Interjú Marcellóval (2016)

Elégedett vagy az STA eredményével? Szavaztál minden körben? Van kedvenc történeted, novellád?
Abszolút meg vagyok elégedve az STA végeredményével, bár megmondom őszintén, nem szavaztam minden körben az igencsak súlyos elmaradásaim miatt (amiket még januárban igyekeztem pótolni, de azóta egyre kevesebb időm van ilyesmire). A kedvenc történetem a Jelzőfény: Végzet (de ezt úgy mondom, hogy nem olvastam az összes történetet), épp ezért egy picit sajnálom, hogy nem nyert meg több kategóriát, ettől függetlenül azonban egyik nyertestől sem sajnálom a díját, maximálisan megérdemli mindenki. 🙂

Van-e olyan tale, amit még nem olvastál el, de tervezed?
Az Ezüst Krónikák mindenképpen. Nagy szégyenem, hogy eddig kimaradt az életemből.

Van készülőben éppen történeted, novellád? Tervezel készíteni képregényt? Mit árulhatsz el róluk?
Ahogy nemrégiben a Csevegő Csütörtök keretén belül kiderült, készül egy hosszabb történetem, amelyről még konkrétan én sem tudok semmit. Nem tudom, hogy kisregény lesz-e, hogy regény lesz-e, vagy esetleg tale készül majd belőle (bár ennek kevés esélyét látom), viszont annyit elárulhatok, hogy egy ifjúsági-dráma-romantikus sztori alakult ki a fejemben, rengeteg emberi érzelemmel és a fiatalság kézzel nem fogható érzésével. Képregényt nem tervezek (maximum STO-t), de számtalan novella van a fejemben.

A szerkesztők közül az egyik legtermékenyebb vagy történetek terén. Az eddig megjelent műveid közül melyik áll legközelebb a szívedhez, és miért? Hogyan tekintesz rájuk ennyi év távlatából?
Ami a szívemhez legközelebb áll, az mindenképpen A bosszú ösvénye. Nagyon-nagyon fiatalon írtam, rengeteg hibája van, a sztorinak a felét szívem szerint le is tagadnám, de kétségkívül ehhez kötődöm a legjobban, hiszen annak idején 14 éves (!) koromban a barátaimmal még egy 20 perces kisfilmet is forgattunk belőle. Valóban nagyon a szívemhez nőtt, azonban ma már senkinek nem javasolnám, hogy olvassa el.

Picture

“Juhaszgagával nagyon bejött a közös munka, tehát ha még lesz novellám és más típusú sztorim,
​ amelynek az illusztrálását szívesen skippelném, mindenképpen őt keresném meg.”

Forgattál azóta mást is, vagy vannak ilyen terveid a jövőben?
Sajnos ilyen téren csak toporgok egy helyben. A filmkészítés és forgatókönyvírás még mindig izgatja a fantáziámat, sőt, egyik nyáron még sikerült egy kisebb stábot is összehoznom egy film erejére, de sajnos a strand és a bulik mámorító hívogatásának több “stábtag” sem tudott ellenállni, ezért “színészek” híján felfüggesztettük a projektet. Bármikor benne lennék egyébként egy film elkészítésében, ha lenne rá megfelelő mennyiségű ember. 🙂

Szerinted mi nem hiányozhat semmiképp egy jó történetből, és mi az, amit a legkönnyebb elrontani?
Mindenképpen a karakterek. Egy fordulatos, izgalmas történet mit sem ér jól kidolgozott jellemek nélkül – és ezt egyébként még a mai napig tanulom. Gyakran érzem úgy, hogy üresek és felszínesek a karaktereim.

Tudsz mondani olyan írót/rendezőt, akinek szerinted igazán jól megformált karakterei vannak?
Egy konkrét sorozatot tudnék mondani, amiben kiváló jellemek vannak összeválogatva, és az nem más, mint a Skins. A napokban még tweeteltem is róla, hogy mennyire gyakran eszembe jut, talán ez az a sorozat, ami a legjobban hatást gyakorolt rám, szó szerint megváltoztatta az életvitelemet, a benne szereplő karakterek pedig egyszerűen zseniálisak. Előbukkannak persze itt is a sablon- és kliséjellemek, de mindezt olyan szépen bontják ki, hogy minden egyes képkocájában magára ismer az ember. Minden szempontból zseniális, bár azt el kell ismerni, hogy rétegsorozat.

