Hogyan építsünk? – 1. Bemenő adatok – Telek kiválasztása, család megismerése

Akár tale-t forgatnánk, akár egy családot szeretnénk elhelyezni, vagy egy közösségi telket akarunk felhúzni, mindig számos bemenő adat áll rendelkezésünkre. Ez kiindulást adhat a tervezéshez, a formák és az arculat kialakításához, illetve azt is meghatározza, hogy milyen hangulatot szeretnénk teremteni. Így tudunk reagálni a választott helyszínre, a választott funkcióra és a választott család tulajdonságaira is, hogy egy minden szempontból illeszkedő épület születhessen végeredményként.

De mik is azok a bemenő adatok, amiket fel tudunk használni? Nézzük sorra ezeket, miközben belépünk a játékba, és eljutunk a ház megépítéséig!

Város kiválasztása

Először egy várost kell kiválasztanunk. Ez az első kiindulási adatunk, amit kézhez kapunk. Minden városnak a játékban van egy-egy jól meghatározható karaktere, és ha nem akarunk nagyon kirívó házat építeni a szomszédságba, akkor érdemes először kicsit megismerni a már álló épületeket. Legegyszerűbben azt figyelhetjük meg, hogy milyen burkolatokat és színeket használnak a homlokzatokon. Ez sokszor épületenként változik, de szinte mindig van egy nagy átlag, vagy színben, vagy pedig anyagban, amiből kiindulhatunk.

Az itt látható összeállításban kigyűjtöttem néhány Sims3-béli város jellegzetes épületeit. Láthatjuk, hogy hasonló formákkal, anyagokkal és színvilággal operálnak.

Következő lépésként érdemes megnézni, milyen épület- és tetőformákat vonultatnak fel példaként a többi épületen. Ha a lapostető az elterjedt, akkor érdemes lehet már az elejétől fogva abban gondolkodni. Példát vehetünk arról is, hogy milyen tetőfedést (színt és mintát) használnak a szomszédos házakon. De természetesen nem kötelező illeszkedni a már meglévőkhöz!

Ezeken a képeken látható, hogy kisebb csoportokat alkotva a városon belül néhány ház külsőleg még inkább hasonlít egymásra, és ezt már madártávlatból is észre vehetjük.

Telek kiválasztása

Ezután válasszuk ki a telket! A közvetlen környezetében érdemes még egyszer, aprólékosabban elvégezni ugyanazt a vizsgálatot, amit a város esetében is. Itt érdemes lehet olyanokat is megfigyelni, hogy a város gazdagabb/szegényebbterületére kerültünk, használják-e az elemvényezést, vannak-e kerítések, mennyire kidolgozottak a kertek, elterjedt-e a medence, használnak-e oszlopokat, vannak-e kémények. Azt is megnézhetjük, hogy a házak a telek melyik részére vannak lehelyezve: az utcafront közelében vannak, és nagy a hátsókert, vagy hátrébb lettek tolva, helyet hagyva a nagy előkertnek, vagy díszes kocsibehajtónak?

Láthatjuk, hogy egészen más a hangulata egy telekfrontra tolt, és egy hátrahúzott épületnek.

Azonban a telekből adódóan rengeteg más információt is leszűrhetünk: elsődlegesen a telek méretét és az oldalainak arányait. A legtöbb telek általában közelíti a négyzetes formát, de érdekes eredményt adhatnak azok a telkek, amelyek nagyon nyújtottak, vagy rátapadnak az utca vonalára, és nem túlságosan mélyek. Kis méretű teleknél érdemes helytakarékos megoldásokat választani, és a kinézet háttérbe szorul a funkcióval szemben. Ezzel ellentétben a nagy telek esetén a funkciók elhelyezésén felül még rengeteg tér marad a díszítésre, a kert kialakítására, ráadásul ezek nélkül a ház mintha „lötyögne” a telken belül. Nagy telek esetén a ház elhelyezése is probléma lehet, mert könnyű eltéveszteni az arányokat.

A telek elhelyezkedése ugyanígy döntő kérdés lehet. Bár nem sok ilyen van, azért akadnak saroktelkek is, amelyeknek két utcafrontjuk is van. Ez egy érdekes helyzetet eredményez, hiszen két főhomlokzatot kell kialakítanunk, illetve az udvar lehatárolása is nehezebb feladat. Ki kell találnunk, honnan szeretnénk bejutni a házba, mely funkciókat rendezhetjük a forgalmasabb út felé, és melyek azok, amelyeknek célszerűbb, ha a csendesebb belső udvar felé fordulnak.

Mint a képeken láthatjuk, a saroktelek kérdését többféleképpen is megoldhatjuk: a gyalogos forgalom két részre szedésével, vagy akár a gépjárművel és a gyalogosan történő közlekedés különválasztásával.

A megközelítés kérdése akkor is felmerül, ha a telkünk a „semmi közepén van”. Kapásból erre a Világ Körül kiegészítő néhány épületét hoznám fel példaként, ahová nem vezet kifejezett út, így az is kérdéses, hogy melyik a főhomlokzat, és melyek a privátabb részek.

A telek ezeken felül rendelkezik további döntő tényezőkkel, például a domborzattal. Alapvetően a telkek nagyon nagy százaléka teljesen, vagy közel teljesen sík, amely lehetővé teszi, hogy szinte bármilyen épületet elhelyezzünk rajtuk. Viszont ezáltal nem is ad sok kiindulási pontot, mert nincs benne semmi „jellegzetes”.

