Interjú Nitával – Ezüst krónikák

Honnan jött az Ezüst Krónikák alaptörténetének ötlete, mi ihletett meg?
A legfőbb ihletforrásom maga a Sims Medieval volt. Az egész világot, vallásrendszert, karaktereket, és sok egyéb apróságot egy az egyben – vagy kisebb módosításokkal – átvettem a játékból. Emellett nagyon sok ötletet merítettem a Szulejmán című sorozatból és a régi kedvenc rajzfilmsorozatomból, a Sailor Moonból is.

Ezek szerint elmondható rólad, hogy szereted a szappanoperákat és animéket? Vagy csak ezek állnak különösen közel a szívedhez? Milyen témában szeretsz leginkább filmeket nézni, olvasni?
Azt hiszem, lebuktam. 🙂 Igen, szeretem az animéket, bár inkább a „régi klasszikusok” felé húz a szívem, a mostaniakat inkább csak hallomásból ismerem. A szappanoperákat sem vetem meg (annyira…), némelyikben kifejezetten érdekes fordulatok és helyzetek fordulnak elő, bár nagy dózisban valóban fárasztóvá válhat Máricsúj vinnyogása. Mindenesetre a romantikus történeteket mindig is nagyon szerettem, számomra szerelmi szál nélkül – akkor is, ha nem ez a leghangsúlyosabb benne – nem lehet igazán teljes egy történet. Nagyon kedvelem emellett a kaland, a fantasy és a történelmi/kosztümös történeteket, de úgy érzem, bármilyen műfajban találnék olyan alkotást, amely kedvemre való. 🙂 A műfajnál fontosabbnak érzem az izgalmas cselekményt és az érdekes karaktereket.

Picture
Mennyi ideig dolgoztál a történeten? Volt olyan időszak, mikor úgy érezted, feladod? Mi tartotta benned a lelket?
Több mint két évig. Már annyira a feledés homályába vész, hogy nehéz felidéznem, hogyan és mikor is kezdődött pontosan. Ami biztos, hogy a My Sims utolsó karácsonya körül osztottam meg először pár képet és pár rövid részletet az oldal fórumán. De előtte, nyáron már tervezgettem a történetet és a szereplőket. Több nagyobb kihagyás is volt a munka során, főleg, amikor a szakdolgozat című, lényegesebben unalmasabb irományon dolgoztam. De ebben az időszakban is sokat körmöltem a kis füzetkémbe a Budapest–Szeged InterCity járatain. Több mélypont is volt, és sokszor éreztem úgy, hogy feladom (egyszer a My Sims bezárása idején, és egyszer a 15. rész írása körül). A lelket pedig nem „valami”, hanem „valaki” tartotta bennem, ez a személy pedig az én legdrágább lektorom és jó barátnőm, Lexy. Nélküle biztos, hogy nem sikerült volna 🙂 A legnehezebb pillanatokban rá mindig számíthattam, amit soha nem felejtek el neki. De rengeteget köszönhetek Sookie-nak és DeeDee-nek is, ők is mellettem álltak és segítettek.

A kitartásotok meghozta a gyümölcsét, hiszen az év legjobbjává választották a történetet.:) Lexyvel, Sookie-val és DeeDee-vel korábban ismerkedtetek meg, vagy az Ezüst Króniák kapcsán találtatok egymásra?
Meg a Kísértő múlt kapcsán, de igen, a Sims Tales világ hozott minket össze 🙂 Nem sokkal azután, hogy elhintettem a Sims Tales fórumán az első morzsákat, kaptam Lexytől egy privát üzenetet. Utána még egyet, egyszer aztán a tárhely hiánya miatt áttértünk a Facebookra. Innentől nem volt megállás, napi sok-sok órát cseteltünk, osztottunk meg egymással részleteket és képeket a készülő tale-jeinkből, támogattuk és biztattuk egymást. Végül kölcsönösen felkértük egymást lektornak. Legnagyobb örömömre később a hatalmasnak tűnő földrajzi távolságot is sikerült áthidalnunk, és személyes találkozás(ok)ra is sor került. És végül a naptáras projekt után összefogtunk Sookie-val és DeeDee-vel is, és úgy érzem, azóta is remek csapat vagyunk.