Tervezel a továbbiakban is kooprodukciókban dolgozni?
Juhaszgagával nagyon bejött a közös munka, tehát ha még lesz novellám és más típusú sztorim, amelynek az illusztrálását szívesen skippelném, mindenképpen őt keresném meg. Ettől függetlenül persze nem határolódom el attól sem, hogy mással együttműködve készítsek el egy rövidebb történetet akár. 🙂

Picture

“Egy történet írását én vagy élvezem, vagy nem, ez teljesen hangulatfüggő.
Ha olyanom van, akkor minden részét örömmel írom, azonban akad olyan is,
hogy legszívesebben egy gombnyomással törölném a gépről.”

Időhiány vagy kedv miatt bíztad másra az illusztrációt az “Apagyikos” c. novelládnál? Melyik részt élvezed legjobban egy történet írásában?
Inkább a kedv játszott közre, valamint az, hogy nem tudtam volna az elképzelésem szerint megvalósítani az illusztrálást. Juhaszgaga szerencsére nagyon kreatív, és egyedi módon látja a világot, ezért volt ő különösen jó választás az Apagyilkos illusztrálására. A Jake tette c. műve győzött meg leginkább, hogy hozzá kell fordulnom.
Egy történet írását én vagy élvezem, vagy nem, ez teljesen hangulatfüggő. Ha olyanom van, akkor minden részét örömmel írom, azonban akad olyan is, hogy legszívesebben egy gombnyomással törölném a gépről.

Miből merítesz ihletet?
Zenékből, könyvekből, filmekből, sorozatokból, de talán leginkább a való életből. Az Apagyilkost is egy velem megtörtént beszélgetés ihlette.

Az oldalra szánt műveken kívül is szoktál írni?
Eddig minden elkészült alkotásom megjelent az oldalon is, úgyhogy nem.

Saját elgondolás alapján írsz, vagy figyelembe veszel írástechnikai tippeket is?
Mindenképpen hallgatok mások tanácsaira, de leginkább a saját fejem után megyek. 🙂 Nem is igazán volt szerencsém konkrét írástechnikai tippek elolvasásához, leginkább Etti és Det volt a mentorom, ami az írást illeti.

Milyen más kedvenc tevékenységeid vannak még az oldalon kívül?
A sorozatnézés, de az minden mennyiségben, valamint a szabadidőm egy lényeges részét igyekszem a barátaimmal tölteni.

Ha más témában indítanál blogot, mi lenne az?
Egy sorozatos blog. Anno indítottam is, de elég hamar ráuntam. 🙂

Mennyire vagy megelégedve az oldallal 2 év távlatában? Elérte a kitűzött célt?
Azt hiszem büszkén mondhatom, hogy mi minden tőlünk telhetőt megtettünk. Gyakran végiggörgetem az oldalt, és (most pedig nem fényezni akarom magunkat, de tényleg) rádöbbenek, hogy mennyire igényesen van megszerkesztve az egész. A kitűzött célt szerintem messze túlszárnyalta, ami nyilvánvalóan az volt, hogy őrizzük meg a My Simsre már felkerült történeteket.

Picture

“…mi tényleg a látogatókért vagyunk: mindenről kikérjük a véleményeteket, mindig próbáljuk úgy alakítani a jövőt, hogy az mindenkinek megfelelő legyen. És pontosan ugyanez a gyengénk is.”

Milyen eredményre lennél igazán büszke?
Arra, ha sikerülne kicsit bővítenünk a látogatottságot – rendelkeznénk egy aktív olvasó-közönséggel, emiatt pedig lenne minimum 10-20 komment minden posztunk alatt. 🙂 De szép álom lenne!

Szerinted miben jobb az oldal a többi hasonlónál, és mi a gyengéje?
Szerintem abban jobb, hogy mi tényleg a látogatókért vagyunk: mindenről kikérjük a véleményeteket, mindig próbáljuk úgy alakítani a jövőt, hogy az mindenkinek megfelelő legyen. És pontosan ugyanez a gyengénk is.