Nagyon kevés lejtős telek van a játékban, és talán a legtöbben nem is szeretik ezeket, vagy ha ki is választanak egy ilyet, rögtön síkká teszik. Pedig a lejtős terep nagyon hálás lehet tervezés szempontjából. Sajnos jól kihasználható lejtő tényleg kevés van, a legtöbb esetben csak lábakon álló házat húztak fel a játék készítői is.

Ha viszont a telken belül a terep szintkülönbsége nagyjából egy szint magasságának felel meg, akkor építhetünk olyan házakat, amelyeknél a földszintről, és az első emeletről is biztosítható a kertkapcsolat (példa az emelvényekről szóló tippben). Ilyet természetesen kierőszakolhatunk sík terepekből is, de a telek határán lévő terepbeli hirtelen ugrások nem túl szívmelengetőek.

A kert kialakítását befolyásolhatja a telek eredeti talajfestése. Ha eredetileg minden földes és homokos volt, akkor nagyon idegenül hat, ha az egészet átfújjuk tökéletesen zöld pázsittal, ráadásul átmenetet képezni is nehéz a kettő között. Ha pedig az átmenetre nem is törekszünk, és az építési helyszín határáig mindent befújunk, akkor élesen kirajzolódik a befoglaló forma, ami mentén telkünk elüt a környezetétől.

A kertet szintén befolyásolhatja az, hogy milyen jellegű növények találhatók meg akár a szomszédságban, akár a telken elszórtan. Pálmafákat vegyíteni például fenyőkkel nem túl hiteles megoldás, hiszen tudjuk, hogy eltérő éghajlaton találkozhatunk velük.

Felhasználók kiválasztása

Ha a telek vizsgálatával végeztünk, ideje áttérni a funkcióra. Ha közösségi telket építünk, érdemes beleképzelni magunkat a simek helyzetébe, és átgondolni azt, hogy az adott épületet hogyan szeretnénk használni. Milyen típusú emberek járnának oda, mennyi időt töltenének ott, és mivel? Hogyan éreznék magukat eközben? Egyedül mennének, vagy többen közösen? És számos hasonló kérdést tehetünk fel magunknak, amik mind-mind egy újabb információt jelenthetnek a tervezéshez.

Amennyiben lakóépületet tervezünk, elsődlegesen az oda beköltöztetendő családból tudunk kiindulni. Ha mi magunk hoztuk létre őket, akkor sokszor már magunk előtt láthatjuk a leendő szobájukat, hogy mivel és hol töltik az idejük nagy részét, milyen a stílusuk. Ha előre elkészített családot választunk, akkor is érdemes megismernünk őket valamennyire.

Alapvetően teljesen objektív adatok, hogy hányan vannak, milyen idősek, és milyen viszonyban vannak egymással. Ez határozza meg, hogy hány szoba legyen, és azokban milyen, és mennyi ágy. Gyerek simek esetében természetesen teljesen máshogy fog kinézni egy szoba, mint egy tini, vagy egy idős simé.

A valóságban már kevésbé objektív, de a játékban élesen elkülönülő szempont a személyiségük. Vannak olyan tulajdonságok, amik közvetlenül hathatnak a ház kialakítására (pl. Természetbolond esetében nagy hangsúlyt kell fektetnünk a kertre).

Ezen felül minden simnek van hobbija is, ezeknek pedig sokszor a házban kell helyet biztosítani. Így épülhet be egy festő műterem, vagy csak egy elvonulós kis dolgozó sarok. Továbbá érdemes lehet figyelembe venni a simek hosszú távú életcélját (az életcélok közül ebben az építési fázisban még csak ezt ismerjük, de jellemzően a rövid távúak is ennek a függvényében alakulnak), és olyan épületet létrehozni, ami előre viheti őket céljaik elérésében.

Amennyiben tale forgatásához építünk helyszínt, úgy a bemenő adatok gyűjtése már a történet kitalálásakor elkezdődik. Átgondolhatjuk, milyen hangulatot kell, hogy árasszon a helyiség, ami kihangsúlyozhatja az ott lezajló események lelki hátterét, vagy akár előre is vetíthetik a történéseket.

Készíthetünk fejben „forgatókönyvet”, amire akár az egész térbeli elrendezést ráfűzhetjük: ha például egy szereplő a nappali falára tapadva hallgatózik, hogy mit beszélnek a könyvtárban, akkor ezt a kettőt egymás mellé kell elhelyeznünk. A forgatókönyv a helyiségben lévő bútorokról is egész konkrét képet adhat, így ezt is érdemes lejegyezni a későbbiekre. 

 Összességében érdemes találni egy-két kulcsszót, ami köré fel akarjuk építeni a házunkat: nevezzük ezt a ház koncepciójának. A szó származhat a város arculatából (hivalkodó, visszafogott, elegáns, modern…), egy érzésből (békés, izgalmas, ijesztő…), egy tevékenységből (kikapcsolódás, olvasás, zenélés…), vagy bármilyen, számunkra szimpatikus (vagy éppen antipatikus) fogalomból. Ha elakadnánk a tervezés, vagy az építés közben, ezekre a kulcsszavakra rákeresve az interneten könnyedén inspirálódhatunk, így ebből a szempontból is hasznosak lehetnek.

A fentebb felsoroltakra adott válaszokat érdemes összeírni, hogy legalább egyszer átgondoljuk, mit szeretnénk pontosan, és ha leírjuk, akkor a későbbiekben, mikor elakadunk, választ találhatunk kérdéseinkre e sorok között. Természetesen nagyon sok macera végigrágni ennyi mindent, de általában ezeket tudat alatt végigvesszük, ha nekiállunk építeni. E lista segítségével objektíven végiglépkedhetünk a kiinduló adatokon, és ezeket fogjuk felhasználni a következőkben a tervezés és az építés során.

Tovább a következő részre