Barkács

Hogyan építsünk? – 2. Előzetes tervezés – Fehér papír helyett kockás füzet

Mielőtt bárminek nekikezdenénk, érdemes leülni, és tervezgetni kicsit. Semmit sem szabad elkapkodni, csak a legjobbak tudnak első nekifutásra tökéletes házat felhúzni, így senki se keseredjen el. Hosszú az út a jó épületig, de talán megéri a kitartást.

A tervezés sok anomáliát ki tud küszöbölni: az első ilyen, ami eszembe jut, hogy a játékban nem lehet egyszerűen csak odébb rakni a házat (ez alól a sims4 kivételt képez), így ha elsőre nem találod el a helyét, akkor be kell érned egy óriási előkerttel és minimális hátsó udvarral. Ha pedig előre nem tudod, mekkora lesz a ház kiterjedése adott irányban, nehéz elhelyezni az első falat.

Egy másik, gyakran előforduló hiba, ha utólag jövünk rá, hogy hiányzik egy helyiség valahonnan, és már sehogy nem tudjuk bezsúfolni. Persze az utólag bővítés is érdekes, jól kinéző végeredményt adhat, de ezek néha túlságosan elütnek az eredeti szándéktól, így érdemes jól átgondolni, hogy mindennek hagytunk-e helyet.

Szintén kizárható probléma, hogy a telek mérete elüssön a ház méreteitől: túl nagy telken túl kis ház sem esztétikus, és bezsúfolni egy kastélyt egy apró telekre szintén nem egészséges. Ezek a problémák mind kizárhatóak, ha egy lépéssel távolabbról indulunk neki az építésnek.

Kiindulás

Tervezéshez – a rácshoz kötött építés miatt – kockás füzetet ajánlok, amibe első lépésként érdemes felrajzolni keretként a telek határait. Ehhez természetesen ismerni kell a telek méreteit és adottságait is.

Ha ezzel megvagyunk – és megtehetjük – érdemes belépni a játékban a kiválasztott telekre. Tervezés közben – főleg az első próbálkozásoknál – érdemes a kitalált formákat rögtön tesztelni is, mert papíron sokszor érdekesnek tűnhet egy ötlet, de aztán a játékban nagyon torz kinézetet eredményezhet. Én általában túl méretesre tervezem a tereket, így ha lerakom például a hatszor ötös fürdőszobát a játékban, hamar szembesülök vele, hogy nem csak a szokásos kellékek – mosdó, wc és fürdőkád –, hanem még egy jacuzzi is nevetve elfér benne. Szóval csak óvatosan.

Ami a legfontosabb: papíron még mindig könnyebb korrigálni, mint „élesben”, viszont érdemes folyamatosan kipróbálgatni az alapelemeket. Ezek könnyen letörölhető, mondjuk pár falból álló összeállítást jelentenek csupán, ahová elég akár gondolatban is beilleszteni a bútorokat. Ha valami nem tetszik, a papíron könnyedén átrajzolhatjuk, avagy akár a telek határát is arrébb rajzolhatjuk, „áthelyezve” ezzel házunkat, ami a játékban nem ilyen egyszerűen kivitelezhető.

A valóságban, ha építkezünk, előírások vannak az előkert, az oldalkert és a hátsó udvar méretére (vagyis hogy az egyes telekhatároktól milyen messzire kell lennie az épületnek). Rend szerint a hátsó udvar szokott a nagyobb lenni az előírások alapján, hiszen, ha belegondolunk, a ház utcával átellenes oldalán sokkal békésebb, meghittebb területet tudunk kialakítani, mint a ház és az utca között. Az is szempont lehet azonban kisebb méretű telkek esetén, hogy érdemes-e kettévágni a kertet, ugyanis ha a méretek annyira korlátozottak, lehet, hogy célszerűbb egészen hátra tolni az épületet, hogy egy összefüggő zöld felület jöhessen létre előtte.

Helyigény

Lakberendezés kapcsán NoAngelBrigi már szót ejtett a visszhangos és a zsúfolt terekről, azt azonban fontosnak tartom elmondani, hogy a terek ilyen vonatkozású milyensége már a falak felhúzásakor eldől. Illetve aki előre tervez, annak már a papíron.