Mennyire kaptok visszajelzéseket az oldalról, honnan tudjátok, jó-e amit csináltok?
Természetesen a kommentek alapján, ha pedig azok nem érkeznek, akkor általában úgy vesszük, hogy sikertelen projektbe fogtunk bele.

Ha alapjaiban változtathatnál meg valamit az oldalon, mi lenne az?
Törölném az állandó, napi rovatainkat, mert gyakran nagyon ötlethiányosak tudunk lenni. A Szemezgető Szerda általában a legnagyobb kihívás, éppen ezért olyan meglepő, hogy mostanában arra van a legtöbb ötletünk.

Ha az EA ajánlatot tenne az oldal megvételére, eladnád neki?
Persze, de csak akkor, ha továbbra is mi lehetnénk a szerkesztői. 🙂

Nana kiválása milyen változásokat hozott az oldal életébe? Előfordul, hogy kikéritek a véleményét, vagy a segítségét kéritek valamiben?
Én bízom benne, hogy a kilépéstől függetlenül Nana bármikor a segítségünkre sietne, ha úgy adódna a dolog, ezen felül pedig mindig örömmel tölt el, amikor meglátom a nevét a hozzászólások között. 🙂

Szívesen foglalkozol még az oldallal?
A posztírás részével általában (ha van időm) szívesen foglalkozom, mert ezt tényleg élvezem, viszont az egyéb dolgok, mint a történetek feltöltése, nem tartoznak a kedvenc időtöltéseim közé, de hát valakinek ezt is meg kell csinálnia, úgyhogy nem panaszkodom. 🙂

Melyik az a poszt-fajta, amit a legkevesebb lelkesedéssel írsz, és melyik a kedvenc?

A Hírhétfőt kedvelem a legkevésbé, mert az mindig egy steril sablon szerint zajlik. Le kell írnod, hogy mi történt az előző héten, néhány plusz hírrel megspékelve. Sokáig nem is akartam ilyet írni, de egyszer Ettiék rávettek, hogy próbálkozzak meg vele, emiatt pedig poénra vettem az egészet, és született belőle egy viszonylag szórakoztató Hírhétfő. A jutalmam pedig az volt, hogy a jövő hetit is én írhattam. 🙂
A kedvenc posztom a Kérdés Kedd és a Szemezgető Szerda, de utóbbi csak akkor, ha van hozzá jó témám (például a zeneválogatásokat nagyon szeretem).

Picture

“…nekem nagyon fontos a visszajelzés, nagyon el tudok keseredni,
​amikor úgy érzem, hogy csak magamnak gyártom a tartalmat.”

Ilyennek képzelted a szerkesztői munkát az oldal indulásakor? És az oldalt?
Nagyjából igen, bár azt nem gondoltam volna, hogy ennyi meló áll mögötte. 🙂 Persze nem panaszkodni szeretnék, mert a munka nagy része nem az én vállamon nyugszik, de még így is néha terhes tud lenni. Félreértés ne essék, ettől függetlenül szeretem csinálni! 🙂

Átlagosan mennyi időt vesz el az oldallal töltött munka egy héten?
Változó. STA idején talán a legtöbb, ott tényleg nagyon sok posztot kell írni. Meglehetősen ironikus, hogy mégis ezt az időszakot szeretem a legjobban.

Mi a fő szereped a csapatban? Hogyan oszlanak el a feladatok?
Gondolom már sok olvasónak feltűnt, hogy nálunk egyik rovat sem konkrétan állandó. Természetesen olyan kivételes esetek adódnak, hogy pl. a zenés szemezgetőt mindig én szoktam vinni, vagy a Facebook-Twitter-féle szórakozást pedig általában közösen Ettivel, de ezt leszámítva nincs olyan, hogy pl. a Hírhétfőt mindig Brigi írja, a Keddet pedig mindig Matt. Egy Facebookos csoporton belüli kis táblázatban jelöljük be, hogy melyik rovatra tartanánk igényt, ám ez természetesen változhat, pl. ha egy már lefoglalt rovatot szeretne valaki elvinni, dob gyorsan egy üzenetet a chatben, és ilyenkor megkezdődhet az üzletelés. 🙂