Picture
Reméljük még nagyon sok hasonló barátság fog szövődni a Sims Tales berkein belül! Voltak korábban olyan tale ötleteid, amelyek nem jutottak el a megjelenésig?
Egyre nagyon emlékszem. Annak a főszereplője egy szerencsétlen, félénk, fiatal újságíró lett volna, aki visszahúzódó természete miatt csak álnéven meri beadni könyvét egy kiadóhoz, ám végül a műve hatalmas sikert arat. Szegény kétségbeesetten küzd, hogy ne derüljön ki a „híres író”kiléte, de számtalan akadályt gördít elé irigy kolléganője (aki később rájön a titokra), egy magát az írónak kiadó imposztor, és egy örökségül kapott, pokoli természetű macska. Egy másik történet – nem kifejezetten tale-ötletként született –egy sci-fi lett volna, amelyben egy távoli bolygón élő, humanoid civilizáció egyik önfejű tagja élhető bolygót keresne népe számára a pusztulásra készülő napjuk elől, majd társával felkerekednek, és egy kisebb baleset okán Földünkön kötnének ki, amelyet alkalmasnak ítélnek a meghódítására, ám egy „apró” gubanc miatt kiderül, miért is nem olyan jó ötlet ez.

Nem is tudom, melyikre lennék jobban kíváncsi:D Miért vetetted el őket?
Az írós-macskásat leginkább azért, mert megijedtem a Sims 3-as bőség zavarától. Valamint visszanéztem a főszereplőről készült képet, és majdnem rémálmaim lettek tőle – a CAS sajnos nem az én terepem. Úgyhogy sima játszós sim maradt. De ha nem szerzem be a Medievalt, és nem száll meg az Ezüst krónikák ötlete és söpör el minden mást, akkor lehet, hogy ez a tale megvalósult volna. A másik… nos, beszámoltam róla Sookie-nak, ő nagyon biztat, hogy valósítsam meg. Ha egyszer nem riaszt el a Sims 3-tól a sok lehetőség és a 12-es hibakód (amely egyébként elcsalogatott a My Simsre és a tale-ek világába), és teljesen elengedem lélekben az Ezüst krónikákat, talán megvalósul az egyik, vagy akár mindkettő. De ez nem mostanában lesz.

Picture
Mi volt a történet alkotásának folyamata? Vázlatból dolgoztál? A képeket vagy a szöveget készítetted el először? Az írás vagy az illusztrálás áll hozzád közelebb?
Igen, ha nem lett volna vázlatom, szét is esett volna az egész. Egy kész szerkezetre mindig könnyebb építeni. Az lett volna ideális, ha egy már tisztázott szöveghez kell képeket készíteni, de sajnos kénytelen voltam párhuzamosan dolgozni. Amíg csak hétvégén jutottam olyan géphez, amelyen szép grafikával futott a játék, kihasználtam ezeket a napokat a forgatásra, hét közben pedig a szöveget írtam és csiszolgattam. Az viszont nagyon ritkán esett meg, hogy szöveg nélkül képeket készítsek, talán egy-két jelenetnél, amelyet egyébként mozifilmként pörögve láttam magam előtt. Egyértelműen közelebb áll hozzám az írás, de bizonyos jeleneteknél a forgatást is nagyon élveztem.

Mennyiben változott az eltelt idő során az alaptörténet? Van olyan dolog, amit még bele akartál rakni, de végül nem került bele?
Kénytelen voltam ezt-azt szelektálni, így is az egyik leghosszabb történet lett az oldalon. 🙂 Egy jakobán-peterán vallási ellentétes vonalat kellett feláldoznom – egy peterán papnő a Tredonyból Edward elől menekülő peteránokkal Isabella udvarában kért – és kapott – volna menedéket, Peter főpap legnagyobb bosszúságára. Később ez a támogatás fontos szerepet játszott volna Seraphim megtalálásában is. Valamint Isabella terhessége is korábban bekövetkezett volna, de Nerissa „jóvoltából” tragikus véget ért volna. Végül úgy döntöttem, ezekre a szálakra nem lesz szükség. A végkifejleten agyaltam még sokat, Christian és Rosaline élete is sokáig veszélyben forgott, de végül szükségem lett rájuk, így kegyelmet kaptak. 🙂