Minden bútornak van ugyanis egy adott helyigénye. Ez a helyigény magában tartalmazza a bútor fizikailag elfoglalt helyét, és egyúttal a használatához szükséges helyet is. Fontos azzal is tisztában lennünk, hogy mikor fedhet egymásra két bútor használatához szükséges helyigény, és mikor nem. A legtöbb tárgy esetében a Sims magában kizárja az ütközések lehetőségét, azonban vannak bútorok, amelyeknél nem számolódik hozzá direktben a használati helyigény. Ha nézzük például két ajtó példáját, nem tudjuk őket sarkosan lehelyezni, mert egymásra fed a helyigény. Két kanapét viszont le tudunk tenni ilyen pozícióban, azonban itt is, ha két Sim egyszerre akar leülni, akkor az egyiknek meg kell várnia a másikat.

A használathoz szükséges azonban még egy tényező: a bútor megközelítése. Fontos, hogy hagyjunk szabad utat a simeknek minden használni kívánt tárgyhoz, viszont egy jól berendezett szoba legfőbb jellemzője, hogy ezekből a lehető legkevesebbet alkalmazzuk, mivel könnyen a visszhangos terekhez lyukadhatunk ki.

Ha minden bútornak ismerjük a helyigényét, az egész leegyszerűsödik egy torpedóhoz hasonló „játékra”: el kell helyeznünk az adott szobában egy négyzetrácsra az adott méretű „hajóinkat”. Ezt megtehetjük direkt és indirekt módon is, kockás füzetet elő, kezdjünk neki a tervezésnek!

Ha indirekt módon nézzük a helyigényeket, akkor lényegében felhúzzuk a szobát, majd azután ellenőrizzük az alaprajzon, hogy a lehelyezni kívánt bútorok elférnek-e akkora alapterületen. Ha igen, nyert ügyünk van. Ha nem, akkor vagy csökkentjük a bútorok számát (üresnek ható szoba esetén újat helyezünk le), vagy újratervezzük a szobát. Alapvetően érdemes mindig a nagyobbtól az apróig haladni, így például ha egy képet nem tudunk elhelyezni a falra, akkor az ember már nem szívesen méretezi újra a szobáit, és nyúl hozzá a falakhoz. Ezért is fontos, hogy előre gondolkodjunk.

Helyiséglista

Direkt módon indítva kicsit távolabbról kell kezdenünk. Első lépésként készítenünk kell egy helyiséglistát, ami tartalmazza az összes lehelyezni kívánt helyiséget és darabszámukat. (Ehhez már ismernünk kell a felhasználókat: a ház lakóit. Tudnunk kell, mekkora a család, milyenek a kapcsolatok, milyen korúak a simek, és milyen jellemvonásaik vannak.)

Példa: legyen adott egy család, amelyről a következőket tudjuk: Van egy nagymama, aki tipikusan köt, horgol, főz, mos, takarít, amolyan konzervatív típus. A fia egyedülálló, aki épp kapuzárási pánikot él át, ezért szörfözik, motorozik, szórakozni jár, csajozni próbál. Egyedül neveli három gyerekét, egy kamasz, lázadó tini lányt, aki gitározik, rocksztárokról ábrándozik, emellett rajzol, és idegesíti a családja. A másik kamasz lány sportol, lovagol, díjakat halmoz egymásra. A legkisebb gyerek egy stréber kisfiú, aki vonatokat és autókat gyűjt. A családhoz tartozik még az apa húga, aki egy padlásszobában írogat egyedül, és utálja a gyerekeket, csak a nagy, kövér, fekete macskájával osztja meg mindennapjait.

Ehhez a családhoz szükség lesz hat szobára, mindenkinek külön jut egy. Az apuka kap egy garázst, ahol járgányait bütykölheti. Ennyi emberre érdemes legalább két, de talán inkább három fürdőszobát kialakítani. A nappali, a konyha és az étkező sem maradhat le a listáról, illetve ha megfelelő méretű a telek, egy istállót is felhúzhatunk a lovagló lánynak.

Bútorlista

Ha ezzel megvagyunk, minden szobán végigmegyünk, és felsoroljuk az összes bútort, amit le szeretnénk helyezni. (Ehhez ismételten tudom ajánlani, hogy legyen megnyitva a játék közben, mert onnan tudunk lesni.)

 Az előző példánál maradva, talán a padláson élő macskás nő szobáját érdemes bemutatni. Természetesen az ágy, az éjjeli szekrény és a ruhásszekrény nem maradhat ki. Hobbijához szükségessé válik egy íróasztal a hozzá tartozó székkel. Mivel ő úgymond elszigetelten él a családtól, külön fürdőszobát, és egy kis konyhasarkot is kap, hogy önállóan élhessen odafent. Ez alapján a bútorlista tartalmaz egy hűtőt, egy tűzhelyet, 2-3 pultot is. Eldönthetjük, hogy az íróasztalnál fog-e étkezni, vagy külön asztalt és széket rakunk be neki erre a célra. Cicájának pedig alomra, tálra és játékokra van szüksége. Ha végiggondoljuk egy napjukat odafent, könnyedén összeírhatjuk, hogy milyen bútorokat vesznek használatba, ezáltal teljessé tudjuk tenni a bútorlistát.