Mi volt eddig a legpozitívabb élményed az oldallal kapcsolatban?
Rengeteg szimpatikus embert megismertem rajta keresztül, valamint így, szerkesztőként a közös munka örömében is osztozhatok, ez pedig minden téren egy végtelenül hasznos feladat. 🙂

Tudsz negatívumot mondani?
Amikor drága szerkesztőtársaim lefoglalják a legjobb posztokat, és nekem nem marad semmi jó. 🙁

Nem érzitek úgy, hogy a napi posztok megírásán, és a részek feltöltésén kívül, aktívabbnak kellene lennetek az oldalon? Vagy szerintetek ennyiben nagyjából ki is merül a feladatotok?
Ez egy meglehetősen vicces kérdés, tekintve hogy szerintem némely posztok alatt mi, szerkesztők, aktívabbak vagyunk, mint a látogatók. 🙂 Az egyes történetek értékelésében elismerem, valóban nem igazán veszem ki a részem, de igyekszem minél több kommentet írni, sőt, szerintem az idei STA idején majdnem mindegyik poszt alatt megtalálhattátok a nevem.

Mi inspirál ennyi év után, hogy nap mint nap foglalkoz az oldallal? Nem megy a magánélet, más kedves időtöltés rovására?
Olyan sokat foglalkozok az oldallal, hogy az egyedüli növény, amit itthon tartani merek, az a kaktusz: az időm olyan nagy részét felemészti ugyanis az oldal, hogy más, gyakori öntözést igénylő virágok gondozására sajnos nem lenne időm. 🙁 Gyakran még a fürdés is problémát okoz, de szerencsére ilyenkor a „maxmotives” kód a segítségemre siet. 🙂

Mi okoz számodra örömöt az oldal üzemeltetésében? Úgy érzed, a befeketetett munka és az efölött érzett öröm / elégedettség / hasznosság arányban áll egymással?
Hasznosság az mindenképpen jelen van, hiszen minden egyes poszt megírásával fejlődik az ember. Néha azonban bevallom, a befektetett munkát sajnálom, de egyedül csak akkor, amikor nem érkezik elég komment. 🙁 Igen, nekem nagyon fontos a visszajelzés, nagyon el tudok keseredni, amikor úgy érzem, hogy csak magamnak gyártom a tartalmat.

Picture

“[Az oldalt] a szerkesztők írják, a látogatók pedig befolyásolják.”

Ha nem lenne az oldal, szerinted mi töltené ki az űrt a helyén?
Nincs az az űr, amit egy bolognai óriás pizza ne tudna kitölteni bennem.

Felmerült már benned, hogy abbahagyod? Miért (nem)?
Akkor lennék csak igazán termékeny író, ha lenne annyi novellám, ahányszor ez felmerült bennem. 🙂 Szerencsére azonban elég sokan vagyunk, épp ezért ha néhány hét ki is marad, mindig akad olyan ember, aki tudja tartani a frontot. (Az esetek nagy többségében Etti. :D)

Te hogy látod az oldal jövőjét, hosszú időre elég kitartás van még a csapatban?
Szerintem mindenképpen, már csak az a kérdés, hogy vajon a látogatóink mennyire fognak kitartani.

Nem félsz attól, hogy idővel a látogatók elfelejtik, hogy ez egy hobbioldal, és egyre irreálisabb elvárásokat, követeléseket fognak támasztani felétek? Hogyan próbáljátok megőrizni az egyensúlyt?
Néha úgy érzem, az egyensúlyt nem megőrizni, hanem felborítani próbáljuk. 😀 Sokszor mondtam már Ettiéknek, hogy talán picit túlságosan is a látogatók ízlésére/véleményére vagyunk hagyatkozva, és annak ellenére, hogy én hiszek a demokráciában, ez nem feltétlenül vezet mindig jóra. (Egy igazi politikus veszett el bennem, úgy érzem.)

„Mit gondoltok az oldal látogatóival kapcsolatban: szerettek minket? XD”
Én szeretek mindenkit, főleg az aktív látogatóinkat. 🙂

Mit kérnétek a látogatóktől, ha azt kérdeznék, mivel segíthetnék a szerkesztőket?
Visszajelzések, srácok! Kommentek írása, posztok, tippek, tale-ek beküldése, ilyesmi. 🙂 Segítsetek nekünk tartalmat gyártani!

