Ismerd meg Venessát! – Második rész

Emlékeztek még Venessára, a feltörekvő színésznőjelöltre? Megérkezett a rövid történetének második része magyar nyelven. Vajon a hírnév valóban olyan édes, amilyennek elsőre tűnik? Vagy van árnyoldala is?

Második rész: Valódi hírnév

Csiripeltek a madarak, sütött a nap, és lágy zene szólt a háttérben. Venessa kidörgölte az álmot a szeméből, és majdnem elfelejtette, hol is volt. Elaludt a kanapén. Már megint. Miközben tanulta a szövegét. Második hete forgatták a következő nagy projektjét, amin a hírneve állt vagy bukott. Az előző filmje, a Célvonal, ami az első női autóversenyzőről szólt, igazi kasszasiker volt. Ahogyan az az előtti film is. Az ügynöksége úgy gondolta, ő nem tudott rosszul teljesíteni, de ő néha még mindig annak a lánynak érezte magát, aki éppen csak leszállt a buszról a Mirage Parknál.

Felpillantott a falra, ahol a listája lógott bekeretezett üveg mögött. A „NAGY FILM” szavak már ki voltak húzva. Venessa emlékezett még az ügynökségének arra a hívására, amikor megkapta a szerepet.
Átsétált a konyhába, bekapcsolta a kávéfőzőt, hogy elkészíthesse a kedvenc kotyvalékát.
Vaku!
Mi volt az? Gyorsan fordult körbe, és látta a bokrokat megrezdülni a kertben.
– Ki van ott?! – sikoltotta.
De pontosan tudta, ki volt az. Miért nem tudták őt békén hagyni?
– Ha nem távozik azonnal – kiáltott ki Venessa az ablakon –, hívni fogom a rendőrséget!
Ekkor a kamerás férfi kiszaladt a kertből az utcára. Csak futott, és vissza sem nézett.
– Nagyszerű – sóhajtott fel Venessa. – Címlapfotó már megint. Legalább ezúttal elrabolhattak volna az űrlények.
Ezek után feltrappolt az emeletre, hogy lezuhanyozzon és összekészüljön a munkához.

***

– Jó reggelt, Ms. Jeong! Hozhatok önnek valamit? Vizet? Kávét? Narancslét? Almalét? Gránátalmalét?
A forgatási asszisztens mindig készséges volt.
– Nem, köszönöm, Kevin. Csak megyek készülődni.
– Ó, csodálatos, Ms. Jeong. Jól hangzik. Tényleg. Legyen szép napja!
– Hú, köszönöm – válaszolt Venessa. Hat hónappal ezelőtt szinte senki nem ismerte őt a forgatásokon. Most pedig ő Ms. Jeong mindenkinek tizenöt méteres körzetben.
Miután belőtték a frizuráját, elkészítették a sminkjét, ő pedig jelmezbe bújt, a hőn szeretett átalakulási folyamat végeztével Venessa készen állt a forgatásra.
Csodálatos bőrcsizmába bújva és rengeteg arany ékszerrel teleaggatva lépett a színpadra.
– Jól nézel ki, Venessa! Jót mondtam volna? Fantasztikust akartam!
Sofia, a rendező, könnyebben bókolt, mint kritizált.
– Köszönöm, Sofia. Gondolkoztam ezen a jeleneten; a karakterem magabiztosan száll harcba az ellenségével, ugyanakkor vágyódik az otthona után.
– Ó, igen, Venessa. Magam sem mondhattam volna jobban.
– Oké… van még valami megjegyzésed? – kérdezte.
– Ha lesz, majd szólok, de eddig ez nagyszerűen hangzik. Csodás, kreatív választás ez a megközelítés. Na jó, csendet!
A nap végére Venessával már forgott a világ. Már azt sem tudta, kinek higgyen. Tényleg ennyire jó volt a játéka? Még sosem játszott kalózt ezelőtt.
– Az álmomat élem. Az álmomat élem. Az álmomat élem – mondogatta magának csendesen Venessa.
Aztán észrevette, hogy Kevin ismét felé közeledett.
– Jó estét, Ms. Jeong! Nagyszerű munkát végzett ma. Hozhatok va-…
– Nem! Úgy értem, nem, köszönöm. Csak haza szeretnék menni – válaszolt.
– Természetesen, Ms. Jeong.
Venessa telefonja ekkor megcsörrent, ő pedig felsóhajtott.
– Halló?
– V! Én vagyok az! – Hála a jó égnek. Tasha.
– Szia! – köszönt Venessa. Megkönnyebbült, hogy valaki valódival beszélhetett végre.
– Áll még a ma este, igaz? – kérdezte Tasha.
– Igen, ki nem hagynám. Studio PBP, jövünk!

***

– Venessa!
– Ott van!
– Venessa!
A lesifotósok nagyon odatették magukat aznap este. Semmi sem tántorította el őket attól, hogy lefotózzák Venessát, a többi celebről nem is beszélve.
Tasha és Venessa felvették a legstílusosabb ruháikat, hogy abban lépjenek a vörös szőnyegre. A kidobó mindentudón biccentett feléjük.
Odabent a DJ már elkezdte a partit, és mindenki ott volt a táncparketten. Tasha és Venessa hetek óta nem tudtak így lazulni. Venessa azon merengett, hogy vajon tényleg ez volt-e az első alkalom a héten, amikor mosolygott.
– Na, hogy megy a filmezés? – kiabált Tasha. A zene mintha minden egyes dallal egyre hangosabbá vált volna.
– Jól. De úgy érzem, a rendező valamiért nyalizik nekem. Azt kívánom, hogy bár lenne valaki, aki rendes visszajelzést ad nekem!
– Mi? – Tasha a füle mögé helyezte a tenyerét, és közelebb hajolt Venessához.
– Azt kívánom, hogy bár lenne valaki, aki rendes visszajelzést ad nekem!
– Ja! Szerintem is szép a vízesés!
Venessa elmosolyodott az elhalláson.
A tömeg megőrült, mikor elkezdődött a következő szám, Venessa és Tasha azonban egymásra néztek. Te is arra gondolsz, amire én?, kérdezte a pillantásuk.
– Ez aztán a buli – állapította meg Tasha.
Venessa otthonában építettek egy bunkert plédekből, és a kedvenc sorozatukat kapcsolták be.
Venessa telefonja csörögni kezdett. Amikor a kijelzőre pillantott, látta, hogy Sofia, a rendező, kereste, de nem vette fel. Most csak az otthona és Tasha barátnője számított. Minden más várhatott. Még a hírnév is.