Ha a bútorlistánk is megvan, akkor minden elem esetében el kell döntenünk, hogy milyen típust szeretnénk, és azoknak milyenek a méretei (kanapéból pl. van két és három egység hosszú is, ahogy ágyból is van 2×3-as vagy 1×3-as is). Ezután a „hajóink” már készen is állnak a bevetésre. A szoba kitalálásához egyelőre elég, ha tudjuk a minimális méretét (ami a bútorok helyigényének összege, illetve egy kis ráhagyás, ami a közlekedés, és a jövőbeli bővíthetőség miatt fontos).

A szoba formáját nálam általában az egészben elfoglalt helye határozza meg. Persze csinálhatjuk fordítva is, de nem lesz túl könnyű dolgunk, hiszen a kis daraboknak egymáshoz kell illeszkedniük (kivéve a japán építészetben, mert ők lehelyezik külön dobozokba a funkciókat), és a kirakóst sem darabonként gyártják, hanem a kész képet szeletelik fel. Ha pedig a formát akarjuk meghatározni, akkor egy 30 egység alapterületű szobát valószínűleg kapásból mindenki 5×6 egység oldalú téglalapként venne fel, viszont a különböző méretű téglalapok miatt könnyen alakulhatnak ki üres helyek belül, így ezeket nehézkes egymáshoz illeszteni. Természetesen nem kötöm meg senkinek a kezét, de ha valaki formát is kitalál a szobáknak, akkor érdemes felkészülnie, hogy az építés során alakítgatni kellhet őket, ami néha beleszólhat a bútorok elhelyezésébe is.

A szobák formájának kitalálása azonban néha szempont is lehet, például tale esetén, ahol egy trónteremnél elvárás, hogy szimmetrikus, grandiózus és hosszúkás legyen. Itt sem kell kétségbe esni, a főbb, kötöttebb helyiségeket érdemes ilyenkor kitalálni, és úgy elhelyezni őket, hogy köztük legyen hely kitöltő funkciókkal (mosdó, raktár, gardrób…) felvenni a kialakuló érdekes formájú területeket.

Helyiségkapcsolatok

Ha megvan, hogy melyik helyiségünk milyen méretű, és milyen bútorokat tartalmaz, nekiláthatunk a helyiségkapcsolatok felrajzolásához (igen, jól látjátok, a papíron még mindig nem rajzoltunk semmit a telekre, és a simsben sem húztunk fel egy falat sem).

A helyiségkapcsolatok lényege röviden annyi, hogy egy lapra felírjuk az összes helyiség nevét úgy, hogy mindegyikből mindegyikbe „szabad átlátás” legyen (össze lehessen őket kötni egy vonallal úgy, hogy nem kell közben végigkanyarogni a többi helyiség neve között). Ezután színest elő (vagy színek helyett különböző vonaltípusokat használhatunk jelölésre), és kötögetésre fel! A legtöbb esetben vannak bevett szokások, ám ezek mind a józan észen alapulnak, így mindenféle előismeret nélkül hozzáláthatunk a saját listánknak. Ha két helyiség esetében nem tudunk dönteni, akkor gondoljunk arra, hogy mi hogyan használnánk egy adott szobát, és igényelnénk-e, hogy az kapcsolatban álljon valamelyik másikkal. Vegyük sorra az alábbi szempontokat:

  • Melyek a kötelező helyiségkapcsolatok? Ezek azok, amiket nem lehet elképzelni úgy, hogy ne egymásból nyíljanak, vagy legalább egymás közelében legyenek. A legáltalánosabb ilyen példa a hálószoba és fürdőszoba kapcsolata. Gondoljunk csak bele, hogy éjszaka felkelünk arra, hogy mennünk kell oda, ahová a király is gyalog jár, de az a ház másik felében van. A királyok nem szeretnek ennyit sétálni.

Példánkban az összes hálószobához hozzárendeltem egy fürdőszobát.

  • Melyek a tiltott kapcsolatok? Ez azokat az eseteket tartalmazza, amikor nem szeretnénk, hogy egyik szobából a másikba bármi közvetlenül átjusson. Ilyen például a már emlegetett fürdőszoba kapcsolata a konyhával. Ne keverjük az illatokat a szagokkal.