Szerinted kitől függ leginkább az oldal tevékenysége, ki szerkeszti a tartalmát, a látogatók vagy a szerkesztők?
A szerkesztők írják, a látogatók pedig befolyásolják.

Mi indokolta a szerkesztőfelvételt? Hogyan zajlott? Milyen szempontokat tartottatok szem előtt, amikor a jelölteken gondolkodtatok?
A januári krízishónap… De igazából már előtte is benne volt a levegőben, de akkor ütközött ki szinte minden – ez egyébként (noha felületesen, de) benne van a legújabb STO képregényünkben, pontosabban a kezdő jelenetben, amikor minden poszt Ettire hárult. Ez a valóságban is így volt, néhány szemfülesebb látogatónak fel is tűnhetett, hogy az ő nevével találkozhattatok januárban a leggyakrabban, mivel nekem és Mattnek vizsgaidőszaka volt, Det épp az új munkahelyét próbálta megszokni, Brigi pedig a régóta tervezett vállalkozását szerette volna beindítani. Egyedül Etti foglalkozott csak az oldallal, pedig neki is vizsgaidőszaka volt, emiatt pedig egy közös Facebook beszélgetés meggyőzött mindenkit arról, hogy tényleg ideje lenne felvennünk egy új szerkesztőt. Mivel Thea a nagyszerű ötleteit már több sorban is felvázolta a kommentek között, ezért első körben ő tűnt a legnagyobb választásnak. Nem is tudom, hogy már melyikünk javasolta őt először, de a felvetésre mindenki elégedetten bólogatott.

Picture

“Amikor rááldozol egy egész délutánt valamire, és nem érkezik alá komment,
​csak néhány lehúzó pontozás, az tényleg könnyen elveszi az ember kedvét.”

Gondoltátok, hogy néhányan csalódottan fognak reagálni arra, ahogyan/amilyen eredménnyel lezajlott?
Nem igazán. Személy szerint eszembe sem jutott, hogy ezt néhány ember majd személyes támadásnak veszi, nem hittem volna, hogy a szerkesztőfelvételnek kötelező jelleggel publikus eseménynek kell lennie. Ez nem egy politikai választás, ez csak egy kis hobbioldal. 🙂 De ha bárki is kételkedett volna Thea képességeiben (volt ilyen?), annak szerintem az elmúlt néhány hét posztjai bebizonyították, hogy aggodalomra abszolút semmi ok.

A szerkesztőfaggató Kérdés Kedd rovatban névtelen kérdezésre is volt mód. Jó ötletnek tartottad?
Csak a jó ötletek valósulnak meg nálunk, szóval nyilván igen. 😀

Érkezett egy támadóbb hangvételű kérdés: “Szerintek az oldal látogatói milyen véleménnyel fogadták, hogy olyan fontos döntést, mint az új szerkesztő választás a hátuk mögött intéztetek titokban? Ilyen önkényes hozzáállással szerintetek meddig húzza az oldal?” Szeretnél erre reagálni?
Pontosan emiatt a kérdés miatt adtunk lehetőséget a névtelen kérdezésre, mert számítottunk ilyesmire. Csak annyit szeretnék rá reagálni, hogy ez az „önkényes hozzáállás” ennek a kérdésnek köszönhetően szállóige lett nálunk. 😀 Szóval köszi a kérdést.

Hogy érintenek titeket az ilyen számonkérések, reakciók vagy lepontozások?
Nem mindegyikünket érint rosszul, például úgy vettem észre, hogy Brigi és Matt egész jól bírják, néhány poénos megjegyzéssel elintézik, de az én motivációmat nagyon le tudja csökkenteni. Amikor rááldozol egy egész délutánt valamire, és nem érkezik alá komment, csak néhány lehúzó pontozás, az tényleg könnyen elveszi az ember kedvét.

Theán kívül kit/kiket látnátok szívesen a csapatban, milyen nevek merültek fel rajta kívül?
Konkrét neveket nem szeretnék mondani, nehogy bárki is rosszul érezze magát, de természetesen felmerült Theán kívül még több másik személy is, akikkel szívesen dolgoznánk együtt, de mivel az A-terv bevált, ezért nem kellett senki mást értesítenünk erről.

