarázható tudományosan, legfeljebb még nincs elég információnk a jelenségről. A szellemek, vámpírok és hasonlók azért elég meredeken hangzanak, de mi nagyjából egy bolha szemszögéből vizsgálhatjuk az univerzumot, soha nem fogjuk teljesen megismerni. Létezhetnek alternatív valóságok, földönkívüli intelligencia, különleges képességekkel bíró emberek, én nyitott vagyok mindenre, de csak akkor hiszem, ha látom. Remélem, létezik Középfölde és a Roxfort is. 🙂

 

“Évszakok” tekintetében melyik a kedvenced?

Egyedül a nyarat nem szeretem. A tél hosszú ideig tartotta magát a trónon, mert szép, és akkor van Karácsony, de a tavaszt is nagyon szeretem a sok virággal, langyos idővel, az őszt pedig a színes levelek, őszi esők és illatok miatt. Csak az aszfaltba ragadós forróság, no az maga a pokol.

 

Az “Egyetemi évek” még rád várnak, vagy már túl vagy rajtuk?

Túl is vagyok, és nem is, tanulok is, és nem is. 🙂

 

Mit vinnél magaddal egy lakatlan szigetre, ami teljes mértékben úgy néz ki, mint a “Szigetvilág” városa?

Internetet és két macskát.

 

“Előre a jövőbe!” – Mit üzennél 10 évvel későbbi énednek?

„Hogy ityeg, vén szatyor?” Más ötletem sajnos nincs, bezzeg, ha a 10 évvel fiatalabb énemmel beszélhetnék!

 

Ha te terveznéd a “The Sims 3 – A Világ Körül” kiegészítő utódját, milyen világokat és koncepciót tennél bele? – idézem a kérdőívből. 😀

Biztosan szerepelne benne Norvégia, vagy valamilyen Skandináv ország, szép fjordokkal, havas tájjal. Lenne benne egy ausztrál vagy afrikai nemzeti park, tele vadállatokkal. Írországot is nehezen hagynám ki belőle, kelta romokkal és legelésző nyájakkal. És persze maradnának a küldetések, azokat szeretem. 🙂

 

Utolsó, levezető kérdésként pedig: Előre a jövőbe! Mit mondanál az elkövetkező idők simmereinek, miért simsezzenek? Miben nyújt többet ez a játék, mint mások?

A Sims egy alternatív valóság, és ki ne szeretne néha elszakadni a szürke hétköznapoktól, hogy egy kicsit valaki más bőrébe bújjon? De ha életünk éppen nem szürke és hétköznapi, akkor is motoszkálhat a „mi lett volna, ha” kérdés a fejünkben, amire a játék választ adhat – vagy akár átélhetünk benne olyan eseményeket, amelyek a valóságban soha nem fognak bekövetkezni, hiába is szeretnénk egy zombi apokalipszis közepébe csöppenni. Ha mindez nem lenne elég, itt az a rengeteg simmer, aki miatt érdemes egy Simses közösséghez tartozni! Komolyra fordítva a szót viszont a Sims olyan játék, aminek mindig meglesz a közönsége, így ha a csalogatóm nem állja meg a helyét, a jövő simmerei akkor is rá fognak találni, kezükbe veszik a szálakat, amivel a kis simeket irányítják – hogy aztán sátáni kacajjal eltüntessék a létrát a medencéből. 🙂

 

:DDD Köszönöm szépen, Thea, hogy megjelentél ezen az interjún. 😀 – mondta Carmilla megkésve, mikor Thea már kilottyant a csészéből. 🙁

 

Faggatózott: Carmilla és a látogatók