Példánkban a gyerekek szobája nem egymásból nyílik, mivel mindhármuk külön egyéniség, és valószínűleg nem szívesen osztoznának. A földszinti fürdőszobát emellett leválasztottam az étkezőről és a konyháról.

  • Melyek a megengedett kapcsolatok? Ez lényegében magában foglalhat minden olyan esetet, amit a fentiek nem fednek le. Azonban ennek a kategóriának akkor vehetjük talán legnagyobb hasznát, amikor jó lenne, ha összekapcsolnánk két szobát, de nem halunk bele, ha nem sikerül. Talán a leggyakoribb példa, hogy a konyha-étkező-nappali hármas együtt legyenek.

A nappali és a konyha a nagymama kedvenc tartózkodási helye, az „ő birodalma”, így a hálószobáját ezek mellett, a földszinten érdemes elhelyezni, így megkímélve őt a sok felesleges lépcsőzéstől is. Az apukának szánt bütykölős garázs pedig hasznos és hangulatos lehet, ha az apuka szobájához közel van, így ezeket is összekötöttem.

További jelölések

A rajzolgatás során hamar kavalkád alakulhat ki, és egy olyan gráf, amiből lehetetlenségnek tűnik egy épeszű házat kihozni, mert minden mindenhez kapcsolódik. A rendezéshez az alább felsorolt, további szempontokat javaslom:

Szintekre bontás: Ha kirajzolódik két, vagy több nagyobb csoport, akkor ezeket (amennyiben több szintesre tervezzük építeni a házat) rögtön át is tehetjük más emeletekre. Ezzel egyszerűsödik a gráf egy kicsit, és utána külön tudjuk kezelni őket szintenként. A szintekre bontásnál fontos tudni, hogy az alapterületek felfelé haladva nem nőhetnek, így nem tehetjük meg azt például, hogy a földszinten csak a nappali és a konyha van, az emeleten meg 10 hálószoba.

Fényigény: A természetes fénnyel még a továbbiakban sokat tervezek foglalkozni, azonban már most említendőnek érzem, ugyanis az elhelyezésnél is fontos szempont. Mikor ebből az irányból nézek a szobákra, általában előkapok egy sárga ceruzát, és karikázni kezdem azokat a szobákat, amelyekbe mindenképp fényt szükséges juttatni, vagyis homlokzati fal mellé kell kerülniük. Ha sok, egymáshoz szorosan kapcsolódó helyiségünk fényigényes, akkor már láthatjuk is a ház méreteit: egy hármas összerendelés esetén például az egyik szoba mindenképp a ház adott szárnyának másik oldalán fog tudni fényhez jutni, így meghatározza a szárny „vastagságát”.

„Feltárulás”: Ezzel a szóval ki lehet engem űzni a világból, mégis fontos, hogy szót ejtsünk róla. Röviden arról szól, hogy ha belépünk az ajtón a házba, nem a fürdőszobába szeretnénk benyitni. Hosszabban kifejtve ez annyit tesz, hogy végig kell gondolnunk, ha végigjárjuk a házat, mit mennyire szeretnénk közel tudni a bejárathoz, mely pontokon szeretnénk bejutni a házba, és hogy ha már bent vagyunk, melyik helyiségbe melyik után szeretnénk belépni.

Felhasználóbarát: Ha ismerjük a családot, amelyiket be kívánjuk költöztetni, akkor tudjuk, ki milyen személyiségű. Ez is jelenthet egy újfajta kapcsolatot a helyiségek között. Például, ha van egy sim, aki otthonról dolgozik, akkor az általa használt egyéb helyiségekhez közel helyezzük el a dolgozószobát (a hálószobájához, nappalihoz, fürdőhöz közel). Ugyanígy a különféle hobbiszobákat is közelebb/távolabb helyezhetjük egy-egy simünk tartózkodási helyeitől.

Kertkapcsolat: Ezzel a kérdéssel dönthetjük el, melyik szobáknak adjunk kapcsolatot a kerttel. Ezt úgy is megtehetjük, hogy karikázzuk a helyiségek neveit, de alapvetően felvehetünk a gráfhoz egy „kert” nevű „helyiséget” is, így meghatározhatjuk ennél is a tiltott kapcsolatokat (például a fürdőből nem akarunk kijutni közvetlenül a szabadba). Érdemes lehet elgondolkodni a konyha és a kert kapcsolatán, ha esetleg konyhakertet akarunk létrehozni. Amit pedig a kertkapcsolat szintén meghatároz: az összes kertkapcsolatot igénylő/olyannak ítélt helyiségnek a földszinten kell lennie, hogy ez a kapcsolat meg is valósulhasson.