Találkoztatok-e már élőben?
Én Dettel és Ettivel már többször is találkoztam, de a többiekkel eddig még nem. Bízom benne, hogy egyszer majd erre is sort keríthetünk a közelebbi, vagy távolabbi jövőben. 🙂

Ha egy hőlégballonban utaznátok, és egy hegy felé tartanátok, és csak úgy menekülhetnétek meg, ha egyikőtöket kidobjátok, akkor melyikőtök repülne?
Gondolom lenne annyi eszünk, hogy ejtőernyőt készítenénk be, szóval valószínűleg mindannyian egymás kezét fogva – mint a romantikus filmekben – kiugranánk, a hőlégballon egy Michael Bay-féle robbanással véget vetne önmagának, mi pedig épségben megérkeznénk a szárazföldre.

Van-e barátotok/barátnőtök?
Per pillanat az egyetlen nő az életemben a kutyusom, Molly. 🙂

Hány évesek vagytok?
A 19. életévemet töltöttem be szeptemberben.

Picture

“Álmodozónak és megfigyelőnek [tartom magam], aki legalább annyira imád ismerkedni
​és bulizni, mint az otthon magányában olvasni, vagy megnézni egy filmet/sorozatot.”

Mit dolgoztok/tanultok? “Civilben” milyen iskolába járt(at)ok, mit dolgoztok?
Kommunikáció és médiatudományt tanulok az ELTE BTK-n, jelenleg elsőéves hallgató vagyok, de bízom benne, hogy nem olyan sokáig. 😀

Mi akartál lenni kiskorodban?
Író és filmrendező. Ez félig-meddig a mai napig megmaradt, legalábbis az író része, de a filmkészítés is izgatja a fantáziámat.

Fogunk valaha képet látni rólatok, hogyan néztek ki igaziból?
Még az is lehet, csak attól félek, hogy fény derülne a titkomra, hogy valójában egy 60 éves, szőrös, Csubakkához hasonló lény vagyok, akinek az egyetlen öröme, hogy a fiatal korosztálynak írogasson posztokat. Ennek pedig gondolom nem örülnétek ti sem… :/

Civilben milyen embernek tartod magad?
Álmodozónak és megfigyelőnek, aki legalább annyira imád ismerkedni és bulizni, mint az otthon magányában olvasni, vagy megnézni egy filmet/sorozatot.

„A vasárnapi képregényre reflektálva én azt kérdezném Marcellótól, hogy naponta mennyi időt tölt a sérója belövésével? :D” (Detty)
Héé, ez milyen egy unfair kérdés! 😀 Most benyöghetnék néhány erőltetett poént, mint pl. hogy az én hajamhoz csak az angol királynő érhet hozzá, de ezt inkább skippelem, és csak annyit mondok: nagyjából 5 perc. Bár rosszabb napjaimon van ez több is, amikor sehogy sem akar úgy állni, ahogy én szeretném… ez kétértelmű. 🙁

A STO képregényekben gyakran kapod a bajkeverő szerepet. Mi lehet ennek az oka?:)
Higgyétek el, ezt én sem tudom. 😀 Valószínűleg azért, mert szeretek valamennyire a képregények középpontjában lenni, ezért mindig beáldozom magam, mint bajkeverő, vagy problémaforrás. 😀 De egyébként nem vagyok én olyan rossz, a magánéletben egyáltalán nem vagyok feledékeny, meg ilyesmi… 🙂 (Kivéve a névnapok, meg a szülinapok… Azokat sosem tudom megjegyezni, akárhogy próbálkozom. Bezzeg a Trónok harca premieridőpontját álmomból felébredve is megmondanám.)