Picture
Sokunk örömére.:) Ha változtatnod kellene egyetlen dolgot a történeten, mi lenne az?
Jó kérdés, hiszen nehezen tudnék egyetlen dolgot úgy megváltoztatni, hogy az ne legyen hatással sok minden másra is, hiszen minden mindennel összefügg. Ha valamit muszáj lenne mondanom, akkor talán Eric jellemén egy kicsit jó lett volna még csiszolni.

Mennyire volt nehéz karaktereket alkotni Medieval-lel? Első próbálkozásra elnyerték végleges megjelenésüket, vagy sokat változtak az idők során?
Miután a save gombra rákattintottam, már nem nagyon alakítottam a simeken (bár talán nem ártott volna…), kivéve Edwardot, az ő kezdetleges verziójáról van is egy képem. A Medieval CAS-t elég jól kezelhetőnek érzem, a randomize funkció elég sokat segített. Mélyebben viszont csak akkor ástam bele magam a csúszkák világába, amikor a Kísértő múlt főszereplőit próbáltam megalkotni Medievalben.

Szerintem nagyon jól sikerültek a vendégkarakterek, és nagyon megleptétek velük az olvasókat! Hogyan jött egyébként a vendégszerepeltetés ötlete?
Sookie, akivel levelezésben álltunk akkoriban, kíváncsi volt, milyenek lennének mai öltözékben a szereplőim. Akkor még nem tudtam, hogyan lehet ruhákat konvertálni, így azt láttam az egyetlen megoldásnak, ha megalkotom a szereplőimet Sims 3-ban. Egy katasztrofális próbálkozásomat követően Lexy megszánt, és elkészítette nekem az egyik szereplőt, és le voltam nyűgözve az eredménytől. Ezután megalkotta nekem a többieket is, én pedig viszonozni akartam ezt a szívességet, így mindent beleadtam, hogy hálából megalkossam az ő karaktereit is Sims Medievalban. És ha már elkészültek, gondoltuk, jó móka lenne, ha szerepet is kapnának.

Picture
Mennyire volt nehéz ennyi eseményszálat összehangolni az írás során, és egyedi jellemmel felruháznod minden szereplőt?
Bevallom, néha magam is belegabalyodtam. Gyakran összekuszálódott a fejemben a pontos kronológia, ilyenkor többször át kellett gondolom fejben, mi mi után következik pontosan, és hogyan. A jellemek eléggé adták magukat; kezdetben pár alapvonásuk volt meg a fejemben (gonosz mostoha, hős lovag, gátlástalan király, ügyetlen kovács, hiú hercegnő, stb.), de írás közben folyamatosan csiszolódtak és alakultak.

Belevágnál még egyszer egy ennyi szereplőt megmozgató történet írásába?
Csak ha fizetnének érte. 🙂 Viccet félretéve, nem tudom, bele mernék-e vágni. De ha jönne az ihlet és az ötlet, és nem hagyna nyugodni, akkor biztosan megíratná magát velem.

Van különösebb oka, hogy Medieval-lel forgattad ezt a történetet? Úgy gondoltad, csak ezzel tudod megvalósítani, amit elképzeltél? Utólag visszagondolva a forgatásra, visszanézve a képeket, örülsz annak, hogy ezt a játékot választottad, vagy megbántad?
Mivel a történetet a Sims Medieval világa és hősei ihlették, itt készültek el a „kicsikéim”, ráadásul itt készen kaptam egy teljes középkori világot, adta magát, hogy ezzel a játékkal forgassak. Ráadásul ezzel a játékkal nem sok tale készült még se magyarul, se más nyelven, és meglehetősen rossz (volt) a híre mind játékélmény, mind forgatás szempontjából, s én úgy éreztem, szeretnék valami különlegeset alkotni, és bebizonyítani, hogy a Medievallel is készülhet igényes illusztráció és történet, és egy kicsit népszerűsíteni is szerettem volna ezt a számomra kedves játékot. A Sims 3 talán több lehetőséget nyújtott volna a pózokkal, helyszínekkel, állatokkal és évszakokkal, nagyon sok gyönyörű középkori egyedi tartalom láttán sajdult meg a szívem, és nem egyszer vertem a fejem a falba, hogy ezt vagy azt mennyivel jobban megoldhattam volna Sims 3-mal. Ennek ellenére úgy érzem, elégedett lehetek a végeredménnyel, a visszajelzésekből ítélve jó választás volt a Medieval. Főleg a lovak és lovas pózok hiánya a nagy szívfájdalmam, de szerencsére sok mindent – hajakat, ruhákat, ékszereket, pózokat, őszi és téli tájat, normális kamerát – sikerült már belevarázsolni Medievalbe, ebben nagyon sokat köszönhetek DeeDee-nek.