A helyiségek összekapcsolásánál könnyítés lehet, ha közlekedőket alkalmazunk, így áthidalva a gráf kaotikusságát. A folyosók/közlekedők lehetnek teljesen csak az áthaladásra szolgálók, ilyenkor remek lehetőséget adnak pár extra dekorációs tárgy elhelyezéséhez. Ötvözhetjük néhány visszafogottabb funkcióval, például könyvespolcok, vagy egy zongora elhelyezésével, de akár kifejezett funkciót is társíthatunk hozzá.

Az opciók függvényében változik a közlekedésre szánt terek szélességének és hosszúságának aránya (minimum két egységet hagyjuk a folyosók szélességére; amennyiben plusz funkciót tennénk bele, 1-2 vagy akár 3 további egységgel szélesíthetjük).

Fontos azonban, hogy a folyosók számát és méretét a lehető legkisebbre válasszuk, ugyanis fontos alapterületet foglalnak el a többi szoba elől. Kivételt képezhet ez alól, ha a folyosóval konkrét célunk van: például, ha az eleganciát és a hivalkodást akarjuk sugallni azzal, hogy mindenhol parkettás-szőnyeges-tapétás-festményes folyosók nyúlnak végig hosszan a házon.

Egy másfajta megoldás lehet, ha a folyosókat teljesen elhagyva úgy fűzzük egymáshoz a helyiségeket, hogy azok egymásból nyíljanak. Ekkor érdemes felállítani egy közös-privát sorrendet, amely meghatározza, hogy a helyiségek milyen sorrendben kerülnek felfűzésre. Célszerű lehet ehhez is gráfot készíteni, és bejelölni a privát tereket, ahová csak a tulajdonosuk lép be általában.

A közös terek általában a bejárat közelében találhatók, és a ház belseje felé haladva egy határvonal húzható, ahonnan már a privátabb helyiségek nyílnak. Fontos megjegyeznünk azt is, hogy a lépcsők (és a függőleges közlekedés általában) is adnak egy leválasztást, így célszerű, ha nem vágják el egymástól a közösségi tereket (tehát a konyha a földszinten és a nappali az emeleten nem számít túl jó megoldásnak).

Több leágazást is csinálhatunk, amit viszont MINDIG szem előtt kell tartanunk: a privátnak ítélt terek(hálószobák, fürdőszobák, esetleg dolgozók) ne szolgáljanak általános közlekedés céljára (természetesen a hálószoba gazdája átmehet a szobán keresztül, hogy eljusson a szobából nyíló fürdőbe, de ne az egész család a nagymama szobáján át járjon intézni ügyes-bajos dolgait).

Az egymásból nyíló rendszert sokszor nehéz jól összeállítani, azonban sokkal otthonosabb lehet vele a végeredmény, illetve helyet is spórolunk vele, hiszen nincsenek funkciómentes folyosóink. Arra azonban mindenképp fokozottan ügyeljünk majd, hogy a tárgyak elhelyezése ne zavarjon bele a közlekedésbe a lakáson belül!

Az alábbi képeken láthatjuk a példában szereplő család számára készített épület egy lehetséges változatát:

A kapcsolódások és a méretek meghatározása után már sokkal jobban felfegyverkezve állhatunk neki az alaprajz elkészítéséhez. Ügyeljünk arra, hogy a lefektetett „szabályokat” a lehető legnagyobb mértékben betartsuk, ám ritka az olyan eset, mikor mindent sikerül az előzetes tervek alapján lehelyezni. A bemenő adatokból létrehozni a házat nagyon nagy lépés, így ennek az egy bekezdésnyi szövegnek a végrehajtására kell valószínűleg a legtöbb időt fordítanotok. Sok próbálkozás kell hozzá, de előbb-utóbb el tudunk jutni egy olyan állapothoz, amellyel elégedettek lehetünk, ezután pedig már nincs is más dolgunk, mint belépni a játékba, és megvalósítani elképzeléseinket!

Ha tudni szeretnétek, hogy ezt pontosan hogyan is tehetjük meg úgy, hogy formailag is jó legyen a házunk, csatlakozzatok legközelebb is! 

Tovább a következő részre

A barkácsolás avatott mestere, ígéretes írópalánta, egyedi tartalom készítő. A Sims konspirációs teóriák lelkiismeretes közvetítője. Elhivatott fordító, Sims 3 és Sims 4 játékos, pótolhatatlan lektor.