Üldözöttek Hazája
Üldözöttek hazája – 8. Bánat
– Ez itt Aimes Emerson, Emerson kancellár fia. – Tessék? – suttogta a lány tágra nyílt szemmel. Először nem is értette meg a férfi szavainak jelentését. Aztán ahogy azok mégis értelmet nyertek, Albine szíve kihagyott egy ütemet… A következő pillanatban…
Üldözöttek hazája – 9. Útra kelve
Néhány nappal később indultak útnak. Nem sok mindent vittek magukkal. Élelmet út közben is vadászhattak, és nem akartak a kelleténél több terhet magukkal cipelni. Fegyvereiket azonban gondolkodás nélkül magukhoz vették az út előtt. Miközben mentek, szinte alig beszéltek egymással. Ha…
Üldözöttek hazája – 10. Hazatérés
Vincent Emerson kancellár a dolgozószobájában ült, és az íróasztala mögött tanulmányozott néhány iratot. Újra és újra ugyanazt a sort futotta át, de hiába. Órák óta ült már és dolgozott a hivatalos papírokkal, de egyetlen szóra sem emlékezett belőlük. Délután két…
Üldözöttek hazája – 11. Látogatók a kőfalak között
– Üdvözlöm, Ashmore kisasszony! Egy kis teát? – kérdezte a férfi, miközben az asztalon álló teáscsészék felé intett. – Vagy egy kis süteményt kérne? Úgy tudom, a börtönkoszt nem a legjobb. Albine néhány pillanatig csak bámulta a karosszékben a férfit,…
Üldözöttek hazája – 12. Felforgatott világ
Emeline a szobájában ült, és a fésülködőasztal tükrében nézte saját, szomorú tekintetét. Alig ismerte fel saját magát ez alatt a kínzóan bánatos maszk alatt, amit hetek óta viselt magán akaratlanul is. Aimes járt a fejében, és Julian. A két legfontosabb…
Üldözöttek hazája – 13. Echo
Albine úgy érezte, mindennek vége. Elbukott. Ő is és Aimes is. Nem fogják megúszni. Ezt már nem. Abban a percben jobban sajnálta a férfit, mint saját magát. Mondani akart valamit, de csak megremegett a szája. A kancellár az alig észrevehető…