Picture
Milyen helyszínt mivé alakítottál? Melyik épületeket használtad fel?
Minden épületet, sőt szinte minden helyiséget használtam, akár többször is. A legnagyobb változtatáson a palota konyhája, a lovagtorony és a peterán kolostor folyosója esett át, ezeket börtöncellává alakítottam. Emellett a kémtorony felső szintjéből boszorkánytanyát hoztam létre, amelyet eredetileg a varázslótoronyban akartam berendezni, de ott túl szűkös volt a hely, így ott a visszaemlékezős részek toronyszobáját alakítottam ki. Ezeken kívül szinte minden épületet rendeltetésszerűen használtam. (Például a palotabeli szobák a palotában kaptak helyet, Ben szobáját a kovácsműhely épületében rendeztem be, stb.)

Játszani is szerettél/szeretsz a Medieval-lel?
Nagyon szerettem játszani is, csomó ötletet nyertem innen. Akadt pár vicces véletlen is a játék során.

Milyen vicces véletlenekről és ötletekre gondoltál?:)
Ami az ötleteket illeti, a War Games című küldetés adta a lovagi torna ötletét. Fair Maiden Joline karaktere annyira megtetszett, hogy egy az egyben szerződtettem is egy szerepre. 🙂 Vicces – vagy kevésbé vicces véletlen volt például, hogy játék közben Marion egyszer terhes lett Erictől, de egy fura bug miatt képtelen volt megszülni a babát. (Pedig ekkorra már régen tudtam, mi lesz Marion sorsa.). Egy másik vicces helyzet akkor alakult ki, amikor egy küldetésben Isabellának tűzálló folyadékra lett szüksége, amelyet végül nem másnak kellett elkészítenie, mint…Chrisnek. Azon pedig már szinte meg sem ütköztem, amikor Eric egy küldetésben egy Eric nevű királyról olvasott, vagy meg kellett küzdenie egy titokzatos fekete lovaggal, akinek a játék a Christian nevet volt képes generálni.

Picture
Folytattál háttértanulmányokat az adott korral kapcsolatban?
Őszintén szólva, nem, és örülök, hogy a történelem kedvelői nem szedték ízekre emiatt a tale-t. Kifejezetten nem volt célom a történelmi hitelesség, főleg, mivel egy fantasy középkori világban játszódik a történet. Ezért is használom inkább az ál-középkori műfajmegjelölést. Az egyetlen, ami valós tényeken alapul, az az ezüst baktériumölő hatása. Úgy tudom, sok régi uralkodót azért kerültek el bizonyos fertőzések, mert ezüstkehelyből ittak.

Olvasgattál segédleteket az íráshoz, hogy kifejezőbbé próbáld tenni a szöveget?
Olvasgattam korábban pár segédletet, de azok inkább a karakterábrázolással kapcsolatosak.

Mi okozott nagyobb nehézséget, a drámai vagy a vicces jelenetek írása?
Egyértelműen a drámai jeleneteké, és úgy érzem, ezeket sokkal hatásosabban és jobban meg lehetett volna oldani, többszöri átírásra sem vagyok velük elégedett. A vicces jelenetek, szituációk, szövegek viszont szinte maguktól jöttek.