Az ismeretségi körödből mások számára is ismert az oldal, vagy teljesen elkülönül a két “életed” egymástól?
Akad egy csekély mennyiségű, kitüntetett személy, akik tudnak a létezéséről és a szerkesztői létemről, de valóban nagyon kevesen. Persze titkolni sem titkolom, tehát pl. előfordult már, hogy egyetemi órán (ilyet ti sose csináljatok!) böngészgettem a Sims Talest, vagy az egyik történetet olvastam, és a padtársam megkérdezte, mi a jó fenét művelek… Ilyenkor készségesen elmagyarázom a helyzetet, bár a szerkesztői létemet gyakran kihagyom a meséből. 😀 Szüleim egyébként tudják, sőt, gyakran emiatt még az ebédek is gyakran később kezdődtek, mint ahogy elkészült a kaja, mondván „mindjárt befejezem a posztot”.

Picture

 “Tudok egyensúlyozni a webszerkesztés és a szórakozás/magánélet között, bár gyakran az előbbi rovására zuhan a mérleg, ez pedig sajnos néha Etti őszhajszálainak gyarapodását eredményezi. :)”

Szerinted milyen pozitívumokat hozott az életedbe az oldal alapítása? Fejlődtél valamiben miatta?
A többségben abszolút pozitívumokat tudok mondani. Megtanított, hogyan kell huzamosabb ideig csapatban dolgozni, hogy meg kell hallgatni mindenki véleményét, hogy a látogatókra is nagy mértékben kell hagyatkozni, valamint a posztírás is talán kezdetben nehézkésebben ment, de szerintem mára már egészen belejöttem. Szóval újságírói szempontból (ami a tanulmányaimmal, a kommunikáció és médiatudománnyal erősen rokonszenves) mindenképpen hasznos az oldal szerkesztése.

Okozott valaha bármilyen nehézséget/lemondást az oldalon való szerepvállalásod?
Lemondást abszolút nem, én szigorúan tartom magam a „hobbioldal” szóhoz, amit szabadidős tevékenységem egy részében szerkesztgetek/segítek szerkesztgetni, épp ezért gyakran inkább úgy érzem, hogy időnként maga a weboldal vált a lemondások áldozatává. Tudok egyensúlyozni a webszerkesztés és a szórakozás/magánélet között, bár gyakran az előbbi rovására zuhan a mérleg, ez pedig sajnos néha Etti őszhajszálainak gyarapodását eredményezi. 🙂

Illusztráláson kívül szoktál még játszani a Sims játékokkal? Mennyire követitek figyelemmel az új Simses híreket?
Egyáltalán nem, és ezt nagy hibának tartom. A Sims 4, és vele együtt az összes kiegészítője fel van telepítve a gépemre, de nincs elég időm játszani, vagy ha van is, azt inkább mással szoktam eltölteni. Szeretnék én többet játszani, de valahol sajnos egy haszontalan tevékenységnek tartom, annak ellenére hogy hosszú órákig képes lekötni, emiatt pedig néha még a gondolatát is elvetem. A Simses híreket egyáltalán nem követem nyomon, bár az új kiegészítők előzeteseit mindig meg szoktam nézni.

Mi a véleményed a Sims 4-ről?
5-6 óra játékidő után azt kell mondanom, nekem bejön. Sokkal egyszerűbb, mint az elődei, emiatt pedig jobban tetszik, mint a Sims 3 (amivel nagyon keveset játszottam), és a mesés grafika is valahogy sokkal barátságosabb (noha kezdetben nehezemre esett megszokni). Azt sajnálom csak, hogy minden Sims-es generációváltásnál el kell játszani ugyanazt a történetet: az alapjáték hiányosságait csak a kiegészítők tudják pótolni, ez pedig elég fárasztó.

Most, hogy jön a jó idő, nem akartok egy Sims Tales találkozót szervezni?/ Gondolkodtatok már egy STM-en (Sims Tales Meeting)?  Látsz egyébként rá esélyt, hogy egy STM valóban megvalósuljon, vagy a kis számú aktív tag és a távolság miatt eleve lehetetlen?
Bármikor benne lennék egy Sims Tales találkozóban, csak attól félek, hogy sok látogatónk kihagyná a lehetőséget, tekintve, hogy a többség még kommentelni is túl félénk. 🙂 Ettől függetlenül azért akad bőven olyan látogatónk, akikkel személyesen is szívesen találkoznék.

Hozzászólás

Kérjük, jelentkezz be a hozzászóláshoz
  Feliratkozás  
Visszajelzés