A kezdetektől kezdve azt a sorsot szántad a szereplőket, ahogyan a fináléban végezték?
Igen, mivel az egyik első jelenet, amely lepörgött előttem a történetből, az az Edward és Isabella nászéjszakája utáni jelenet, valamint az epilógus keserédes viszontlátása is az elsők között volt meg. Úgyhogy innen kellett visszafelé építkeznem.

Van-e olyan szereplő, aki különösen a szívedhez nőtt?
Sokan tekintünk gyermekeinkként a szereplőinkre, és egy anyának ugyanannyira illene szeretnie minden gyermekét. Én viszont gonosz mostoha vagyok, mert megvannak a magam kis kedvencei. Christian Hale minden patkánysága ellenére a szívem csücske, mellette még Isabella áll hozzám különösen közel.

Picture
Mintáztál valakit élő személyről?
Mintáztam bizony. Ha még rémlik Ludwig herceg, Edward nagybátyja, na őt egy valós személy ihlette, az egyik olyan tanárom, aki igencsak megkeserítette az egyetemi éveimet. Az illető tanár neve szintén Ludwig, és ugyanúgy vöröses hajú.

Hogyan támadt az ötlet, hogy ő legyen a minta?
A záróvizsgámon hasonlóan éreztem magam, mint a fiatal Edward a börtönben, a kivégzésére várva.

Elegáns módja a visszavágásnak.:) Merítettél-e bármilyen ismert filmes/írott negatív szereplő jelleméből, amikor megformáltad Nerissát és Edwardot? Számítottál azokra a reakciókra, amelyeket az olvasókból kiváltottak?
Nerissa abszolút Hófehérke mostohája egy kicsit továbbgondolva, csak nem olyan szép. 🙂 Edwardot főleg a Walesi bárdok Edward királya ihlette (nem véletlenül nem szívleli őt a zenészlány Lys). Szinte biztos voltam benne, hogy Nerissát mindenki közelebbi kapcsolatban akarja majd látni Griseldával úgy pár sor után, Edwardot pedig úgy gondoltam, vagyis inkább reméltem, hogy kedvelni fogják, hiszen sokan szeretik a rosszfiúkat.

Chrisről például mit gondoltál, ha már ő volt az egyik kedvenced?
Róla nem gondoltam volna, hogy ennyire megkedvelik, ez nagyon kellemes meglepetésként ért. Nem éreztem őt tipikus „közönségkedvenc” típusú karakternek. Inkább arra számítottam, hogy esetleg később alakul ki iránta némi szimpátia, együttérzés.

Picture
A végén, amikor Edwardnak választania kellett a felesége és az ikrek között, te mit választottál volna a helyében, és miért? Illetve a te általad megálmodott Edward mit választott volna?
Igen, ez a rész egy kicsit homályosra sikerült, szándékosan. Úgy tudom, az orvosi protokoll ilyen helyzetben az anya életét menti, de itt egy kicsit összetettebb volt a helyzet… mindenesetre én biztosan megkérdeztem volna az anyát, és figyelembe vettem volna a kérését, ha még öntudatánál van. Edward szerintem képes lett (volna) végül „józan” (?) szempontok alapján mérlegelni és dönteni.

Ben és Lys történetének vége függőben maradt, az olvasóra bíztad a döntést. A te fejedben hogyan folytatódott tovább az életük?
Én nehezen tudom elképzelni Benről, hogy ne adott volna még egy esélyt. Én abszolút el tudom számukra képzelni a boldogan éltek típusú befejezést.

Az Ezüst krónikáknak lesz folytatása? Szerinted melyik karaktere(i)d további sorsáról hallanának legszívesebben a rajongók, és te kiről írnál legszívesebben, ha folytatnád a krónikát?
Erre egyelőre nem tudok biztosat mondani. A történetet én teljesen le akartam zárni az epilógussal, mégis, tudatosan vagy sem, de sok elvarratlanul hagyott szál maradt végül, amelyeket nem tudtam méltóképp lezárni. Volt pár kósza ötletem egy második évadra, de valahogy egyik sem az igazi. Viszont lehet, hogy valamilyen formában választ tudok adni a nyitva maradt kérdésekre. Ha nem is konkrét folytatásként (második évadként), akkor egy pár részes (mini) tale formájában. Aki szemfüles, az észrevehetett bizonyos árulkodó jeleket, hogy valami talán készül. Szerintem Chris, Rosaline vagy a kis hercegek sorsa érdekelné leginkább az olvasókat. Én legszívesebben Chrisről írnék, nem véletlenül volt ő a kedvencem, és úgy érzem, volna is benne potenciál.

Picture
Az Ezüst Krónikák folytatásától függetlenül fogsz még történetet írni? (Akár tale-t, akár mini tale-t, akár egypercest.) Van ihleted új történethez?
Meglátjuk. 🙂 Ha lesz bármi hír, támadok a fórumon részletekkel vagy képekkel. Az Ezüst krónikák elég sok kreatív energiámat elszívta, szóval egyelőre teljesen új történeten nem gondolkodom – esetleg a korábban kukázott ötleteimhez találok vissza, vagy megpróbálkozom az előbb említett mini tale-lel – de ha netán jönne ihlet, akkor jön, és borít mindent.

Ha megint írnál, mivel forgatnál? Lesznek még Medieval-os történeteid?
Ez a történettől függ. A Sims Medievalt már ismerem nagyjából, szóval szívesen dolgoznék vele, de ha modern történethez támadna ihletem, akkor biztos, hogy a Sims 3-ra esne a választásom.

Melyik Sims játékhoz nyúlsz egyébként, amikor játszani támad kedved? Vagy már csak forgatásra használod a játékokat?
Játszani sajnos már nemigen szoktam, de ha mégis ahhoz támadna kedvem, szerintem végigvinnék pár küldetést a Sims Medievallel. A Sims 3 teljes verziója sajnos szeret összeomlani, ami eléggé ront az élményen, a Sims 4-ben a CAS-nál tovább még nem jutottam. Egy eredeti Sims 2 Krónikák csomag is vár szomorúan telepítésre és játékra polcomon, már vagy egy éve. Azt nagyon szívesen végigjátszanám, de valahogy mindig hátracsúszik a fontossági sorrendben.

Picture
Melyik elnyert díjra vagy a legbüszkébb? Számítottál ekkora népszerűségre?
A legjobb fogalmazás díjra fájt a fogam leginkább, így már akkor nagyon boldog voltam, amikor azt megkaptam. A legjobb tale-ről álmodni sem mertem, az olvasottsági statisztikák és a kritikák száma alapján egyáltalán nem éreztem magam esélyesnek. Amikor meghallottam a végeredményt, azt hittem, rosszul hallok, vagy a videó hibás. Azt hiszem, erre a díjra lehetek a legbüszkébb. Nagyon hálás vagyok az olvasóknak, amiért méltónak találták a történetet ezekre a díjakra, és megszavazták őket, nagyon jólesik.

Mint a 2015-ös legjobb tale díj nyertese, milyen tanácsokkal látnád el azokat az írókat, akik most fognak bele első történetük írásába?
Talán a legfontosabb tanácsom az lenne, hogy ne adják fel, bármilyen nehéz is néha. A műfaj és a játék kiválasztásánál hallgassanak a megérzéseikre, még ha őrültségnek tűnik is egy-két ötlet, érdemes belevágni. Ismerjék ki minél inkább a játékot, amellyel forgatni szeretnének, kísérletezgessenek vele bátran. Tanulmányozzák a többi tale-t, hiszen abból is rengeteget lehet tanulni. Egy tale készítése nagyon sok munkával jár, és nagyon lassan készül el, sokszor lassabban, mint az ember gondolná – hónapok, évek alatt –, így rengeteg türelem kell hozzá. Csak olyan tale-be érdemes belevágni, amit tényleg szívesen csinál az ember, különben könnyen elveszik a motiváció. Valamint érdemes keresni egy lektort, mert hihetetlenül sokat jelent, ha valaki segít, figyel, és támogat már az alkotás kezdetétől fogva, és akár egy barátra is szert tehetünk a személyében.

Akit faggattak: Nita90
Az Ezüst Krónikák című történet írója
Akik faggatóztak: Thea és a látogatók

Hozzászólás

Kérjük, jelentkezz be a hozzászóláshoz
  Feliratkozás  
Visszajelzés